Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-24 / 273. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 24., SZERDA MEGYEI KORKÉP Újjáélesztésre vár a horvát nyelv nemzetiség A táj szótár tízezer szócikket tartalmaz, magyarul és németül is Dacára a szomszédság­nak és a horvátok várha­tó európai uniós csatlako­zásának, Somogybán cse­kély az érdeklődés a hor­vát nyelv iránt. Varga Andrea Hamar elkapkodták a Mura menti horvát tájszótárt, így csak remélhetik azok, akiknek nem jutott belőle, hogy a kiadó elő­rukkol egy második kiadással is. A szótárt a murakeresztúri Rácz Erika készítette, egy évti­zednyi gyűjtőmunkája van ben­ne. Elmondta: utolsó pillanat­ban vagyunk, hogy megmarad­jon a Mura menti káj nyelvjá­rás, amit már a fiatalok sem tud­nak. A szótárban - Letenyétől- Murakeresztúrig - hét település népcsoportjának tájszavai kap­tak helyet, illetve része Nagyka­nizsa és Letenye, ahova ezekről a te­lepülésekről beköl­töztek a horvátok. Nem is olyan rég még Beleznáig, s a Dráva-Mura össze­folyásánál fekvő Őrtilos-Szent- mihályhegyig nyúlt a népcso­port, de errefelé már csak a na­gyon idősek beszélik a horvátot. A tájszótár 10 ezer szócikket tar­talmaz dialektus nyelven, hor­vát irodalmi nyelven, magyarul és németül is. Megtudtuk: nemcsak Őrtilos­ban, de a délebbre fekvő somo­gyi falvakban is lassan feledés­be merül a horvát nyelv, ha nem tesznek érte. Kovács Klára, 30-40 évvel ez­előtt az idősek egymás között még beszéltek horvátul. a vízvári horvát kisebbségi ön- kormányzat elnöke elmondta: a most újra felálló önkormányza­tuk szorgalmazza a horvát, nyelv tanítását. A szomszédban Bolhón volt és van is horvát ön- kormányzat, Heresznyén most alakult, úgyhogy egymást erő­síthetik. A vízvári lakosság 60- 80 százaléka egyébként horvát nyelvű volt a múlt század fordu­lóján, de ennek jelentősége egy­re inkább háttérbe szorult. A vasfüggöny aztán végképp nem könnyítette meg az anyaország­gal és az ott élőkkel való kap­csolattartást, legalábbis lesza­bályozta. Az 1970-80-as évek­ben az idősek egymás között még beszéltek horvátul. Napja­inkban ez nem jellemző, ezért is fontos a nyelv újjáélesztése.- A határ mentén szükség lenne a horvát nyelvre, felnőt­tek is jelezték, hogy járnának tanfolyamra - mondta Kovács Klára. Iskolai kere­tek között ebben a tanévben már nem indulhat, de szeret­nének egy héthó­napos tanfolyamot, amelynek legügye­sebb hallgatói talán egy Pag szi­geti üdülésre is elmehetnek a horvát kisebbség üdülőjébe. Nyelviskolákat kérdezve ki­derült: Somogybán, dacára a horvát szomszédságnak, alig érdeklődnek horvát oktatás iránt. Pedig szomszédainknak európai uniós csatlakozása le­hetőségeket teremthet, ahogy az osztrák és szlovák határon is nyomon követhető a munka­erő-vándorlás. Mura menti horvát viseletbe öltözteti a babákat Takácsné Magdics Anna Festetics gróf támogatta marics József plébános, püspö­ki tanácsos, helytörténet-kutató szerint Berzence horvát nyelvű volt, de magyar identitású.- EZEKBŐL A SZEGÉNYEKBŐL, mert Tito láncos kutya volt, fizikailag verték ki a horvát nyelvet az 1950-es években - mondta. - Nem csoda, hogy most senki nem tud itt horvátul Próbáltak volna horvátul megszólalni... ÁM AZT IS TŐLE TUDJUK: Kavulák János plébános, akinek napjain­kig él az emléke szerteágazó tevé­kenysége miatt, 1841-ben került Berzencére, amikor még alig tud­tak az itteniek magyarul.