Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-18 / 294. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 18., SZOMBAT MEGYEI KORKÉP A nagyvilágban költőként elveszett volna egy vései Pécsről Olyan versekért került börtönbe rendszerellenségként, melyek meg sem jelentek Bertók László KÖLTŐNEK LENNI ÁLDÁS és ke­reszt, de ha nem az lennék, már nem élnék - vallja, s ha így nézzük, nem sokon múlt, hogy az idén nem ünnepel­hette a teljes honi irodalmi elit. A vései házból ugyanis nem vezetett egyenes út a Par­nasszusra, ha nincs Németh Feri bácsi, Lakatos tiszteletes és Szabó tanítóék, akiknek a könyvei közül bogarászhatott, be kellett volna érnie az ott­honi felhozatallal, a Bibliá­val, az énekeskönyvvel és a kalendáriummal így viszont kitárult a világ, s az is kide­rült, jóeszű gyerek, s bekerült a csurgói iskolába. Itt vásá­rolta meg első könyvét, egy Petőfi összest, mégis a titkos irodalmi klubot Aranyról ne­vezték el társaival a gimiben. Ekkor még megúszta a komé lyabb számonkérést, érettségi után viszont, amikor a mar­cali postán szorgoskodott, le csapott rá azÁVH, mely or­szágos ellenállást sejtett az if­jú köttök verselése mögött - a kihallgatáson eldugott fegyve rekről faggatták... NYOLC HÓNAPOT KAPOTT, majd behívták munkaszolgálatos- nak a kővágószőlősi uránbá­nyába. Az 56os forradalom után engedték csak el vissza­tért Vésére, hogy újra felépítse az életét Napszámosból atádi segédkönyvtárossá avanzsáll s némi biztatás és segítség után végre bekerült a főiskolá­ra, Pécsre. Magyar-történelem szakon végzett, s némi hezitá­lás után le is költözött a bara­nyai megyeszékhelyre Csorba Győző költő, szerkesztő, könyvtáros szárnyai alá A 7áes évek hozta meg az áttö­rési megjelent első kötete, a Fák felvonulása, kijuthatott külföldre, az évtized közepétől a Jelenkor munkatársa lett, 77-től pedig könyvtárigazgató. A 80-as évektől már hivatalo­san is elismerték munkássá­gát - közel két tucat kötél s három prózai mű fűződik a nevéhez -, előbb József Attila-, aztán Déry-, végül Kossuth-díf jal tüntették ki s megkapta a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztjét is. Mikuláskor volt háromnegyed­százados, ám még mindig feszíti az energia, program program hátán, és persze ott az írás is, a könyvbemutatók, megannyi meghívás, talán, ha akarna, sem pihenhetne. Vas András- Bár éppen kicsúsztam a nyolc napból, de azért: boldog születésnapot!- Nem a mikor számít, hanem a szán­dék - feleli Bertók László.- Húszévesen gondolta volna, ennyien megköszöntik?- Fiatalon az ember nem az öregkoráról morfondírozik. Keresi a helyét a világban, nagy dolgokra készül. Aztán vagy sikerül, vagy nem. A legfontosabb, amit tesz, tisz­tességesen, a tökéletességre törekedve te­gye. írás közben sohase gon­doljon arra, ki fogja majd olvasni a versét, csak arra, hogy „pontosan, szépen” csinálja meg. Belefeledkez­ve a tevékenységbe, eggyé válva a lehetséges mindenséggel. egyszerűen csak költők akartunk lenni. Persze egy város és a benne élő írók, mű­vészek előbb-utóbb beleégnek egymás ar­cába. A tavaly megjelent, A város neve cí­mű kötetem, amelyben vései, nagyatádi, somogyi versek is vannak a pécsiek mel­lett, arról szól, hogy hogyan lettem négy­öt évtized alatt pécsivé. Miközben somo­gyi is maradtam.- Hiányzik?- Amennyire a gyerekkor és az ifjúság, s azok helyszínei hiányozhatnak. De ha olyan hivatás ragadja magával az embert, amihez más hely és körülmény szükséges, tovább kell lépnie. Persze a szülőföld haláláig el­kíséri.- Persze tudja, az előbb nem a korára, hanem a korra gondoltam. Amikor ki­jött a börtönből, majd hazaengedték a munkaszolgálatból, s letette a tollat...