Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
6 2010. NOVEMBER 23., KEDD GAZDASÁG A BUX index az elmúlt napokban 22800 22600 22 570 22 400 2 2 362 ^22 493 22200 /\ / 22000 22 126 fl7j 21800 21941 21600 21400________________________ port/11.12 11.15 11.16 11.17 11.18 11.19 / FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 11.22.) MM üj elszámolási ár EUROBÚZA 2010. december _________59700 TA KARMÁNYBÚZA 2010. december_________53860 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. december________48 400 TA KARMÁNYÁRPA 2010. december_______ 47 000 OL AJ NAPRAFORGÓ 2010. december________128000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. november 22-én 1€ 1$ 1CHF I i i 272,82 Ft 198,60 Ft 200,67 Ft-1,51 Ft -1,68 Ft -1,71 Ft Forintbetéti1 2 3 4 kamatok (%) Allianz Bank___________4,15 4,25 Ban co Popotate________3,21 3,25 Bu dapest Bank 2,75 2,75 ErsteJJank ___ _ 2,50 2,50 Erste Bank4 ____________ 7,50 FH B3 _ 7,00* __ 6.00 MKB Bank _________3,95 , 4,04 OT P Bank 1,00 1,00 OTP Bank2____________3,00 4,75 Raif feisen Bank2 4,50 4,50 1 AIAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 BÓNUSZ I. FORINT BETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ 4 AKCIÓS AKTÍV BETÉT * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 11.22.) Allianz Bank Budapest Bank 266,14 282,60 CIBBank_________262,47 284,35 Ci tibank 262.48 284,36 Erste Bank 266,38 281,72 K&H Bank 266,69 282,05 MKB Bank________267,34 281,06 OT P Bank 267,15 280,85 Raiffeisen Bank 267,06 279,08 Hiányzik a tartós egyensúlyjavulás kopits györgy 2012-től ismét 3 százalék fölé kúszhat az államadósság A jövő évi egyenlegcél nagy biztonsággal elérhető, ám a következő években - tartós intézkedések hiányában - ismét 3 százalék fölé kúszik az állam- háztartás deficité és az államadósságot sem sikerül lejjebb szorítani - véli a nemzetközi hírű szakember, Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. Kiss Roland- Ön hívta fel először a figyelmet arra: az ágazati különadók az államháztartási tervek szerint 2012 után is megmaradnak, a megszűnésükkel kapcsolatos kormányzati ígéret dacára is. Mennyiben teszi hiteltelenné mindez a magyar gazdaságpolitikát?- Az adópolitika - bizonyos korlátokkal - a tagállamok hatáskörébe tartozik. így semmiképpen sem számítok arra, hogy az unió jogi akadályokat gördítene e különadók beszedése elé, netán azok visszavonására szólítaná fel a magyar kormányt. Az már más kérdés, hogy a magyarországi pénzügyi szervezeteket, valamint a távközlési, kiskereskedelmi és energiaszolgáltató cégeket terhelő különadóhoz hasonlót több tagállamban (például Németországban, ahol az ágazati adók alkotmányellenesek) biztosan nem lehetne kivetni. Ám az EU-nak nincs olyan direktívája, amely gátolná e különadók bevezetését A különadókkal kapcsolatos bizonytalanságok - többek között a várható élettartamuk - természetesen rontják a magyar adórendszer áüáthatóságát és kiszámíthatóságát. A különadók kapcsán ugyanakkor a legnagyobb gondot én abban látom, hogy a kormány a következő években átmeneti adótételekkel kíván tartós kiadásokat finanszírozni. Vagyis miközben alig vagy egyáltalán nem csökken az állami kiadások mértéke, a 2011-es államháztartási egyenleget csak az átmeneti bevételi tételek segítségével sikerül a 3 százalékos hiánycél alá szorítani. A rendkívüli adó- és nyugdíj- pénztári bevételek elmúltával éves szinten 500 milliárd