- kavulák atya horvátul magya­rázta, hogy kicsit tanuljatok ma­gyarul, hiszen Magyarországon éltek. Ebben partner volt Festetics gróf, egy kis ajándékot adott a menyasszonynak, vőlegénynek, aki kicsit tudott magyarul... Horvátok magyarul a magyar nyelvet egyre több or­szágban használják. Nemrég Hor­vátországba utaztam, és a jól be­tanult dobar dán (jó napot), hvala (köszönöm), dovidenja (viszlát) szavakkal a határon is jól boldogultam. A zágrábi autó­pályához érve a sorompóknál új­ra automatikusan köszöntem hor­vátul, és - legnagyobb meglepeté­semre - a pályadíjat beszedő úri­ember magyarul köszönt vissza. Az már csak hab volt a tortán, mikor megkérdezte, ugyancsak magyarul, hogy vagyok. A mono tón utazás máris értelmet nyert és mosolyogva hajtottam tovább.}, g. Cipősdobozokat pakolnak te e meleg ruhával, igével A természeti katasztrófák sújtot­ta térségek lakóin segítenek, a szociális problémák megoldásán fáradoznak. Szegényeket gon­doznak, gyűjtést szerveztek a hazai árvizek pusztításakor, de külföldre is kiterjed a figyelmük. Munkájukat, e széles körű segít­ségnyújtást részletezte a debre­ceni Fodor Gusztáv, a Magyar Re­formátus Szeretetszolgálat lel­készigazgatója Kaposmérőben. A kaposvári, illetve városkörnyé­ki református egyházi elöljárók­nak beszélt a gyülekezetekkel való kapcsolatukról, együttmű­ködésükről. Ünnepi hangulat- keltésként a „Nyilas Misi kará­csonya” reklámfilmet nézték meg a résztvevők. Több somogyi gyülekezet egy-egy cipősdobozt pakol majd meg meleg ruhával, édességgel, írószerrel, igés kár­tyával. ■ Gamos A. Csurgó hatszázöt esztendeje lett rangos mezőváros Hatszázöt éve kapott mezőváro­si rangot Csurgó, Luxemburgi Zsigmond király volt az adomá­nyozó. Erre az alkalomra emlék­szik a város egy térségi diákren­dezvénnyel, ahol az uralkodó és kora kerül górcső alá. A vetélke­dőre öt település, nyolc iskolájá­ból összesen tizenhét csapat je­lentkezett. A felkészülési idő­szak lezárult, a döntő pénteken lesz. ■ V. A. A tanulás munkához segít a Rinyamenti térségben is Lelkesítő munkával egy év alatt 18,9 százalékkal csökkent az ál­lástalanok száma Kisbajomban. Mindez a Rinyamenti Kistér­ség másik településén, Bakhá­zán 5,4 százalékos növekedést jelent. A térség fejlesztési taná­csának legutóbbi ülésén el­hangzott: egy év alatt vala­mennyi településen változott az álláskeresők aránya. Máté Sándor a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Köz­pont nagyatádi kirendeltség­vezetője elmondta: a munka- nélküliek között nőtt azoknak az aránya, akik nyolc általános iskolával vagy azzal sem ren­delkeznek. Ugyanakkor csök­kent a nyilvántartott szakképe­sítést szerzettek száma. Máté Sándor hozzátette: havonta 701 közhasznú munkás dolgo­zott a térségben. ■ Jeki G. Amelyik hintát már ötven éve nyúzza a gyerek, az biztonságos (Folytatás az 1. oldalról) Hartner Rudolf elmondta azt is: - A szabvány még a kötél vastag­ságát is előírja. De nem beszél­hetünk európai uniós szabvány­ról, mert a nemzetállamok a sa­ját előírásaikat készítették el. A magyar szabvány szigorúbb volt, mint akár a német vagy a francia. Éppen emiatt a jogalko­tók néhány évvel ezelőtt valame­lyest enyhítettek rajta. A mai napig léteznek olyan ját­szóeszközök, amiket szülők egy ügyes lakatos apuka segítségével készítettek. Szabványról akkor szó sem volt. A kereskedelemben kapható játszóeszközök minőség- ellenőrzési vizsgálaton estek át.- A vasból készült rakéta-má­szókán, a hintákon, a libikókán nemzedékek nőttek fel különö­sebb probléma nélkül - tette hoz­zá. - Ezek a játékok még mindig jól szolgálhatják a gyerekek ját­szótéri igényeit Csak jön egy új dizájn, új forma, új színek. Nem biztonságosabbak a régieknél. Ha egy játszótéri eszközt ötven éve nyúznak a gyerekek, akkor az va­lószínűleg megfelel a követelmé­nyeknek, még akkor is, ha a kora miatt kilóg a szabványból. Bármi­lyen játékot csináltatunk meg szabványosra, azt kétévente ismét be kell vizsgáltatni. Ha ez elma­rad, a játék már megint szabvá­nyon kívüli. Az országban nincs annyi pénz, hogy az összes játszó­téri játékot az önkormányzatok kétévente