Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-18 / 294. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 18., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP A nagyvilágban költőként elveszett volna egy vései Pécsről Olyan versekért került börtönbe rendszerellenségként, melyek meg sem jelentek Bertók László KÖLTŐNEK LENNI ÁLDÁS és kereszt, de ha nem az lennék, már nem élnék - vallja, s ha így nézzük, nem sokon múlt, hogy az idén nem ünnepelhette a teljes honi irodalmi elit. A vései házból ugyanis nem vezetett egyenes út a Parnasszusra, ha nincs Németh Feri bácsi, Lakatos tiszteletes és Szabó tanítóék, akiknek a könyvei közül bogarászhatott, be kellett volna érnie az otthoni felhozatallal, a Bibliával, az énekeskönyvvel és a kalendáriummal így viszont kitárult a világ, s az is kiderült, jóeszű gyerek, s bekerült a csurgói iskolába. Itt vásárolta meg első könyvét, egy Petőfi összest, mégis a titkos irodalmi klubot Aranyról nevezték el társaival a gimiben. Ekkor még megúszta a komé lyabb számonkérést, érettségi után viszont, amikor a marcali postán szorgoskodott, le csapott rá azÁVH, mely országos ellenállást sejtett az ifjú köttök verselése mögött - a kihallgatáson eldugott fegyve rekről faggatták... NYOLC HÓNAPOT KAPOTT, majd behívták munkaszolgálatos- nak a kővágószőlősi uránbányába. Az 56os forradalom után engedték csak el visszatért Vésére, hogy újra felépítse az életét Napszámosból atádi segédkönyvtárossá avanzsáll s némi biztatás és segítség után végre bekerült a főiskolára, Pécsre. Magyar-történelem szakon végzett, s némi hezitálás után le is költözött a baranyai megyeszékhelyre Csorba Győző költő, szerkesztő, könyvtáros szárnyai alá A 7áes évek hozta meg az áttörési megjelent első kötete, a Fák felvonulása, kijuthatott külföldre, az évtized közepétől a Jelenkor munkatársa lett, 77-től pedig könyvtárigazgató. A 80-as évektől már hivatalosan is elismerték munkásságát - közel két tucat kötél s három prózai mű fűződik a nevéhez -, előbb József Attila-, aztán Déry-, végül Kossuth-díf jal tüntették ki s megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét is. Mikuláskor volt háromnegyedszázados, ám még mindig feszíti az energia, program program hátán, és persze ott az írás is, a könyvbemutatók, megannyi meghívás, talán, ha akarna, sem pihenhetne. Vas András- Bár éppen kicsúsztam a nyolc napból, de azért: boldog születésnapot!- Nem a mikor számít, hanem a szándék - feleli Bertók László.- Húszévesen gondolta volna, ennyien megköszöntik?- Fiatalon az ember nem az öregkoráról morfondírozik. Keresi a helyét a világban, nagy dolgokra készül. Aztán vagy sikerül, vagy nem. A legfontosabb, amit tesz, tisztességesen, a tökéletességre törekedve tegye. írás közben sohase gondoljon arra, ki fogja majd olvasni a versét, csak arra, hogy „pontosan, szépen” csinálja meg. Belefeledkezve a tevékenységbe, eggyé válva a lehetséges mindenséggel. egyszerűen csak költők akartunk lenni. Persze egy város és a benne élő írók, művészek előbb-utóbb beleégnek egymás arcába. A tavaly megjelent, A város neve című kötetem, amelyben vései, nagyatádi, somogyi versek is vannak a pécsiek mellett, arról szól, hogy hogyan lettem négyöt évtized alatt pécsivé. Miközben somogyi is maradtam.- Hiányzik?- Amennyire a gyerekkor és az ifjúság, s azok helyszínei hiányozhatnak. De ha olyan hivatás ragadja magával az embert, amihez más hely és körülmény szükséges, tovább kell lépnie. Persze a szülőföld haláláig elkíséri.- Persze tudja, az előbb nem a korára, hanem a korra gondoltam. Amikor kijött a börtönből, majd hazaengedték a munkaszolgálatból, s letette a tollat...