Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-15 / 291. szám
6 2010. DECEMBER 15., SZERDA GAZDASAG NYERTESEK 2010.12. i«. ■HI M—ii Danubius 4 000 3,35 13 Rlchter 43 300 1,12 877 RFV __________8 200 0,92 25 Mó l____ 19 600 0,53 3 821 Ém ász 21500 0,49 1 VESZTESEK FORRÁS: BÉT M«Ú» ItoMW ÜWIiW—" CIG Pannónia 610 -2,24 54 Egls 20 050 -1,47 450 MTelekom 518 -1,33 1427 Econet 93 -1,06 219 Riba___________804 -0,98 11 A BUX index az elmúlt napokban 21900 21800 21708 ^2-^3 21700 r~s\> 21 600 / 21 672V 21500 / V 21400 J 21465Ay_ 21300 21370 21353 21200_____________________ po nj/12.06 12.07 12.08 12.09 12.10 12.13 FORRÁS: bét BÉT-áruszekció (forint/tonna, 12.14.) EUROBÚZA 2011. március______________53 500 MA LMIBÚZA 2011. március ____63 000 TA KARMÁNYBÚZA 2011. március________ 55 000 TA KARMÁNYKUKORICA 2011. március 52 200 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. március_____________136 000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. december 14-én 1€ 1$ 1CHF i i i 276,42 Ft 205,78 Ft 213,33 Ft-1,59 Ft -4,50 Ft -0,98 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) Allianz Bank__________4,25 4,25 Banco Popolare 3,48 3,51 Budapest Bank 2,75 2,75 ErsteBank 2,50 2,50 Erste Bank* _____________ 7,50 FH B* *7,00 6,00 MKB Bank_____________3,95 4,04 OT P Bank ~ 1,00 1,00 OTP Bank2 _________3,00 4,75 Ra lffelsen Hank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ L FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 12.14.) Allianz Bank 270,26 284 12 Budapest Bank 268,63 285,25 CIB Bank__________266,05 288,23 Citi bank 265,94 288,10 Erste Bank_________269,20 284,70 K&H Bank_________269,78 288,32 MK B Bank_________270,45 284,31 OT P Bank 269.98 283.82 Ralffelsen Bank 270,95 283,13 Beérhet a borturizmus fürtök A szállodai csillagoknak megfelelően lenne jó minősíteni Míg a fejlettebb országokban a pincészeteknél a helyszíni értékesítés aránya a 30-40 százalékot is eléri, addig nálunk ez 5-10 százalék Sokat fejlődött az elmúlt években Magyarországon a borturizmus: évről évre egyre több a vendég, fejlesztenek a pincészetek, és megjelentek az összetett programajánlattal rendelkező minőségi szolgáltatók. Németh Márk Hivatalos statisztikák híján nehéz megbecsülni pontosan, hogy mekkora a borturizmus nagysága Magyarországon, bár néhány felmérés és adat alapján következtetni lehet rá. „A 22 magyar- országi borvidéken ma összesen 34-35 borútegyesület működik, ezeknek minimum 10 tagja van, de a tagság száma a legnagyobbaknál a hatvan-hetvenet is elérheti. Az egyesületek összlétszá- ma alapján minimum 700-800 szolgáltató foglalkozhat borturizmussal kapcsolatos tevékenységgel hazánkban” - mondta lapunknak Erdősi Mária, a Magyar Borutak Országos Szövetségének a főtitkára. Egyes becslések szerint a teljes belföldi turizmusnak 1-2 százalékát teheti ki a borturizmus, amelyre az emberek kíváncsisága és igénye folyamatosan, évi néhány százalékkal nő. A főtitkár szerint a borturizmus jelenleg alternatív szolgáltatás a turisztikai termékek palettáján, amelyet hol a falusi turizmushoz, hol egyéb szabadidős programhoz kötik. Erdősi szerint a vendégeknek szükségük van a szorosan a borhoz kapcsolódó programok mellett egyéb kiegészítő szolgáltatásokra. Ez utóbbiak tekintetében általában két irányba szoktak elmenni a szolgáltatók. Az egyik irányzat falusi turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolja össze (lakoma, disznóvágás, kézműves-bemutató), a másik pedig a fürdő- és wellnesslehetőségekkel, illetve az egyre népszerűbb vinoterápiával. Ez utóbbi az olyan bor-, illetve szőlőalapú gyógy- és szépségkezeléseket takarja, mint például a . friss szőlővel, törköllyel, szőlőmag- és héjkivonatokkal készített fürdő, testradírozás, masszázs és pakolás. Hasonló szolgáltatások széles palettájával a hazai borturizmusnak ezt a luxusszegmensét képviseli a 2008 májusában Tarcalon megnyílt Andrássy Kúria Hotel - ez nyáron a hitelező CIB Bank tulajdonába került, amely azóta tovább üzemelteti - vagy például a villányi Crocus Gere borhotel. „Hatalmas fejlődési potenciál van még a hazai borturizmusban” - véli Rigler Zsolt, a Nyugat-dunántúli Borászati és Borturisztikai Klaszter vezetője. A növekedési lehetőségeket jól jelzi, hogy míg a fejlettebb borturizmussal rendelkező országokban a pincészeteknél a helyszínen történő értékesítés aránya a 30-40 százalékot is eléri, addig itthon csupán a boruk maximum 5-10 százalékát tudják a saját pincéA Nyugat-Dunántúl teljesített a legjobban A NAPOKBAN RENDEZTE meg első alkalommal a Magyar Turizmus Zrt. Nyugat-dunántúli Regionális Marketingigazgatósága (RMI) a Spa & Wine kiállítást a Budapesti Operettszínházban, amelyen együtt hirdették a régió fürdőit és borait. A rendez\’ényen Tama István, a nyugat-dunántúli RMI vezetője elmondta■ a téli szezonban elsősorban a bor- s a gyógy- és wellnessturizmus összefogásától várnak vendégeket a régiá ba. Tájékoztatása szerint az idei évben Nyugat-Dunántúl volt a legjobban teljesítő turisztikai régió, a belföldi, illetve a külföldi vendégszámban is 10 százalék körüli bővüléssel. jükbe látogatóknak eladni a termelők. „Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy egy borvidéken minél több pince dolgozzon fix nyitva tartással, közös marketing- tevékenységet végezzenek, és kínáljanak kapcsolt turisztikai programokat is, ugyanis egy egyszerű borkóstolásért nagyon nehezen mozdulnak meg az emberek” - tette hozzá. Példaként említette, hogy Zalában a gyógyfürdők világával kapcsolták össze a régió borainak bemutatását. Erdősi Mária szerint nagyon fontos lenne létrehozni a hotelek csillagaihoz hasonlóan egy országosan egységes minősítő rendszert a borturisztikai szolgáltatók osztályozására, jelenleg ugyanis régiónként más és más osztályozást használnak. Ez segítené a vendéget, hogy tisztában lehessen azzal, az adott kategóriában milyen számú és minőségű szolgáltatást várhat el, bárhol is jár hazánkban. „Ez a jelzés lehet akár szőlőszem, fürt vagy borospohár, a lényeg az, hogy egyértelmű legyen: adott darab eléréséhez milyen követelményeknek kell megfelelniük a szolgáltatóknak” - mondta. Véleménye szerint emellett ki kellene alakítani egy közúti és információs táblarendszerszabványt, amelyet a borvidékek saját szintjükre alkalmazhatnának. Nagymértékben emelkedtek a mezőgazdasági termékek árai Az agrártermékek termelőiár- szintje októberben 24,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 37,1, az élő állatok és állati termékeké 7,6 százalékkal emelkedett. 