Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-05 / 257. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 5., PÉNTEK MEGYEI KORKÉP 5 cigányok ideje Rendet követelnének az újtelepen a lengyeltóti vezetők, szerintük a kisebbség nem lehet egyenlőbb másoknál, de erőből sem lehet egyről a kettőre jutni a gondok kezelésében TABUK NÉLKÜLI A ROMAKÉRDÉS Miben más a cigánykér­dés Lengyeltótiban, mint némely más helyen? Egy dologban biztosan: nyíl­tan beszélnek róla. Füleki Tímea Istállónak csak nagy jóindulattal nevezhető tákolmány az egyik, a sárba lógva száradó ruhák a má­sik udvaron. Odébb hanyagul öl­töztetett, maszatos arcú lurkó dacol a szokatlanul hideg októ­berrel, anyja behívja a viskóba, ahol nem feltétlenül van mele­gebb. A következő portát felveri a gaz, legalább nem lesz sáros a cipő. Üdítő kivétel persze akad: őket arról ismerni meg, hogy ki­teszik a kukát a járat érkezésé­nek napján. A többségéről vi­szont nem lehet tudni, hol köt ki a szemete, bár aki a temető kör­nyékén pár hete körülnézett, an­nak volt valami sejtése. Ez az a városrész, ahol a hétköznap dél­előtt ellenére szinte mindenhol láttunk valakit az udvarokon. Alig egy utcával tovább nyoma sincs életnek. „Ez a ház eladó” - ilyesmi őrzi csak az emberi kéz nyomát, na meg a lenyírt fű, az udvart - úgy tűnik - a távoliét el­lenére is rendben tartják. Ahon­nan nem mentek el, ott paprikát is raknak a kertbe, s elgereblyé­zik a virágágyást. Ez nem romák lakta rész, de úgy tűnik, már másoké sem.- Újtelepnek nevezték el an­nak idején, az volt a terv, hogy majd errefelé ter­jeszkedik a város - így Zsombok Lajos, Lengyeltóti polgármestere. A városé, mely legutóbb a temetőben legelésző lovakról, no meg hátrahagyott ürülékükről szóló lakossági pa­nasz nyomán volt címlapon. Ak­kor ajánlotta fel a városvezető: az alpolgármesterrel együtt megmutatja, mik is az évtizedes gondok a temető környékén, ahol a cigányok laknak.- A hatvanas évek végén köl­A kisváros leendő öntudatos polgárai. Lengyeltótiban is alapvető kérdés, hogy felzárkóztassák a hátrányos helyzetű gyerekeket zitív diszkrimináció nem azt je­lenti, hogy minden felelősség alól mentesítek. Az elmúlt idő­szak negatív hozadéka, hogy az egyenlő bánásmódból „egyen­lőbb bánásmód” lett. A kiskö­lyök nem tehet róla, hogy hova született, s mi az iskolában min­dent megteszünk azért, hogy le­gyen mit ennie és minél többet lefa­ragjunk a hátrá­nyaiból. A felnőt­tet viszont fele­lősség terheli tetteiért - szögezte le a polgármester.- A temető csendjének meg­követelése, a kegyeleti dolgok szem előtt tartása nem etnikai hovatartozás kérdése - veszi át a szót Dankó József alpolgármes­ter. A másik végletet, mint ugyancsak járhatatlan utat így példázza: - Ha sarokba szorí­tunk egy macskát, annak mi lesz a vége? Nekemugrik, végig­karmol és elszalad. Nem ez az egyike a mintaadás, melynek alapja persze, hogy megértjük: nem követheti a többségi normá­kat, szokásokat, aki nem azok közt szocializálódott. Mindenki tanulja valahol, hogy az evés előtt kezet kell mosni, s persze a kaput is az csukja be nagyobb eséllyel maga után, aki olyan he­lyen nőtt fel, ahol volt kerítés, az­az volt mit becsukni.- Amikor az iskolában felújí­tottuk a mosdókat, vécéket, attól fogva egy gyerek sem érzett haj­lamot arra, hogy tovább rongál­jon - példázza az exigazgató. El­mondta: a tóti temető környékén is ez fog történni, úgy követelik meg a rendet, hogy az természe­tessé váljon. A másik kulcsté­nyező szerinte az odafigyelés.