- Édesanyám azt mondogatta, „ha a versekért becsuknak, akkor ne írjál verset”. Nagyjából két évig bírtam, éppen elég volt a meghurcoltatás élményével együtt élni, s visszakanyarodni a normális életbe.- Az első kötetre pedig még majd másfél évtizedet kellett várnia.- A börtön után 58-ban jelent meg az első versem a Somogyi Néplapban, de az első önálló verseskönyvemet csak 37 éves koromban adták ki. Húsz évvel azután, hogy a csurgói gimnáziumból elküldött verseimet közölte a pécsi Dunántúl.- Ami az első kapocs volt a várossal.- Igen, ott kezdődött. Aztán a munka- szolgálattal, később a tanárképzőn folytatódott. De csak 65-ben költöztünk Pécsre. Egy hónap múlva vissza akartam menekülni Atádra. Csorba Győző atyai rábeszélése marasztalt a városban.- Nehéz lehetett, az első harminc éve Somogyhoz köti.- Főként ahhoz a 30 kilométer sugarú körhöz, amelynek a középpontja Vése, a szélei pedig Csurgó, Marcali, Nagyatád.- Aztán mégis, Csorba Győzőhöz hasonlóan Pécs költője lett.- Mindenekelőtt magyar költők, sőt, na elindulni, ám tovább kellett lépnem. os 1 m- Ezért váltott iskolát 5 u olyan korán?- Kitűnő tanuló voltam, ezért mindenki arra bíz- 8 tatta a szüléimét, taníttassanak. Az is mellette szólt, hogy hárman vagyunk testvérek, s kevés lett volna a megélhetéshez a családi birtok, ha háromfelé osztódik. Amikor 47 nyarán édesapám hazakerült a szovjet fogságból, beíratott a gimnázium általános iskolájába, a hatodik osztályba.- Nem tartott sokáig az első csurgói korszak...- Államosították a református iskolát, így visszamentem a falumba. Elvégeztem a nyolcadikat, s könyörögtem a szüleimnek, engedjenek vissza. Nem örültek.- Ha úgy nézzük, igazuk lett: a gimiben jött az irodalmi kör, az ÁVH, a börtön.- Másodikos korunkban aztán hatan megalakítottuk az Arany János Irodalmi Kört, s az alapító szabályzatába azt is beleírtuk, aki írásai miatt bajba kerül, annak segítségére sietünk. És a tanáraink Más ember lettem a börtön után. Igaz lehet a mondás, hogy: aki dudás akar lenni... Bár pokol is többféle van... tudta nélkül írógéppel sokszorosított kis „folyóiratot” is megjelentettünk.- A Vadvirágokat.- Miután kitudódott, abba kellett hagynunk, s tanári felügyelettel megalakult a Csokonai Irodalmi Kör. Érettségi után aztán Atádon létrehoztuk az Ady Endre Irodalmi Kört. Antológiát akartunk kiadni, küldözgettük egymásnak a verseinket. Az a társunk bukott le elsőként, aki gyakornokként már a Somogyi Néplapnál dolgozott. Három nap múlva aztán még hármunkat begyűjtötték az ávósok.- A diktatúra abszurditása: néhány falusi kölyökről volt szó...- Olyan versekért ítéltek el, melyek meg sem jelentek... Persze ugrott a főiskola is, ahová felvettek, ám az AVH kaposvári pincéjéből nem lehetett elkezdeni.- Négy évvel később mégis sikerült.- Nehéz idők következtek, de sikerült elhelyezkednem segédkönyvtárosként, s levelező tagozaton a pécsi tanárképzőt is elkezdhettem. De a másik kitűnő költő, a kaposvári Takáts Gyula ajánló levelei nélkül nem valószínű, hogy felvettek volna.- Ha a kezdet nem így alakul...- Más ember lettem a börtön után, s a verseim is áttételesebbek lettek. Igaz lehet a mondás, hogy: aki dudás akar lenni... Bár pokol is többféle van... A 70-es évek végétől jelennek meg folyamatosan a köteteim. Akkorra alakult ki a hangom, melyre a Jelenkor, s Csorba Győző példája és közelsége nélkül talán sohase ta- I láltam volna rá. Persze más is | formált, tanul- I lám, figyeltem | a külső és a |. belső világ | forgására, jel- ■ zéseire. így ¥ történt, hogy 9 évig csak szonetteket, a lélegzetemhez és személyiségemhez igazított sajátos szonetteket írtam.- Aztán meg haikukat.- Meg hosszúkákat, pil- lanatkákat... A haikukat is látszólag a véletlen folytán, a 99-es nagyfogyatkozás élményének inspirációjára kezdtem el, aztán három évig írtam.