Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-28 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 48. szám
2010. NOVEMBER 28., VASÁRNAP 7 INTERJÚ laár andrás Zenész, színész, költő, tanár, buddhista pap, aki időnként Besenyő Pista bácsi bőrébe bújik. A KFT zenekar frontembereként a csapat harmincadik születésnapjára készül. „SZEMBEN ÁLLT VELEM KÉT BESENYŐ” Nagy, sötét ragacsban élünk - mondja Laár András. Az abszurd színpadi és zenei humor meghatározó személyisége szerint a röhögés gyógyítja a magyarok beteg lelkét. Árvay N. Tivadar- Huszonkilenc éves a KFT. December 22-én szülinapi koncert az A38-on. Miért kell pont ezt ünnepelni?- Természetesen meg kell ünnepelni a harmincadikat is. Jövőre lesz is egy nagy valami, amit most készítünk elő.- De a zenekar már 30 éves.- Az alakulásunk szempontjából valóban annyi, de az első fellépésünk 1981 februárjában volt.- Hol kezdődik a történet?- Márton Andrással egy gimnáziumba jártam. Zenekart alapítottunk, igaz, abból nem lett semmi, mert elvitték szegényt katonának. Akkor ismerkedtünk össze Bornai Tiborral, akivel azóta is jó barátok vagyunk. Beatfelszerelésünk nem lévén, akusztikus zenélésbe kezdtünk- gitárral, csellóval, hegedűvel, furülyával - Küllőrojt néven. Ritkán működő zenekar voltunk, de sokat próbáltunk. Ebből nőtt ki - Márton Andris bevétele után - az a zenekari kezdemény, amely később a KFT lett. A nyolcvanas évek elején a Panta Rhei együttesben zenéltem. Komoly zenekar volt, klasz- szikus feldolgozásokkal, például Bartóktól. Rájöttem, hogy nem ezt szeretném csinálni, hanem valamit, ami az abszurdba hajlik. Fricskát akartam mutatni a rocknak, amelyben fennkölt arcú zenészek mondják el, hogy mi a valóság, de elég primitíven. Az a rockzene még komoly arcokkal sem volt alkalmas arra, hogy a világ nagy dolgairól meséljen.- így lett a tréfás KFT-imázs?- Igen. Megírtam néhány mintadalt, elvittem őket Bornai Tibinek. A legelső KFT-dal a „Nem sikerült kikúrálni magam” volt, amin jót röhögött, de tetszett neki. Erre a hangulatra csináltuk meg a zenekart, s még abban az évben, 1980-ban csatlakozott hozzánk Lengyelfi Miklós, akit gyorsan bevettünk a csapatba, mert nagyon tetszett a bőgője, meg ő maga is.- Ő volt a legképzettebb?- Igen, hiszen kijárt iskolákat, konzervatóriumot. De Bornai is amolyan gyárilag képzett figura, akinek nagy affinitása volt a zenéhez, ügyesen zongorázott, s ösztönösen tudta, hogyan kell hangszerelni. Ez nagy kincs, amit azóta én is megtanultam.- A „Bábu vagy” meghozta a világhírt, a Hungaroton viszont nem szerette a KFT-t. Miért?- Hogy szerette, nem szerette, azt nem tudjuk, de mindenesetre elnyomta. Erdős Péter volt a Hungaroton egy személyben, s neki az volt az elképzelése, hogy a Neoton legyen a magyar zenekar, akiket külföldön lehet eladni. Az Omegát nem tudta visszaLaár András szerint ha az emberek röhögnek két órát felszabadulnak és rájönnek, mégsem olyan nagy gólem az élet csinálni, mert ők a maguk útját járták, de a Neoton imázsát más már nem ronthatta. Hiába volt egy csomó megkeresésünk nyugat-európai kiadóktól, mindent megfúrt a lemezgyár.- Nem értették a KFT zenéjét, zavarta őket a számok szövegei vagy a tagok politikai hovatartozása?- Tény, hogy nem tartoztunk a vonalas, a rendszert kiszolgáló és a rendszer mondanivalóját magáénak valló zenekarok közé. Ugyanakkor nem is voltunk olyan értelemben forradalmiak, hogy le akartuk volna verni a rendőr sapkáját az utca szélén. Nem nagyszájú, hanem intelligens zenekar voltunk.- A Bábu vagy szövegét értelmezhették volna úgy is...