forinttal nagyobb deficitet látunk a büdzsében annál, mint amennyit a hivatalos kormányzati előrejelzés mutat 2012-től. Ezt a hiányt lehetne csökkenteni, ha megvalósulnának azok a szerkezeti átalakítási lépések, amelyeket a kormány jövő tavasszal szándékszik ismertetni. Ha a fideszes javaslatra létrehozott Költségvetési Tanácsot megszüntetik, azzal értékes szellemi tőke vész el gazdasági pályánk alapján a különbség jóval nagyobb lenne Minden jel szerint a kormány is tisztában van azzal, hogy ha az eddig kihirdetett törvények s/i1- rint kifutnának az átmeneti intézkedések, akkor 2012 után ismét növekedni kezdene a hiány. Valószínűleg éppen ezért készült a költségvetés második kötetében bemutatott középtávú kitekintés is további intézkedések feltételezésével. Az 500 milliárd forintos eltérés az után marad fenn, hogy figyelembe vesszük ezeket a - hivatalosan nagyrészt még be sem jelentett - intézkedéseket. A magán-nyugdíjpénztári járulékok végleges átirányítását az állami pillérbe, az ágazati különadók felének fennmaradását és az szja szigorítását. A mi számításaink szerint a „lyuk” nem tűnik el . mintegy önmagától. Ehhez képest csak külön „érdekesség”, hogy a költségvetési törvénytervezetben szereplő makrogazdasági előrejelzések nincsenek összhangban az ugyanezen dokumentumban található 2011. évi költségvetési tervekkel.- Való igaz, hogy a Költségvetési Tanács szerint csak százezer munkahely jöhet létre 2014-ig. De nem lehet, hogy az egykulcsos szja hatására nagyobb lesz a foglalkoztatásbővülés?- Mi abból indulunk ki, hogy az egykulcsos szja bevezetésének nincs túl nagy hatása a foglalkoztatottak számának növekedésére. Szlovákiában is visszafogott volt a bővülés a 19 százalékos egykulcsos adó bevezetése utáni években. Hangsúlyoztuk: az adómódosítások hatására az alacsonyabb keresettel rendelkezők nettó pozíciója nem javul. Márpedig Magyarországon éppen az alacsonyabb képzettségűek foglalkoztatása marad el jelentős mértékben a fejlett országok áüagától. Ezen a helyzeten A brit konzervatívoknak jó példa volt a független Költségvetési Tanács- Hogy lehet ekkora eltérés a kabinet és a tanács költségvetési számításai között?- A kormány alaplogikája, hogy a jövedelemadók nagyarányú csökkentésének hatására a következő tíz évben évente 100 ezres nagyságrendben fog nőni a foglalkoztatottak létszáma. A kormány feltételezése szerint a terv egyetlen év alatt sikerre vezet, már 2013-tól 5 százalék feletti ütemben nő a GDP, ezért csak ennek az egy-két évnek a költségvetési egyenlegét kell „helyrehozni” egyszeri, nyugdíjpénztári vagyon- és járulékbevételekkel. Ezt mi erős túlzásnak gondoljuk. Ha számításainkban csak a már kihirdetett törvényeket vennénk figyelembe, a saját makro- HA A kormány úgy dönt, hogy megszünteti a tanácsot, tisztában kell lennie azzal, hogy elpusztul egy hasznos intézmény, egy értékes szellemi tőke - reagált Kopits György a kormányzati szándékokra. (Mindössze tízmillió forintot hagyna a jelenlegi 835,5 millió forintos keretből a Költségvetési Tanács működésére 2011-től egy a büdzséhez benyújtott kormány párti egyéni módosító javaslat) KORMÁNYZATI KÖRÖKBŐL hallani lehetett azt a véleményt, miszerint a KT-ni az Állami Számvevőszék mellett nincs szükség lévén hasonló feladatokat látnak el. Valójában azonban az ÁSZ csak a jogszabályi megfelelőséget veszi górcső alá, míg a tanács a fiskális hatások teljes skáláját