Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-08 / 285. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 8., SZERDA KÖRKÉP 11 A családi porcelánra nagyon vigyáznak dollár papa gyermekei Házhoz mennek játszani az egykori kaposvári színészhallgatók A három színész két órával az előadás előtt érkezik, megszállják a lakást, s a környezetet is beépítik a darabba Yvonne, a burgundi hercegnő volt az álomszerep, egyelőre Hedda Gabler jutott. Nem rossz indítás Ibsennel kezdeni, még akkor sem, ha nem a Nemzetiben, a Katonában, adott esetben a kaposvári Csikyben áll színpadra vele az ember. Hanem... Vas András Igazából nem is tudni előre, hol, csak annyi biztos, színpad nem lesz. Helyette a nagyszoba, háló, nappali, esetleg a konyha a terep - a Dollár Papa gyermekei elnevezésű formáció ugyanis hívásra házhoz megy, azaz idehaza úttörőként belevágtak a lakásszínhá- zosdiba. Az ötlet Ördög Tamás fejéből pattant ki, aki két egykori évfolyamtársával, Kiss-Végh Emőkével és Varga Balázzsal hozta létre a csoportot. Merthogy saját bevallásuk szerint sem társulatról van szó, hanem három, 2009-ben a. Kaposvári Egyetem színész szakán a Mohácsi-osztályban végzett csepűrágóról. Akik a szakmát sújtó munkanélküliség ellen találták ki a meglehetősen polgárpukkasztó elnevezésű próbálkozást.- Nem kaptunk társulati szerződést, ám mindenképpen dolgozni szerettünk volna - kanyarodik vissza a kezdetekhez Ördög Tamás, aki azóta Varga Balázzsal a fővárosi Merlin Színházban kipróbálhatta magát kőszínházban is, míg a csoport harmadik tagja, az egyetemistaként Yvonne-ról ábrándozó Kiss- Végh Emőke az Örkényben és a Kamarában pallérozódik. - A kezdetekkor a minigarzonomba hívtuk a nézőket, és bár biztosan nehéz elképzelni, de előfordult, hogy a tizenkét négyzetméteren tucatnyian gyűltünk össze. Ilyen zsúfoltságban szinte természetes, hogy a nézők is aktív részesei lettek a darabnak, S éppen ez a fajta közvetlenség ragadta meg a nagyérdeműt, s tartotta életben az amúgy életképes ötletet. A garzonból a Skandináv házba vezetett a csoport útja, s ekkor született meg az eddig egyetlen, ám nem túlzás kijelenteni, sikerdarab, Ibsentől a Hedda Gabler. Persze némiképp át kellett pofozni az eredeti művet, hiszen hárman voltak hét szerepre, így addig húzták-von- ták a szövegkönyvet, míg kialakult a szereposztás: Hedda, ugye, adott volt, míg Jörgen és Éjiért maradt az eredetiből.- A darab mondanivalója változatlan maradt - magyarázza Ördög Tamás -, a történeten természetesen alakítottunk. Méghozzá úgy, hogy az aktuális helyszínhez tudjuk mindig igazítani. Utóbbiról fotókat kérnek a megrendelőtől, aztán két órával a valódi kezdés előtt megszállják a házat-lakást, belakják, s megpróbálják a környezetet is beépíteni a darabba. Ha kell, leveszik a polcról a családi fotókat, előszedik a házigazda gyógyszereit, visszaakasztják a ruhákat a szekrénybe. Ahogyan a szituáció kívánja.- Persze a családi porcelánt nem törjük össze a nagyobb hatás kedvéért - neveti el magát Ördög Tamás -, ám éppen az a lényeg, hogy a közönség is érezÚttörők Kaposvárról hét esztendeje kezdett az első színészosztály a Kaposvári Egyetemen, az akkori társaságból - tizennyolcán számítottak első fecskének - többen ma már vezető színésznek számítanak a társulatukban, díjakat nyertek a különböző fesztiválokon. nem volt könnyű útjuk, hiába a komoly tanári gárda - a kaposvári színház rendezői és színészei mellett a szakma nagyjai oktatták őket az első évfolyamoknak meg kellett küzdeniük az ismeretlenséggel. Mára szinte teljesen egyenrangú félként indulhatnak a rivaldafénybe, bár, mint azt Ördög Tamás, Kiss- Végh Emőke és Varga Balázs példája is mutatja, néha szükség van valamilyen meghökkentő ötletre is. Persze a tehetség előbb-utóbb úgyis helyet követel magának a szakmában. ze, része a darabnak, s abszolút aktuálissá tesszük számára a drámát. Az egyik családnál például szereplő lett a macskájuk, mely ki-be járt a szobába, naná, hogy ideiglenesen bevettük szereplőnek.- Belefért - jelenti ki Kiss- Végh Emőke. - A darab köznapi helyzetekből épül fel, a nyelvezetét is leegyszerűsítettük, aminek sokan örülnek: nem sokan olvasnak manapság Ibsent, a Hedda Gabiért pedig még kevesebben ismerik. Ilyen interpretálásban pedig teljesen aktuálissá válik a darab, hiszen a problémák ma is adottak. A trió produkciójának hamar híre ment a fővárosban, az alternatív előadások kedvelői felfedezték az egykori kaposvári színészpalántákat, akik ugyan ma már kőszínházi munkát is kaptak, eszükben sincs feloszlatni a Dollár Papa gyermekeit.- Nem a pénzért kezdtük, azaz nem kényszer volt, hanem a játék szeretete - mondja meggyőződéssel Ördög Tamás. - A közönség sem szánalomból hív bennünket, hanem érdekli a produkció. A darab végén mindig kialakul egyfajta közönség- találkozó, az előadás és mi is szóba kerülünk. Méghozzá meglehetősen kötetlen légkörben, hiszen a nézők ismerik egymást, általában rokonok, barátok gyűlnek össze. Az egészben van valami megnyugtató, egyben meghökkentő is, hiszen valakinek az otthona válik színházzá. A kezdeti nehézségek után a trió tehát rátalált a számukra sikeres útra, s már a jövőt tervezgetik, igaz, még nem döntötték el, melyik darabot dolgozzák fel, sőt, elképzelhető, hogy a következő alkalommal már rendezővel, s néhány új taggal bővül a csoport.- Megtaláltuk az optimális kombinációt - állítja Kiss-Végh Emőke. - Szakmailag kiváló, hogy bekerültünk normál színházakba, klasszikus koncepciók közé, ám az életünkhöz ez is hozzátartozik. Dolgozni szerettünk volna, megmutatni magunkat, s tessék, itt a lehetőség. Persze a porcelánra ezután is vigyáznak... Varga Balázs, Kiss-Végh Emőke és Ördög Tamás, azaz a Dollár Papa gyermekei csoport, akik a nappaliba viszik a színházat, s a nézőket is bevonva játsszák Ibsen klasszikusát, a Hedda Gabiért Sose láttak hasonlót: disznóból lesz a hurka meg a kolbász csipet csapat Csak a forralt bor némította el őket, végig ott toporogtak a böllér és a segítői körül a szentai tanyán Disznóból lesz a hurka meg a kolbász - szembesültek az alapvető tézissel azok az értelmi fogyatékos emberek, akik Szentára jöttek falusi disznóvágásra a Török lovastanyára. A negyven-ötven évesekből álló csoport tagjainak többsége sose látott hasonlót, így dacára a hónak meg a hidegnek, végig ott toporogtak a böllér és a segítői körül. Volt aki a hagymapu- colásnál segédkezett, mint például Molnár Erzsébet, aki lelkesen mesélte, hogy először vesz részt ilyenen, de nagyon jól érzi magát, szereti nézni ahogyan töltik a kolbászt. Rácz Bancsi Levente alig várta, hogy szólhasson és elmesélje: ő is először van disznóölésen, de ennél is érdekesebb, hogy lovon is ült. Tompa Mihály el nem mozdult a böllér mellől, Disznóvágás a szentai Török lovastanyán. Dacoltak a jeges széllel, el sem mozdultak a böllér mellől leste minden mozdulatát, kézre adogatta az alapanyagokat, vitte a húsokat, az edényeket. Nem idegen tőle a munka, mesélték a kísérők, otthon szórólapokat oszt. A sertés halálát firtató kérdésre meg elmondták: árammal ölték meg reggel a disznót, de senki nem sajnálta, hiszen azért tartják, hogy az ember megegye. A kísérőktől megtudtuk: a fővárosi önkormányzat tordasi értelmi fogyatékosok otthonából érkezett a tizenhét fogyatékos és négy kísérőjük. Van aki évente több kirándulásra is eljut, saját költségükön utaztak Szentára is. Aztán szó esett még a havazásról, Tordasról, elmesélték milyen az intézmény, ahol mindennapjaikat élik, és ki volt közülük Sanghajban a paralimpián, majd Erzsébet hosz- szasan sorolta, milyen sportokat űz. A szóáradatnak a házigazda megjelenése vetett véget, a csészékben kínált gőzölgő forralt bor elnémította a társaságot. A csipet csapatot, ahogy egyikük nevezte magukat.- Jó hogy eljöttünk, ugye Ibolya, ugye Edina? - nézett a kísérőkre bögréjét markolászva Erzsi. A konyhában eközben már készült a disznótoros ebéd, amely még a disznópörzsölés- nél is jobban izgatta néhányak fantáziáját. A házigazda Török Sándor pedig végignézve a hidegben toporgó, kipirosodott arcú, mosolygós embereken, csak így summázott: mi tanulunk tőlük... ■ Varga Andrea