- Értelmezte is úgy mindenki. Mégis átment a szűrőn, befutott és már nem lehetett mit tenni. Rögtön jött is az Erdős, hogy kössünk exkluzív szerződést. Mi meg örültünk, hogy köthetünk exkluzív szerződést, mert az azt jelentette, hogy három éven át minden évben kiadhattunk egy nagylemezt. Csak azt nem tudtuk, hogy a Hungaroton annyit ad majd el belőlük, amennyit Erdős Péter jónak lát. A vezér maga mondta a zenekarnak egy alkalommal, hogy „Gyerekek, az Afrikából eladhattam volna százezret, csak nem akartam!”.- Közben a csapat azt hitte, hogy meggazdagodhat?- Gondoltunk ilyesmire. Befutottunk, azt hittük, minden jó lesz. De csak a vegetálás fölött egy centivel lavíroztunk, komolyabb anyagi hátterünk nem jött össze. Pedig az akkori zenekarok többségének volt saját hang- cucca, nekünk ma sincs.- Ez baj? A KFT tudtommal egyik tagnak sem a főállása. Névjegy SZÜLETETT 1955. augusztus. 09. foglalkozása humorista, költő, tanár, zeneszerző, zenész zenekarai KFT, Küllőrojt, Panta Rhei, Kamara Rock Trió, HFT, Tűzforrás, Javasok és garaboncok, Tűzbálna, Tantra magyar, L.A.B., Sat-Chit-Ananada Bhajan Bánd felesége Laár Györgyi, a társulat jelmezten'ezője HÁROM GYERMEKE VAN Dávid, Bence és Ambrus- Persze, de ha a nyolcvanas években összejött volna annyi pénzünk, hogy vegyünk egy hangberendezést, akkor az megalapozta volna a későbbi évek üzleteit. De ez nem történt meg.- Szerencsére, mert akkor lehet, hogy nem lenne L’art pour Fart társaság sem.- Még az is lehet, bár az nem keresetkiegészítésként jött létre.- Ezek a dolgok vezettek oda, hogy a kilencvenes évek elején feloszlottak?- A KFT felfüggesztette a működését, de sosem oszlott fel. Egyébként én nem akartam tovább csinálni. A külső nehézségek beszűrődtek a zenekarba. Emberileg egyre rosszabbodott a helyzetünk. Nem veszekedtünk, nem volt or- dibálás, de úgy nem működhet valami, hogy bizonyos kérdésekben nem lehet dűlőre jutni, mert mindenki a magáét szajkózza, s jottányit sem közelednek az álláspontok. Ebben én is benne voltam, nem akarom a többiekre hárítani a felelősséget. Mindenesetre én három évre leléptem a színpadról, és a buddhizmussal foglalkoztam. Hónapokra elvonultam egy kolostorba, buddhista barátaimmal, testvéreimmel megalakítottuk a Tan Kapuja Buddhista Egyházat és a főiskolát, ahol buddhista filozófiát tanítottam.- Éles váltás.- Előkészítettem. Lelkileg kellett eljutnom idáig, aztán gyakorlatilag is megszerveztem.- Mielőtt buddhista lett, melyik felekezetnek volt a tagja?- Református keresztény családból származom, de nem gyakoroltuk a vallásunkat.- Ezek szerint nem volt baja a keresztény vallással, csupán talált egy másik utat?- Nem volt bajom, de 15 éves koromtól igen fejlett volt a világnézeti érdeklődésem. Sok irányban kutattam, végigolvastam az egzisztencialistákat, az individualistákat, a Tao Te Kinget (Az Út és Erény Könyve, a tao szerinti életről - a szerk.), mindent, ami a kezembe került, s segíthetett kideríteni, hogy milyen a világ. A Bibliát is elkezdtem olvasni, de beletörött a bicskám. Naivan nekiálltam az’Ótestamentumnak, amely úgy kezdődik, hogy hosz- szan ecseteli, hogy ki kinek a fia, és kit ki nemzett, és őt ki nemzé, és hány fia lévén és abból ki lön, és ki kinek a gyereke és annak a fia hova ment, majd hova tért vissza, s amikor még a tizedik oldalon is ez ment, na, akkor untam meg. Azóta persze megismertem Jézus Krisztus életét és tetteit, és rajta keresztül ez a vallás is közel került hozzám.- Hogyan vezetett vissza az út a buddhizmustól Besenyő Pista bácsihoz?