- A szociológia atyjának tar­tott Durkheim mondta, hogy mindig az integráló erőt kell ke­resni. Ha az integráló erő, hogy valamit naponta számon kérnek rajtam, akkor azt kell megtenni - a polgármester úgy gondolja, a településőrökkel és a család- gondozóval együttműködve tud­ják megvalósítani, hogy nap mint nap legyen, aki kijár a ro­mák lakta részre. Ez egyébként nem példanélküli Tótiban, ré­gebben volt olyan szociális mun­katárs, aki ezt tette, odafigyelé­sének köszönhetően többen gaz­dálkodni kezdtek elhanyagolt kertjeikben. S ha az ember erre hallja is a reakciókat, melyek azt róják fel, hogy az adófize­tők pénzéből kell munkaerőt felvenni vagy konténereket rendelni a sze­métnek, azon nem lepődhetünk meg a részletezett ellenérzések miatt. A lengyeltóti vezetők sze­rint viszont a település saját, jól felfogott érdeke, hogy a többségi normákhoz való alkalmazkodás tanulásában és elfogadásában segítse azokat, akik ma még úgy gondolják: lehet napról nap­ra fényszóró vagy gyerekülés nélkül autózni, hisz egy-két nap közérdekű munkával letudható. Zsombok Lajos polgármester: nem szeretnélek munkaidőben a talicskában fekve látni! Munka és tanulás - Móring szerint nincs más út ÍGY JÓ LESZ LAJOS BÁ'? - Való- színűleg, amikor azt a betűt kanyarította elsős írásfüzetébe, akkor is ezzel a hanglejtéssel kérdezte Zsombok Lajost a ma már harminchoz közeli férfi. Hiába, kell a tekintély, akit el­fogadnak, de nincs minden hátrányos helyzetű embernek akkora szerencséje, hogy ott áll mellette egykori tanítója, aki mellesleg polgármester. A helyszín viszont most nem a katedra, hanem a tóti temető. Vagy féltucatnyi közmunkás rakja a tűzre a gallyakat, s gyűjti a szemetet.- közmunkán mindig az az el­ső, hogy a saját környékükön rendet raknak -igya polgár- mester. Mindenszentek előtt adott volt a helyszín, no meg a múltkori panaszok nyomán a lovak temetőben díszelgő ürü­lékéről megjelent cikk megtette a hatását Gőzerővel dolgozott ottjártunkkor a temető rendjé­ért felelős vállalkozó is. Mindennapi kenyér. A közmunkások elsőként mindig a saját környékükön tesznek rendet- A MAGYAROK KÖZT IS VAN ám házsártos - ezt már kérdésünk­re mondja az egyik munkás, amikor tudakoljuk: miért hír­lik, hogy koszosabb a romák , lakta településrész? - Dolgoz­tunk már lenn is olyan helyen, hogy azt mondtuk a rendetlen­ségre: húha! Azért dobálják ám el a szemetet, mert sokan nem fizetik a szemétdíjat A kukás­kocsi nem jön be, de más lenne ám, ha ez itt aszfaltos lenne - mutat a temető előtti útszakasz­ra, mint a romák lakta rész egyetlen földesútjára a férfi.- megígérem, hogy kijövök hol­nap is - búcsúzkodik Zsombok Lajos, miközben nyugtázzuk valami elkezdődött Hogy a si­ker átmeneti vagy tartós lesz, még rejtély. A polgármester mindenesetre távozóban még szól a közmunkások egyikének - Aztán legközelebb nem sze­retnélek ám munkaidőben a talicskában fekve látni! AZOK A JOGSZABÁLYI VÁLTOZÁ­SOK, melyeknek egy része már életbe lépett, nem a cigányok ellen szólnak - szögezte le Móring József Attila, a Len­gyeltótit is felölelő térség or­szággyűlési képviselője. - A törvényhozásnak meg kell szüntetnie az abból adódó fe­szültségeket, hogy egyesek be­rendezkedtek arra: munka, teljesítmény nélkül