Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 50. szám
8 2010. DECEMBER 12., VASÁRNAP GAZDASÁG Deszantos egységek az árvizek ellen belvíz Nagyobb szerepet szán a kormány a védekezésben és a vízgazdálkodásban az államnak A vízgazdálkodásban az önkormányzatok helyett a vízügyi igazgatóságoké lenne a pénz és a szakmai kontroll a kormány tervei szerint. Braunmüller Lajos A kormányzati ciklus végére tízezer állandó vízügyi dolgozót, nagyobb hatalommal bíró vízügyi hatóságokat, önkormányzati helyett állami irányítást és azonnal bevethető vízügyi „deszantos” egységet szeretne Illés Zoltán. Mint a Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkára lapunknak elmondta: fontos, hogy nem akkor kell cselekedni, amikor már baj van. Miután az elmúlt napokban tovább nőtt a belvízzel elöntött területek nagysága, ma Magyarországon már 300 ezer hektárt borít belvíz. Jelenleg az elsőrendű problémát a magas vízállás jelenti, emiatt ugyanis nem lehetséges a felgyűlt belvizek levezetése az amúgy is felduzzasztott folyókba. A gravitáció kihasználása, vagyis egyszerű vízelvezető árkok ásása helyett a vizet át kell s^ivaty- tyúzni a folyókba - mondta el megkeresésünkkor Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője. Az átszivattyúzott víz mennyisége jelenleg naponta harmincmillió köbméter. Ráadásul a Tisza felső szakaszán az is nehezíti a munkát, hogy a folyó magas vízszintje miatt a víz egy része átszivárog a töltésen. Ezt a mennyiséget újra vissza kell szivattyúzni a folyóba. Ráadásul a belvíz lassú, hosszú távú visszahúzódása és a rendelkezésre álló időjárási előrejelzések szerint az idei tél rendkívül belvizes lesz, tavaszig vagy akár nyárig elhúzóA számla* 1999 3900 2000 4750 2001 ____________________400 20 02 400 2003 ____________________800 20 04 790 2005 ___________________2400 20 08 ________í________4400 20 07_____________________100 20 00______________200 20 09 ____________________600 AZ ÁLLAM ÁLTAL A TÁRGYÉVBEN KIFIZETETT BELVÍZ' VÉDEKEZÉSI KÖLTSÉGEK 1999 ÉS 2009 KÖZÖTT <ÉY, MILLIÓ FORINT) FORRÁS: VGGYŰITÉS. Békés megyében okozza a legnagyobb gondot a belvíz. Muronyban jelenleg is folyik a védekezés. dó problémára kell felkészülni. „Nem tartozom azok közé, akik a rendszerváltás előtti hatalmat támogatták, de el kell ismernem, hogy néhány dolog még akkor is jobban működött. Ilyen például az üvegvisszaváltás vagy a vízügyi problémák kezelése is” - nyilatkozta lapunknak Illés Zoltán. Az államtitkár hozzátette, a jelenlegi kormányzat célja, hogy a ciklus végére, 2014-re a jelenlegi négyezer helyett tízezer főt foglalkoztasson az állami vízgazdálkodás és az árvíz-, illetve belvíz- védelem. Illés szerint ez nem teljesen új dolog, közvetlenül a rendszerváltás előtt éppen eny- nylen dolgoztak ezen a területen. Átmeneti intézkedésként a közmunkaprogram keretében irányítanának hatezer embert a vízvédelemhez, hosszabb távon az a terv, hogy közülük a legjobbakat alkalmazottként, tartósan foglalkoztassák. Illés elmondása szerint az ezekre az emberekre fordítandó közmunkapénz is a vízügyi szervekhez kerülne. Ráadásul a megújuló rendszerben a jelenleginél sokkal nagyobb szerepet kapna a megelőzés. Az államtitkár szerint bebizonyosodott, hogy az önkormányzatok nem alkalmasak a vízvédelmi problémák kezelésére, hiszen sem gépparkjuk, se embereik nincsenek, és többnyire nem áll rendelkezésükre a megfelelő szakértelem sem. A vízgazdálkodás nagy területeket érint, alapvetően más gondolkodást igényel, itt a lokalitás nem előny, hanem hátrány - hangsúlyozta Illés. Az országban működő több mint száz vízi társulat sem képes kePénzt visz a víz az árvízi helyzet kezelésének komoly költségei vannak. A legsürgősebb tennivalókat felölelő védekezés költsége jelenleg a legnagyobb. Itt homokzsákolásra, azonnali átszi- vattyúzásra, csatornák kitakarítására és az egyéb sürgős teendőkre kell gondolni. Erre alapesetben egy egymilliárd forintot el nem érő keret áll rendelkezésre minden évben, ha ezen felül szükséges beavatkozni, akkor a kormány dönt arról, milyen további ösz- szegeket juttat erre a célra. .fezeim a problémát. A helyi földtulajdonosok és önkormányzatok finanszírozásával fenntartott szervezetek ugyanis nem mindig voltak képesek elvégezni a szükséges munkákat, sok esetben