- Édesanyám azt mondogatta, „ha a ver­sekért becsuknak, akkor ne írjál verset”. Nagyjából két évig bírtam, éppen elég volt a meghurcoltatás élményével együtt élni, s visszakanyarodni a normális életbe.- Az első kötetre pedig még majd más­fél évtizedet kellett várnia.- A börtön után 58-ban jelent meg az első versem a Somogyi Néplapban, de az első önálló verseskönyvemet csak 37 éves koromban adták ki. Húsz évvel azután, hogy a csurgói gimnáziumból elküldött verseimet közölte a pécsi Dunántúl.- Ami az első kapocs volt a várossal.- Igen, ott kezdődött. Aztán a munka- szolgálattal, később a tanárképzőn folyta­tódott. De csak 65-ben költöztünk Pécsre. Egy hónap múlva vissza akartam mene­külni Atádra. Csorba Győző atyai rábeszé­lése marasztalt a városban.- Nehéz lehetett, az első harminc éve Somogyhoz köti.- Főként ahhoz a 30 kilométer sugarú körhöz, amelynek a középpontja Vése, a szélei pedig Csurgó, Marcali, Nagyatád.- Aztán mégis, Csorba Győzőhöz hason­lóan Pécs költője lett.- Mindenekelőtt magyar költők, sőt, na elindulni, ám tovább kellett lépnem. os 1 m- Ezért váltott iskolát 5 u olyan korán?- Kitűnő tanuló voltam, ezért mindenki arra bíz- 8 tatta a szüléimét, taníttas­sanak. Az is mellette szólt, hogy hárman vagyunk testvérek, s kevés lett volna a megélhetéshez a családi birtok, ha háromfelé osztó­dik. Amikor 47 nyarán édesapám hazakerült a szovjet fogságból, beíratott a gimnázium általános iskolájába, a hato­dik osztályba.- Nem tartott sokáig az első csurgói korszak...- Államosították a református iskolát, így visszamentem a falumba. Elvégeztem a nyolcadikat, s könyörögtem a szüleim­nek, engedjenek vissza. Nem örültek.- Ha úgy nézzük, igazuk lett: a gimiben jött az irodalmi kör, az ÁVH, a börtön.- Másodikos korunkban aztán hatan megalakítottuk az Arany János Irodalmi Kört, s az alapító szabályzatába azt is be­leírtuk, aki írásai miatt bajba kerül, an­nak segítségére sietünk. És a tanáraink Más ember lettem a börtön után. Igaz lehet a mondás, hogy: aki dudás akar lenni... Bár pokol is többféle van... tudta nélkül írógéppel sokszorosított kis „folyóiratot” is megjelentettünk.- A Vadvirágokat.- Miután kitudódott, abba kellett hagy­nunk, s tanári felügyelettel megalakult a Csokonai Irodalmi Kör. Érettségi után az­tán Atádon létrehoztuk az Ady Endre Iro­dalmi Kört. Antológiát akartunk kiadni, küldözgettük egymásnak a verseinket. Az a társunk bukott le elsőként, aki gyakor­nokként már a Somogyi Néplapnál dolgo­zott. Három nap múlva aztán még hár­munkat begyűjtötték az ávósok.- A diktatúra abszurditása: néhány fa­lusi kölyökről volt szó...- Olyan versekért ítéltek el, melyek meg sem jelentek... Persze ugrott a főisko­la is, ahová felvettek, ám az AVH kaposvá­ri pincéjéből nem lehetett elkezdeni.- Négy évvel később mégis sikerült.- Nehéz idők következtek, de sikerült elhelyezkednem segédkönyvtárosként, s levelező tagozaton a pécsi tanárképzőt is elkezdhettem. De a másik kitűnő költő, a kaposvári Takáts Gyula ajánló levelei nél­kül nem valószínű, hogy felvettek volna.- Ha a kezdet nem így alakul...- Más ember lettem a börtön után, s a verseim is áttételesebbek lettek. Igaz lehet a mondás, hogy: aki dudás akar len­ni... Bár pokol is többféle van... A 70-es évek végétől jelennek meg fo­lyamatosan a kö­teteim. Akkorra alakult ki a han­gom, melyre a Je­lenkor, s Csorba Győző példája és közelsége nélkül talán sohase ta- I láltam volna rá. Persze más is | formált, tanul- I lám, figyeltem | a külső és a |. belső világ | forgására, jel- ■ zéseire. így ¥ történt, hogy 9 évig csak szonet­teket, a lélegzetem­hez és személyiségemhez igazított sajátos szonette­ket írtam.- Aztán meg haikukat.- Meg hosszúkákat, pil- lanatkákat... A haikukat is látszólag a véletlen foly­tán, a 99-es nagyfogyatko­zás élményének inspiráci­ójára kezdtem el, aztán három évig írtam.