csak a se­gélyekből, csak a gyerekek utáni pénzből éljenek, amit nem is a gyerekekre költenek. Ennek véget kell vetni. A szociális se­gélyt sem fogja megkap­ni, aki nem hajlandó vállalni legalább négy óra mun­kát, akinek Móring József Attila: a jog­szabályok a cigányokért születtek rendezetlen a portája, nincs megművelve a kertje -igya honatya, aki szerint a változ­tatás nagyon nehéz lesz, sőt bizonyos esetekben újabb konfliktusokat szülhet. - Ha viszont nem indulunk el ezen az úton, akkor semmi esély a gondok kezelésére. Nagyon régóta mondjuk, két megoldá­sa van közép- illetve hosszútá­von a problémának, mégpe­dig a tanulás és a munka. NINCS MÁS LEHETŐSÉG - nyomatékosította Móring József Attila. A képvise­lő úgy fogalmazott: van­nak normák, melyeket mindenkinek be kell tartani szárma­zástól és kultú­rától függetle­nül, ha azt mondja, hogy Ma­gyarorszá­gon akar élni. töztették ide a templom alatt la­kó három roma családot, akik aztán belakták a területet, soka­sodtak - emlékezett vissza a vá­rosvezető, aki elmondta: közben az újtelep virágzó jövőjének re­ményében még vagy kétszáz tel­ket jelölt ki az önkormányzat, melyeket aztán mégsem tudtak értékesíteni töb­bé. Elköltöztek még azok is, akik építkeztek ugyan, de úgy érezték: lehetetlenné vált az életük az egészen más kultú­rát képviselő romák között. Há­zaikat eladni persze nem tudják. - Ki venne itt házat? - zárja rö­vidre a polgármester. - Az örök problémák: szétdobálják a sze­metet, elfoglalnak olyan területe­ket, amelyik nem az övék, építé­si engedély nélkül építenek nem lakás céljára szolgáló építmé­nyeket. Legutóbb épp kecskéket láttunk a temetőben legelni. agresszivitást előcsaló hozzáál­lás a megoldás a romákkal szemben sem. A közhangulat­nak nem arról kell szólnia, hogy „Majd mi megmutatjuk!” Ke­mény szankciókkal valószínűleg nem leszünk semmivel előrébb. Viszont mindennek van határa. Amikor a jószándékom ellenére belémrúgnak, akkor ne tessék elvárni, hogy nem lépek - fo­galmaz az alpol­gármester.- Angéla Merkel mondta ki el­ső európai politikusként a na­pokban, hogy a multikulturaliz- mus megbukott. A többségi nor­mákhoz tehát mindenkinek al­kalmazkodnia kell, minden ál­lampolgárra ugyanazok a törvé­nyek vonatkoznak - mutatott rá Zsombok Lajos. Lengyeltóti ve­zetői szerint egyébként a megol­dásnak - ha úgy tetszik, az integ­rációnak - két módja van, ezek Zsombok Lajos a kistérség összes intézményét magában foglaló tóti iskola főigazgatója­ként vitte eddig sikerre á hátrá­nyos helyzetű gyerekek integrá­cióját. A gondokat tehát jól isme­ri, s vannak tapasztalatok, me­lyekből építkezni lehet, ugyan­akkor leszögezi: ha valaki, akkor 32 éves tóti pe­dagógusi múlttal ő az, aki nem foghatja az isko­lára a kudarco­kat, hiszen a felnőtt tóti romák egy részét ő is tanította. Abban viszont biztos, a problémákat nem elkendőzni kell, hanem őszintén beszélni róla. De van még, amihez a települési vezető szerint kétség nem fér: a szélső­ségek egyik irányban sem elfo­gadhatók.- A cigányság túltámogatott- sága mítosszá vált, és óriási el­lenállást váltott ki a társadalom­ban - így Zsombok Lajos. - A po­■ A nem romák elköl­töztek, mert úgy érezték: lehetetlen­né vált az életük. ■ A cigányság túltá- mogatottsága mí­tosszá vált. Ha az integráló erő az, hogy számonkér- nek valamit, akkor azt kell megtenni.

Next

/
Thumbnails
Contents