2010. január-októberben az agrártermékek termelőiár- szintje 14,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Közülük a növényi termékek ára 24,2 százalékkal nőtt, az élő állatok és állati termékek ára lényegében nem változott - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb gyorsjelentésében. Októberben a gabonafélék termelői ára 45,7 százalékkal volt magasabb, mint 2009 azonos időszakában. A búza felvásárlási ára április óta folyamatosan növekszik, októberben 50 300 forinl/tonna volt. Ezzel ellentétben a kukorica felvásárlási ára augusztus óta csökken, a tárgyhóban 36200 forint/ton- nára. Az ipari növények termelői ára 16,6 százalékkal nőtt, ezen belül az olajnövények ára 30,1 százalékkal volt magasabb, mint 2009 októberében. A burgonya és a zöldségfélék termelői ára 56,7, illetve 10,7 százalékkal emelkedett. A zöldségek árai eltérő irányba változtak: a zöldpaprika és a paradicsom ára jelentősen növekedett, ugyanakkor a csemegekukorica ára csökkent. ■ Két százalékkal csökkent a vágósertés ára. A vágómarha ára viszont hónapok folyamatosan emelkedik. A vágóállatok termelői ára 2010 tizedik hónapjában 4,0 százalékkal volt magasabb a 2009 azonos időszakinál. A vágósertés ára 2,0 százalékkal csökkent, a vágómarháé és a vágóbaromfié 27,0, illetve 5,7 százalékkal nőtt. A vágómarha ára január óta folyamatosan emelkedik, októberben több mint 10 százalékkal drágult szeptemberhez képest, elsősorban a külföldi kereslet hatására. Az állati termékek árai 16,5 százalékkal magasabbak voltak, ezen belül a tyúktojás ára 4,3 százalékkal csökkent, a tej ára 21,7 százalékkal nőtt - írja a KSH. ■ Nő a fogyasztás, több teherautó fut az utakon sok keréken A kelet-európai fuvarozóknak egyre nagyobb a részesedésük Tizenhat százalékkal kevesebb személykocsi kelt el Európa- szerte októberben, mint egy éve, de a kishaszonjárművek forgalomba helyezésének száma hét, a nagyobb teherautóké 46 százalékkal bővült. Ami a tízhavi összesítést illeti, ott már nem ilyen szép a kép, hiszen a 3,5 tonnásnál nagyobb teherkocsikból 1,1 százalékkal kelt el kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ha az Izland-Norvégia-Svájc alkotta EFTA- és a régi 15 EU- tagország adatait nézzük, ott nagyjából egy tizedével kelt el több kishaszonjármű mind októberben, mind az első tíz hónapban. A piac mozdulását jelzi, hogy legalább teherautókból már többet értékesítettek Kelet-Európábán azonban 27 százalékos csökkenést mutat a tízhavi s 14-et az októberi mérleg. ■ Különösen a tíz új uniós tagállamban adtak el többet a 16 tonnásnál nagyobb kamionokból. Más a helyzet a 3,5 tonnásnál nagyobb teherautóknál. Régiónkban 61 százalékos volt a múlt havi forgalomnövekedés, és október végéig is ötödével bővült a piac, míg a kontinens nyugati felében 3 százalékos volt a tízhavi eladáscsökkenés. Októberben azonban ott is meghaladta a 46 százalékos növekedést a teherkocsik forgalomba helyezése. Mindez azt mutatja, hogy ismét szükség van az áruszállító teherkocsi-flották frissítésére, talán bővítésére is, hiszen a szállítási igény fejlődését a fogyasztás növekedése váltja ki. A kelet-európai fuvarozóvállalatok egyre nagyobb részt hasítanak ki a kontinens áruszállításából, így a távolsági fuvarozást végző 16 tonnásnál nagyobb kamionok forgalma különösen a tíz új EU-tag kereskedőinél emelkedett. Októberben 83 százalékkal, 2247 darabra, de az első tíz hónap alatt is harmadával bővült a piac, meghaladva a 15 ezer darabot. ■ D. K. A BUX index 2010. december 14-én 21600 Nyitóérték:! | Változás: 0,12% | 21500 ...................]...... ;: :Vvrt 21200 Záróérték: 21100 Előző napi...........- UipJ 21000 zá,r1óe,^k: 15.30, a NwrVorkíó mnJ 21353 fcsden|litasa I jSoVz 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT
