Somogyi Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-07 / 284. szám

SOMOGYI HÍRUP - 2010. DECEMBER 7., KEDD 5 MEGYEI KÖRKÉP Európai érték pusztulása Fajszon somogyi história A fejedelmi hagyatékokat világszínvonalon kellene bemutatni Tourinform: a tagságot helyezik előtérbe Kaposváron A honfoglaló magyarokat a X. században legyőzhe- tetlenné tette a világszín­vonalú vasműves kultúrá­juk. Stamler Imre törté­nész, aki az őskohászati telepeket felfedezte, azt mondja: nem méltó mó­don kezelik hazánkban a somogyi fejedelmi bizo­nyítékokat. Vigmond Erika- Ahogy az első salakot megta­lálta, küzd a somogyi történel­mi hagyaték életben tartásáért.- A baj az, hogy kevesen van­nak tisztában a X. századi vasko­hászati telepek fontosságával, nem értik a vasművesség szere­pét. A vaskohászati hagyaték legalább annyira európai jelen­tőségű, mint a skandinávoknál a viking hajók bizonyítékai Asa királynőjük hatalmáról. Ahogy a vikingek sem tudtak volna hajó nélkül hódítani, úgy a honfogla­ló magyarok sem mentek volna semmire a vaskohászat nélkül: ennek hazája Somogy!- 1988-ban ezt két feltárás bi­zonyította Bogátnál és Fajszon.- A Bogát-Gyümölcsény mel­letti, majd a somogyfajszi feltá­rás után, ahol 21 kohós műhely került elő, és a kutatási árokban egy telepen 18 kohó: közte négy ép. A kormeghatározó mérések a cserepek időmeghatározásával együtt a X. századra utaltak. Bár bizonyossá vált: a lelet európai szenzáció, egyetlen állami intéz­mény sem karolta fel. Pedig a fel­tárt műhelyek, üzemek és tele­pek megérdemelték volna, hogy mi is a vüágörökség részeként őskohászati múzeumokban mu­tassuk be népünknek, Európá­nak és a világnak! Sok levél, ér­tekezés, publikálás után 1995- ben jelent meg a „Kinek kell az ősi Somogyország” című tanul­mányom, aminek hatására az őskohók híre eljutott a Dunaferr vezérigazgatójához. A magyar kohászok összefogásával a du­naújvárosi vasmű tízmillió fo­rintjából jött létre a Dunaferr- Somogyország Archeometallur- giai Alapítvány.- Ezzel indult meg a fajszi ős­kohászati múzeum építése. Stamler Imre szembenézett a csodaszarvasával, mikor a salakot meglelte- Ez Magyarország első és egyetlen felszentelt, állami­lag, akadémiailag elismert ős­kohászati múzeuma, a ma­gyarság egyetlen honfoglalási emlékhelye.- Újabb ásatások?- 1988-ban leírt kutatási prog­ramomban is szóltam a bodrogi vaskohászati telep feltárásának szükségességéről. 1998-ban az alapítvány két ásatást is kezde­ményezett az általam felfedezett lelőhelyeken: Bogát-Csollányo- son és Bű-Bodrogon. A költsége­ket az alapítvány és Somogyjád állta. Ott voltak a kohók, ahol megjelöltem: 41 kohó, kenyérsü­tő kemencék vannak Bűn, s itt van első, írásos kultúránk lelő­helye. Sajnos botrányos módon visszatemették a régészek. Bár a legjelentősebb kutatók elismer­ték felfedezéseim történelmi fontosságát, ez kevés volt ahhoz, hogy az alapítványunk érdemi segítséget kapjon a továbbiak­hoz. Az alapítvány százmillió fo­rintot költött az őskohászati mú­zeum építésére, fenntartására, konferenciák szervezésére, ki­adványok finanszírozására, ása­tások támogatására.- Mi volt ennek az oka?- 1999-ben elindult a lejárató kampány. Az volt a vád elle­nünk, hogy civil szervezetként, a nemzeti kulturális örökség fosztogatói vagyunk, el akarjuk venni az állami alkalmazású ré­gészek munkájának eredménye­it. Engem is támadtak, mint kon­tárt. Pedig én nem régész- kedtem, hiszen tudtam, hogy Magyarországon a törvények szerint csak régészdiplomával lehet ásatást végezni régészeti lelőhelyeken. Terepjáró kutatás­ba fogtam, mert másképp nem tudtam volna a történészi felte­Stamler Imre A MAGYAR-TÖRTÉNELEM SZakOS ta­nár megszállott kutatója a hon­foglaláskori Somogynak. Somogyváron született 1933- ban. Szülőfalujának szellemisé­ge meghatározta életét, ott meg­őrizték Koppány és Szent István összecsapásának drámáját. Ezért is vallja, somogyinak lenni a X. század óta azt jelenti: ra­gaszkodni kell az igazsághoz, akkor is, ha a hatalomnak ez nem tetszik. AZ 1970-ES ÉVEKTŐL foglalkozik elmélyülten a honfoglaló ma­gyarság históriájával. Először az irodalom ejtette