- Ha kiment volna 56-ban, ahogyan ta­nácsolták...- Eszembe sem jutott, hogy elmenjek. Mint a fű, mint a fa, ide voltam kötve eh­hez a földhöz.- Ahogyan egyszer mondta: itt kell helytállnom, ha beledöglök is...- Nekem az élethez is, az íráshoz is biz­tonság kell. A történtek után nem volt könnyű megkapaszkodnom, visszakanya­rodnom az íráshoz, de valószínű, hogy költőként a nagyvilágban elvesztem vol­na. A természetemnek megfelelően dön­töttem, s nem dönthettem másként... Rockot hallgat, nótaversenyen szerepel Józsi Gyékényesről hangulatfelelős A hűtőpult mögött is mókázik, dalra fakad favágás közben és a szőlőhegyen is a fiatalember Énekel a hegyen, dalra fa­kad favágás közben és nó- tázik a pult mögött. Magyarnóta megszállott. Varga Andrea Józsika - legtöbben még mindig így hívják a gyékényesi fiatal­embert, pedig jóval közelebb jár a negyvenhez, mint a harminc­hoz. De mindig mosolygó, ked­ves alakja, s humora, amellyel már sokakat levett a lábukról, Józsikává, meg „Józsi”-vá kon­zerválták Horváth Józsefet. Több mint egy évtizede nincs nélküle március 15-i Kossuth vacsora, ahogy a katolikus templom és a szőlőhegyi dalár­da is kevesebb lenne nélküle. Ezúttal azonban babérokra tört, s tette ezt sikerrel. A sikerét nem reklámozta, nótaköri tár­sa, Horváth Sándor újságolta, ahogy azt is: bizony sokan elkí­sérték a solti megmérettetésre a falu és a Gyékényesi Nótakör oszlopos tagját. Horváth Józseffel munkahe­lyén, a húsboltban találkoz­tunk. Eladóként végzett, de va­lahogy mindig a húsos pult mö­gött találta magát. Egy óra tájt kevés a vevő, félreültünk és me­sélt. Már általános iskolában felfedezték kellemes hangját. Ha templomba mentek, a kó­rusban figyelte a kántort, és fe­Dalra fakad a kolbászok és húsok között is a gyékényesi Horváth József jébe vette: kántor vagy „buszos” lesz. Ovcsár András kántor ta- nítgatta az alapokra, aztán 1994-ben beiratkozott a négy­éves kántorképzőbe. Már első évesként mélyvízbe dobták. Te­metésre nem nagyon akart menni, de a plébános azt mond­ta: egy kántornak azt is muszáj. Ma már rutinosan teszi a dol­gát. Mindig szeretett mókázni is. Egyszer fejére kötötte édes­anyja fejkendőjét és a család elé állt a Kató néni paródiával. Ha­di Róbert barátjával aztán to­vább fejlesztették a produkciót, és „gyékényesítették”. Az óvo­davezető Duci Ili, a Molnár (Tu­si) Gyuri és Ritecz (Prósza) Jó­zsi bácsi, meg a többiek alakja mindig mosolyt fakasztott, sen­ki nem sértődött meg. Józsi a Kossuth vacsorások csapatába is bebetonozta magát, 12 éve nincs nélküle március 15-i ün­nepség. A faluban egyébként évszázados hagyománya van az estnek, amikor terített asztal mellett, komoly és vidám műso­rokkal emlékeznek. A fiatalember életében a gyékényesi nótakör is fontos ál­lomás. Csupa férfi nótázik itt, (és ez bizony így is marad, hal­lottuk Józsitól, hiszen hogy le­hetne asszonyostól borozgatni a próbákon?), és egyik legsikere­sebb fellépők a környéken. Köz­tük szerzett rutint a ma­gyarnótához és vállalta el a solti amatőr magyarnóta-énekes ver­senyt. 59-en neveztek, s fősze­replőnk eredményességét mu­tatja, hogy az ötvenből csupán fél pontot veszített. A tervek szerint újabb verse­nyek jönnek. A muravidéki ma­gyar rádiót hallgatva tanul újabb nótákat, de amúgy is van vagy félszáz a repertoárjában. Csodabogár a korosztályában, hiszen ma már nem nagyon nó- táznak a fiatalok. Amúgy roc­kot hallgat, árulta el, Scorpions és Metallica koncerten is volt. Meg még a hűtőpult mögött is parodizál. - Neki ez kell, ilyen­kor mint a hal a vízben, lubic­kol - jegyezte meg főnöke, Jó­nás Andrásné.- Németh Feri bácsi, La­katos tiszteletes meg Sza­bó tanítóék?- Nélkülük nem tudtam vol-

Next

/
Thumbnails
Contents