- A L’art pour Tart akkor már létezett. A társulatból is kivonultam arra a három évre. A főiskolai tanári élet azonban nem jött be. Az, hogy reggel nyolcra be kell mennem valahová órarend szerint tanítani, nagyon terhes volt. Más az életmódom. Éjszaka élő és alkotó ember vagyok. Három év után reménytelennek éreztem, hogy az életem arról szóljon, hogy mindennap fól kell kelnem reggel fél hétkor.- Besenyő Pista bácsi hogyan született? Néhány pálinka után, egy jó hangulatú estén vagy tudatosan felépítve?- A tudatosság és a jó hangulat nem zárják ki egymást. A figurák egy ideig nem voltak, aztán kialakultak. Besenyő Pista bácsit több forrásból válogattuk össze. Az életből ellesett karakterek: a nagyszájú, aki mindent jobban tud, a nagyokos, akinek már a beszédjéből lehet tudni, hogy primitív ember, akinek az öltözködése is elszabadult, mégsem lehet elhelyezni őt egyetlen társadalmi rétegben sem, egyszerűen sehova nem illik, s mégis mindenhova illik.- De mi a funkciója? A szórakoztatás vagy a görbe tükör?- Szórakoztatás és görbe tükör.- Nem sértődnek meg azok, akik magukra ismernek?- Pont ők nem ismernek magukra. Egy alkalommal, amikor a tévéből már ismert volt a figura, strandoltunk egy bányatónál. A tóparti pecsenyésnél téblábol- tunk, a büfé műanyag asztalánál ült két fazon, mindkettő atlétában, Besenyő bajusszal, Besenyő sapkában, előttük az ital meg valami zsíros cupák. Amikor megláttak, azt mondja az egyik a másiknak: „Hé! Nézd má’, ott megy a Besennyő! Hélló, Besennyő!” Ott állt velem szemben rögtön két Besenyő, de ők rám mondták ugyanezt. De valójában ezek a figurák mindenkire ráhúzhatok, az egész pedig valamiféle társadalomkritika, még ha nem is készül tudatosan annak. Sok marhasággal és hazugsággal butítják, mérgezik és nyomják el az embereket, s ebbe a súlyos, ragacsos és sötét helyzetbe fúj vidám szelet a L’art pour Tart társaság. Az emberek eljönnek, röhögnek két órát, felszabadulnak, és úgy mennek el, hogy mégsem olyan nagy gólem az élet, mégis van némi remény.- A társulat hatékony eszköze a nyelv. A magyar nyelv végte- < len lehetőséget rejt?- A magyarság egyik igaíFéf- téke, amelynek alapján az ember egyáltalán elmondhatja magától, hogy magyar, az a nyelv. Ehhez kapcsolódik a kulturális háttér és a gondolkodásmód, amely jelentősen különbözik más nyelvek népeitől. A magyar ember esze járása is más, azáltal, hogy más a nyelve. Ez egy kreatív, színes, teremtő típusú nyelv. Ezért lehet vele ennyit játszani. Nem faji alapon kellene büszkének lenni magyarságunkra, hiszen népünkben sok etnikum keveredett az elmúlt századok során, hanem nyelvi-kulturális alapon. Mindenkinek tudatában kellene lennie annak, hogy mekkora kincset birtokol azzal, hogy magyar anyanyelvűnek született.- Készül újabb műsoruk?- Igen. Feldolgozzuk „A Három testőr és a Jeti” című estünket, alaposan újrafogalmazva. Valószínűleg az lesz a címe, hogy „A három testőr és a Jeti vagy mi a pék”, amiben ez a pék jelzi, hogy nem ugyanaz lesz, mint ami volt.- Mikor lesz új KFT-album?- Jövőre, a harmincadik születésnapra tervezünk egy albumot, de hogy mi lesz rajta, az egyelőre még titok.- Lehet, hogy elkészül a Bábu vagy harmadik feldolgozása?- Az sem kizárt. Azt vallom, hogy nem feltétlenül az a megújulás, ha írunk megint egy tucat új számot. A KFT régi számait szeretik a rajongók és az A38- on felelevenítünk majd egy csomó régi színpadi elemet is. Kifesteni már nem fogjuk magunkat, de színházi jeleneteket újra beemelünk a műsorba. Ez a koncert már a harmincadik jubileum előkészülete, figyelemre méltó művészi produkció lesz. Igazán jó lenne, ha erre és a harmincadik születésnapunkra is kíváncsi lenne az emberiség.