gépparkjuk profitorientált építkezéseken végzett földmunkát az árvízvédelmi munkálatok helyett. A jövőben a vízügyi irányításban és az erre fordítható források elosztásában is nagyobb szerephez jutnak a területi vízügyi igazgatóságok. Illés elmondta: a vonatkozó munkákat továbbra is a vízi társaságok végzik el, de mind a finanszírozást, mind a szakmai kontrollt a vízügyi igazgatóságok látják el, hiszen „akinél a pénz, az rendeli a zenét”. Illés szerint további terv, hogy újra létrehozzák az Árvízi- Belvízi Központi Szolgálatot, amely a vízvédelem azonnal és az ország egész területén bevethető „deszantos” egysége lenne. Ez az egység Illés szerint fél év alatt felállítható. A vízügyi igazgatóságok működését az az 5 milliárd forint biztosítja, amely a központi költség- vetésben erre a célra rendelkezésre áll - mondta el Illés. Ez az ötmilliárd azt a hasonló összeget váltaná ki, amit a vízi társulatok fordítottak árvíz- és belvízvédelemre, ezt eddig a helyi földtulajdonosok és az önkormányzatok fizették. A további átalakítások, komolyabb megelőző munkálatok költségeire abból a százmilli- árd forintból jutna, amelyet a hulladékgazdálkodási rendszer átalakításával és a termékdíjmentesség megszüntetésével együtt is befolyni remél a kormányzat. lenleg ez a keret már túllépte a 18 milliárd forintot. az árvíz okozta károk helyre- állítási költsége a következő nagy tétel. A helyreállításhoz az árhullám levonulása után lehet hozzákezdeni. Ez az idei felsőzsolcai árvíz esetében több mint 2,6 milliárd forintot emésztett fel. Az árvíz elvonulása után a védekezésre fordított anyagok újbóli megvétele, azaz a készletvisszapótlás az árvízzel kapcsolatos további kiadás, erre eddig az idén 700 millió forintot költöttek. Segítség a lakáshiteles vörösiszap-károsultaknak támogatás Már másfél milliárd forint a Kármentő Alap számláján - Az OTP 100 milliót utalt át Miközben az iszapkárosultak eddig csak töredéknyi összeget kaptak a Magyar Kármentő Alapból, megkezdődött a konzultáció azokkal, akik a katasztrófa miatt nem tudják fizetni lakáshitelüket. Személyre szabott segítséget nyújt a katasztrófa által súlyosan érintett, hitellel rendelkező ügyfeléinek az OTP Bank, a bank erre a feladatra felkészített munkacsoportja Devecseren, Kolontáron és Somlóvásárhelyen december 6- ától egyeztet az érintettekkel. Az OTP Bank társadalomért felelős és elkötelezett vállalatként külön munkacsoportot hozott létre, hogy a vörösiszap-katasztróía sújtotta településeken élő ügyfeleivel szoros együttműködésben Az Iszapkárosultak eddig töredéknyi összeget kaptak a Kármentő Alapból Elkészült a Kármentő Alap honlapja elkészült a Magyar Kármentő Alap honlapja, amelyen folyamatosan tájékoztatnak a kármentő bizottság döntéseiről és az alapból történő kifizetésekről. az alapban péntekig 1 milliárd 544 millió 324 ezer 627 forint gyűlt össze. Ebből az összegből 53 millió 400 ezer forint kifizetéséről döntött a kármentő bizottság. A honlap A http://karmen- tobizottsag.vpmegye.hu/ címen érhető el. dolgozzon ki megoldást a törlesztési problémákra. A közlemény alapján - első lépésként - a katasztrófa után a hitelintézet eltekintett attól, hogy az érintett településeken hitellel rendelkező ügyfelei a 2010. novemberi törlesztőrészletet megfizessék. Ezen felül a hátralékos tartozások miatt 2010. október 1-jétől késedelmi kamatot sem számít fel a bank 2011. február 28-ig. A hitelintézet a katasztrófavédelem és a helyi polgármesteri hivatalok tájékoztatása alapján határozta meg a Devecseren, Kolontáron és Somlóvásárhelyen élő ügyfelek katasztrófával való érintettségének mértékét. A hitelintézet szakértői mindenkivel, akit nagymértékben érintett a katasztrófa, és hitellel rendelkezik, 2010. december 6-17. között személyesen tárgyal. A segítségnyújtás lehetőségeiről az érintett ügyfelek az OTP Bank hitelsegélyvonalán, banki munkanapokon 7:30 és 20:00 óra között a helyi tarifával hívható 06-40-366-060-as telefonszámon tájékozódhatnak. Az OTP Bank 100 millió forintot utalt át a vörösiszap-katasztró- fa károsultjainak megsegítésére, a Magyar Kármentő Alap számlájára. A számlán összegyűlt pénzből eddig családonként 150 ezer forintot utaltak ki, ami a teljes összeg töredéke. A nagyobb tételeket a beköltözésekkor tervezik kiosztani. ■