rabul: Illyés Gyula, Déry Tibor is írt drámát Stamler színjátszó körének. A szülőföld történetében az fog lalkoztatta, hogy ahol a nemzet­ségfők neveit olyan sűrűn hor­dozzák a falvak, ott a földben honfoglaláskori régészeti emlé­keknek kell lenniük. A NYUGALMAZOTT SOmOgyjádi ÍS- kolaigazgató, több mint 20 éve minden szabadidejét arra ál­dozta, hogy tudományosan is bemutassa a X. századi őseink kultúrájának bizonyítékait. az első salak megtalálásakor úgy érezte üzenetet kapott: ku­tyák kergettek az erdőben egy szarvast az őskohók közelében. A vad megállt, pár másodper­cig egymásra meredtek. Stam­ler Imre csodaszarvasa volt... véseim igazolni. Nem ástunk és nem rongáltunk meg egyetlen lelőhelyet sem. Legfőbb segítőim a tanítványaim voltak. Vallom, hogy a történészek kizárása a ré­gészeti kutatásokból káros, mert nem biztos, hogy a jó régész egy­ben jó történész is.- Bű-Bodrogot visszatemették, Somogyfajsz pedig ma már re­ménytelen helyzetben van?- Azért, mert 2003 után a du­naújvárosi vasmű privatizálásá­val gazdátlanná vált az alapítvá­nyunk. Azóta mostoha sorsa van a honfoglaláskori emlékhely­nek. A meggyalázásoktól sem tudjuk megvédeni.- Meggyalázás?- Csak így tudom nevezni azt, ahogy megrongálták a bejárat­nál a székelykaput, majd a kö- vesutat, a vízvezetéket, a keresz­tény emlékművet, amikor betör­tek a múzeumba és aranylelete­ket loptak el. Legutóbb pedig az Árpád-dinasztia emlékművét gyalázták meg.- Utóbbinál elfogták a tolva­jokat...- De az alkotás darabokban került elő. Itt nem az a lényeg, hogy a bronzért vitték-e el, vagy, hogy mennyi a forintális értéke, hanem az emlékhely szellemisé­gébe gázoltak. Egyébként újra lehetne öntetni a pajzs alakú emlékművet, mert Somogyvá­ron létezik egy vasból készült másolata. Azonban egyetlen ál­lamférfi, megyei, vagy éppen tu­dományos vezető sem járt még a múzeumnál, mióta ez a gyalázat megtörtént Ennyit sem ér egy magyar, európai jelentőségű tör­ténelmi emlékhely?- A Közép-Európai Vaskultúra Útja Egyesület tagjai viszont másképpen értékelnek.- Gerhard Sperl elnök azt írta, hogy sajnálattal látták az euró­pai jelentőségű, vasipartörténet szempontjából elsőrangú techni­katörténeti műemlék folyamato­san romló állapotát. Szerintük is a múzeum sürgős restaurálást, konzerválást, helyreállítást igé­nyel. Szükségesnek tartják, hogy a Dunaferr Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány mellett, további nemzeti és nem­zetközi intézmények segítsenek a műemlék megmentésében. Úgy ítélik meg, hogy a Közép- Európán átvezető kulturális út egyik legfontosabb pontja, az eu­rópai kulturális örökség elsőran­gú objektuma ez a múzeum. Én ezt mondom húsz éve. Azt vár­tam, hogy Európában is elismer­jék a fejedelmi hagyatékok Ez most hivatalosan megtörtént!- Kinek kell ma az ősi Somogyország?- A történelmi értékek világ- színvonalú bemutatása kitörési pontja lehetne Somogynak. Amiből meggazdagodna. So­mogyváron, Bű-Bodrogon, So- mogyfajszon, Bogáton európai hatású értékeket európai színvo­nalon kell bemutatni. Nem az ál­lamtól várom elsősorban a segít­séget, hanem az emberektől. Ne­künk kell összefognunk, hogy megmutassuk: a magyarságnak ma is európai hatalma és kivált­képp szellemisége van. Január 1-jétől a kaposvári önkor­mányzat helyett a Kaposvár és a Zsebe vidéke TDM Egyesület lesz a Tourinform-Kaposvár iro­da fenntartója.-A fenntartóváltás 50 milliós, sikeres pályázatunk előírása volt - tudtuk meg Mayerné Bocska Ágnestől, a Tourinform iroda vezetőjétől. - Ám ez az ügyfélkiszolgálásban nem je­lent változást, s az önkormány­zattal sem szakad meg az eddi­gi rendkívül jó kapcsolatunk, hiszen az egyesületnek a többi 15 mellett a kaposvári önkor­mányzat is tagja. Szélesebb kör­ben tevékenykedik az irodánk, ám az egyesületünk tagjaira fo­gunk koncentrálni, őket szeret­nénk elsősorban piacra segíte­ni. A szolgáltatásaikat helyez­zük előtérbe, jelentetjük meg az utazás kiállításokon, őket nép­szerűsítjük honlapunkon. Januártól a Tourinform mind­össze az alapszolgáltatásokat biztosítja azoknak a turisztikai szolgáltatóknak, akik nem tag­jai az egyesületnek. Az