bevizsgáltassák. Meg kellene felelni a jogszabályi előírá­soknak, de miből és miért? Egy- egy sajnálatos tragédia esetén mindenki felhördül, és a felelőst keresi. Pedig a városi közlekedés­ben sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve a gyerekek, mint a játszótéren. ■ F. Szarka Ágnes A kisgyermekek nagyon tudnak örülni az egyszerű hintának is Vadásznak rá a gátlástalan trófeagyűjtő terepjárós új fiúk a vádlottak PADJÁN Eteti a vadat és fákat telepít, még ha ki is nevetik érte, mert neki a szépség és a harmónia is számít Ki akarják csinálni a terepjárós, gátlástalan vadászok, az „új fi­úk”, mert belelát a törvénytelen módszereikbe - állítja a 73 éves balatonszabadi Csepregi Gyula. A múlt héten is a vádlottak padján ült, rágalmazási perben. Állítja, az zavarja az „új vadászo­kat”, hogy kulcspozícióban van, s őt sokakkal ellentétben nem tudták lekenyerezni. Ezért vá­lasztották az ellehetetlenítését, ezért akarnak bűnözőt kreálni belőle. - Balatonszabadi, Siójut, Siófok és Ádánd földtulajdono­sai vadászati jogközösségének közös képviselője vagyok, mint­egy tehát a vadászterületek bér­beadója - magyarázza Csepregi Gyula. - Útjukban vagyok, azt akarják elérni, hogy az én olda­lamra is ők kerüljenek, azaz egy kézbe vehessék a bérlői és a bér­beadói oldalt. Még 1963-ban, 25 évesen kezdtem vadászni Balatonszabadiban és egészen addig háborítatlanul ment min­den, míg néhány éve meg nem jelentek ezek a más vadásztársa­ságokban már nemkívánatos „új fiúk”. Trükközésekkel, fondorla­tos módszerekkel akarták ráten­ni a kezüket a 2007-es területfel­osztáskor alakult balatonszaba­di Sió-völgye társaságra. Sőt, si­kerrel is jártak, feloszlatták, és csak mostanra, hosszú pereske­dés után sikerült visszaállítani az eredeti állapotot Tizenhét évesen már csoport­Csepregi Gyula: nyugdíjas koromra a faültetés lett a hobbim vezető kovács volt a Ganz-gyár- ban, negyveneseknek dirigált - kanyarodik el a jelentől Csepre­gi Gyula, mert úgy érzi, ez is szükséges ahhoz, hogy meg le­hessen őt érteni. - Pestből azonban elegem lett és a követ­kező harminc évben Várpalotán voltam bányász; elsővonalas, akinek omláskor is tovább kel­lett menni. Mostanában, nyug­díjasként sorra vásárolom fel a telkeket a szabadi szőlőhegyen és facsemetéseket telepítek. Ez lett a hobbim. Terepjárót én nem veszek, ellenben etetem, gondozom a vadat, mert úgy vé­lem, így tisztességes. Lassan azonban magamra maradok ez­zel a szemléletemmel. Az volt a bajom mindig, így ma is, hogy túl nagy bennem az igazságér­zet, nem tudok megalkuvó len­ni, nem állok be a sorba. A gátlástalan vadkilövés, a pénz hajtja a terepjárósokat, szá­mukra a vadászat, a természet szépsége már semmi - így a balatonszabadi veterán vadász, s hozzáteszi: minden elképzelhe­tik bevetnek ellene, így aztán 73 éves fejjel kénytelen bíróságról bíróságra járni. - Egyszer telefo­non hívott egy ismeretlen és azt mondta, ha nagy pénzt akarok keresni, van egy ajánlata, kábí­tószert kéne szállítani - állítja Csepregi Gyula. Ekkora a tét? - kérdem nai­van, mire azt feleli: - A tét a va­dászterület, a pénzmozgás feletti ellenőrzés, a vadászat, a vadász­tatás joga. A tisztességes vadász­társadalom már kiveti magából ezeket a fiúkat, ezért tesznek meg mindent azért, hogy itt még berkeken belül maradhassanak. De nem állok el az útjukból, bár­hogyan is fenyegessenek. Felve­szem a kesztyűt. Nem lehet, hogy csak az ő, mindenkit elta­posó, különböző magas körök fe­lé jó kapcsolatokkal bíró mutyi- világuk létezzen. Nem lehet minden a pénz. Tüdőm, sokan kinevetnek, mondván, mi hasz­nom van belőle, hogy tölgyese­ket telepítek, meg hogy etetem a vadat. És a belső értékek, a szép­ség, a harmónia? ■ Fónai Imre 5

Next

/
Thumbnails
Contents