- Ha kiment volna 56-ban, ahogyan tanácsolták...- Eszembe sem jutott, hogy elmenjek. Mint a fű, mint a fa, ide voltam kötve ehhez a földhöz.- Ahogyan egyszer mondta: itt kell helytállnom, ha beledöglök is...- Nekem az élethez is, az íráshoz is biztonság kell. A történtek után nem volt könnyű megkapaszkodnom, visszakanyarodnom az íráshoz, de valószínű, hogy költőként a nagyvilágban elvesztem volna. A természetemnek megfelelően döntöttem, s nem dönthettem másként... Rockot hallgat, nótaversenyen szerepel Józsi Gyékényesről hangulatfelelős A hűtőpult mögött is mókázik, dalra fakad favágás közben és a szőlőhegyen is a fiatalember Énekel a hegyen, dalra fakad favágás közben és nó- tázik a pult mögött. Magyarnóta megszállott. Varga Andrea Józsika - legtöbben még mindig így hívják a gyékényesi fiatalembert, pedig jóval közelebb jár a negyvenhez, mint a harminchoz. De mindig mosolygó, kedves alakja, s humora, amellyel már sokakat levett a lábukról, Józsikává, meg „Józsi”-vá konzerválták Horváth Józsefet. Több mint egy évtizede nincs nélküle március 15-i Kossuth vacsora, ahogy a katolikus templom és a szőlőhegyi dalárda is kevesebb lenne nélküle. Ezúttal azonban babérokra tört, s tette ezt sikerrel. A sikerét nem reklámozta, nótaköri társa, Horváth Sándor újságolta, ahogy azt is: bizony sokan elkísérték a solti megmérettetésre a falu és a Gyékényesi Nótakör oszlopos tagját. Horváth Józseffel munkahelyén, a húsboltban találkoztunk. Eladóként végzett, de valahogy mindig a húsos pult mögött találta magát. Egy óra tájt kevés a vevő, félreültünk és mesélt. Már általános iskolában felfedezték kellemes hangját. Ha templomba mentek, a kórusban figyelte a kántort, és feDalra fakad a kolbászok és húsok között is a gyékényesi Horváth József jébe vette: kántor vagy „buszos” lesz. Ovcsár András kántor ta- nítgatta az alapokra, aztán 1994-ben beiratkozott a négyéves kántorképzőbe. Már első évesként mélyvízbe dobták. Temetésre nem nagyon akart menni, de a plébános azt mondta: egy kántornak azt is muszáj. Ma már rutinosan teszi a dolgát. Mindig szeretett mókázni is. Egyszer fejére kötötte édesanyja fejkendőjét és a család elé állt a Kató néni paródiával. Hadi Róbert barátjával aztán tovább fejlesztették a produkciót, és „gyékényesítették”. Az óvodavezető Duci Ili, a Molnár (Tusi) Gyuri és Ritecz (Prósza) Józsi bácsi, meg a többiek alakja mindig mosolyt fakasztott, senki nem sértődött meg. Józsi a Kossuth vacsorások csapatába is bebetonozta magát, 12 éve nincs nélküle március 15-i ünnepség. A faluban egyébként évszázados hagyománya van az estnek, amikor terített asztal mellett, komoly és vidám műsorokkal emlékeznek. A fiatalember életében a gyékényesi nótakör is fontos állomás. Csupa férfi nótázik itt, (és ez bizony így is marad, hallottuk Józsitól, hiszen hogy lehetne asszonyostól borozgatni a próbákon?), és egyik legsikeresebb fellépők a környéken. Köztük szerzett rutint a magyarnótához és vállalta el a solti amatőr magyarnóta-énekes versenyt. 59-en neveztek, s főszereplőnk eredményességét mutatja, hogy az ötvenből csupán fél pontot veszített. A tervek szerint újabb versenyek jönnek. A muravidéki magyar rádiót hallgatva tanul újabb nótákat, de amúgy is van vagy félszáz a repertoárjában. Csodabogár a korosztályában, hiszen ma már nem nagyon nó- táznak a fiatalok. Amúgy rockot hallgat, árulta el, Scorpions és Metallica koncerten is volt. Meg még a hűtőpult mögött is parodizál. - Neki ez kell, ilyenkor mint a hal a vízben, lubickol - jegyezte meg főnöke, Jónás Andrásné.- Németh Feri bácsi, Lakatos tiszteletes meg Szabó tanítóék?- Nélkülük nem tudtam vol-