egyesület azzal a céllal jött létre, hogy egységes turisztikai vezetés mellett versengés he­lyett az együttműködésre he­lyezze a hangsúlyt, megtanulja a változó kereslethez a rugal­mas alkalmazkodást, verseny- képes és eladható desztinációt építsen ki. ■ Márkus Kata A Kaposvár és a Zselic vidéke TDM Egyesület: Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros, Szenna és Patca Önkor­mányzata, a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvári Uszoda és Gyógy­fürdő, Virágfürdő, Fogadó a Bárányhoz, Együd Árpád Ál­talános Művelődési Központ és Alapfokú Művészeti Isko­la, Kaposvári Egyetem Egészségügyi Centrum és EC Lovasakadémia, SEFAG Er­dészeti és Faipari Zrt., Hotel Kardosfa, Somogyi Korona Zrt., Kapós Hotel, Katica Ta­nya, Terra Danubia Zrt., Ho­tel Dorottya, Deseda Tájvé­delméért és Fejlesztéséért Egyesület, Meistro Bútor és Lovastanya, Kaposvári Sporthorgász Egyesület és Igái Fürdő Kft. Jó hírű a csurgói réteslap gasztronómia Huszonötmilliós támogatásból fejlesztettek Kerékpárút Balatonbogláron december 7-től Biztonságojsabb a közlekedés a városban Az utolsó simítások vannak már csak hátra és befejeződik a Csur­gói Rétesgyártó Kft. telephely fej­lesztése. A komplex program­mal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségek üzleti inf­rastruktúra fejlesztésére kiírt, DDOP-2009-1.1.1/F-09-2010- 0015 kódszámú pályázaton 25 444 534 forintot nyert a tár­saság. A réteslap üzemet jelenle­gi tulajdonosai - Bukovics Tibor és Tamás István - két és fél éve vették meg. A csurgói réteslap- gyártásnak jelentős múltja van, hiszen 1983 óta van jelen a hazai piaco­kon. Bátran merem állítani, hogy az ország­ban az egyik legjobb réteslap a miénk - mondta Bukovics Tibor. A termelést megháromszoroz­tuk, mióta átvettük az üzemet. 180 tonna a kapacitásunk éves szinten, de ezt 250 tonnáig tud­juk fejleszteni, a jelenlegi beru­házásnak is köszönhetően. A Dél-dunántúli Operatív Program keretében a 33 leghát­rányosabb helyzetű kistérség számára kiírt pályázati támoga­tás által új irodát alakítottak ki a tetőtérben, teakonyha, vizes­blokk, kerítés készült, valamint térburkolat, és megszüntethet­ték a régi problémát: lecserél­ték a lapostetőt, nem lesz több beázás. A fejlesztés munkahely- teremtést is lehetővé tett két fő számára. További célok: piac­bővítés, eszközbeszerzés, minő­ség javítása és a termelési kapa­citás növelése. A beruházás 2010. július 8- án kezdődött és december köze­pén zárul. Csurgói Rétesgyártó Kft 8840 CSURGÓ, RÉTESÜZEM 16. HRSZ. TELEFON: 82/471-405 E-MAIL: RETES@ZRINYI.AXELERO.NET KERÉKPÁRÚT ÉPÍTÉS A BALATONBOGLÁRI KLAPKA ÉS GYEP UTCÁKBAN Az Európai Unió és a Magyar Álfám által nyújtott támogatás összege. 47.288,568 forint. * * * A 01 Lfr*ó | » * <a £*»«■<:•»> j * * Ées-cJóíe ?*»*»*«*• Aksp j : ______________: t.irTá'WRSriiOTCTávol vWÍ-S| A település eddig nyolc kilo­méter kerékpárúttal rendelke­zett, most további 1,121 kilo­méteres szakasszal bővíthették ezt, mivel 47 288 568 forint (84,94 százalék) uniós támoga­tást nyert a város. A létesítmény 55.879.709 forintba került. Biz­tonságosabban lehet megközelí­teni a Klapka utcában lévő ke­reskedelmi és szolgáltató egy­ségeket és az autós bevásárló központot. A fejlesztés a Balaton-körüli bringakörúton közlekedőket, valamint a szőlőskislaki város­rész és Szőlősgyörök lakóit is szolgálja. A korábban megépült kerékpárúiról a most megépült Gyep utcai szakaszon érhetik el az egyre forgalmasabb város­részben lévő cégeket. A terve­zők számításai szerint megkét­szereződhet a kerékpáros for­galom. (A felmérések szerint a munkába járók és az iskolás gyerekek is szívesen választják a mozgásigényes kerékpáros közlekedést, ha összefüggő ke- rékpárutakon közlekedhet­nek.) A program részeként 50 kerékpártárolót is elhelyeznek. A most átadott szakaszok mel­lett a város - saját költségén -, száz fát ültetett el. A DDOP-5.1.1-09-2009-0008 számú "Kerékpárút építés a balatonboglári Klapka és Gyep utcákban" projekt az Európai Unió támogatásával, az euró­pai regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. ▲

Next

/
Thumbnails
Contents