bemutatja. Mégpedig a törvényjavaslatok benyújtása után néhány nappal vagy héttel, lehetővé téve az azokról szóló országgyűlési és társadalmi vita elmélyítését. A SZAKMÁBAN pedig köztudott: Nagy-Britanniában nemrég a magyar KT mintájára hívtak életre egy hasonló szervezetet Ehhez Kopits György hozzátette: az angol parlamenti képviselők, szakértők két alkalommal is tanulmányozták Budapesten a tanács működését, és meghívták Londonba tanácsadásra a témában. A parlament kincstári bizottsága egyúttal kikérte és publikálta a véleményét. Az előző angol munkáspárti kormány az ottani ÁSZ-t bízta meg a KT-hoz hasonlófelügyelő feladattal, de az képtelen volt a funkciót elvégezni. Éppen ezért a jelenlegi konzervatív koalíció kezdeményezésére jött létre az új intézmény a magyar KT mintájára. nem segít egy olyan szja- átalakítás, amelynek elsősorban az átlagos kereset felett mutatkozik meg a pozitív hatása. A minimálbéres alacsony kép- zettségűeknek egyébként a családi adókedvezmény sem jelent többletet, mivel az adójóváírás következtében eddig sem fizettek szja-t. Ebben változást hozhat, ha esetleg éppen az adójóváírás szűkítése húzódik meg a középtávú költségvetési kitekintésből 2012- re kiolvasható jelentős, mintegy kétszázmilliárd forintos szja- bevételnövekedés mögött. Meggyőződésem, ekkora bevételbővülést nem magyarázhat az adófizetők körének szélesedése. Vagyis itt valamilyen - egyelőre nem ismeretes - jogszabály-változási szándék van a háttérben.- Helyeselhető-e az a kormányzati gazdaságpolitika, amely a növekedés elősegítésével igyekszik kikerülni az adósságcsapdából?- Az adósságráta csökkentését államilag mesterségesen gerjesztett növekedésre alapozó stratégia kapcsán éppen ezekben a hónapokban merülnek fel több helyen is komoly aggályok. A napokban a portugál pénzügyminiszter jelentette ki: be kell látnunk, hogy önmagában a növekedés nem válasz az államadóssággal kapcsolatos aggályokra. Nekem is az a meggyőződésem: a bővülés mellett minél előbb végre kell hajtani a költségvetési kiigazítást is. Nem építhetünk arra, hogy az ágazati adókon keresztül a Magyarországon működő cégek külföldi tulajdonosai, a nyugdíjjárulékok és a nyugdíjva- gyon elköltésén keresztül pedig a jövő generációk hajlandók lennének finanszírozni a gazdasag mostam felfűtését. E téren egyébként biztatónak tartom a vezető kormánytagok által tett nyilatkozatokat. Orbán Viktor miniszter- elnök, Matolcsy György nemzet- gazdasági miniszter is hangsúlyozta: mindenképpen csökkenteni kell az államadósság mértékét, lehetőleg 70 százalék alá. Ehhez pedig mindenekelőtt legalább elsődleges költségvetési egyensúly szükséges.- A magánnyugdíjkasszák vagyona ugyanakkor - legalábbis a kormányzat szerint - egykét éven belül csökkenteni fogja az államadósságot is...- Igen, ha feltételezzük, hogy elvileg a teljes pénztári vagyon átszáll az államra, az államadósság GDP-arányos mértéke akár 8-10 százalékponttal is alacsonyabb lehet. Nem tudom, erre sor kerül-e, az azonban valószínű, hogy az idősebb korosztályok élni fognak a visszalépés lehetőségével. Az viszont megjósolhatatlan, hogy 20-30 év múlva milyen szabályok - korhatár, helyettesítési ráta, indexálás - vonatkozik majd az akkor nyugállományba vonulókra. A visszalépések kapcsán az egyik legsúlyosabb kérdés tehát, hogy ezt a tetemes vagyont mire is fordítjuk. Az ugyanis nem megy, hogy egyfelől folyó kiadásokat finanszírozunk belőle, másfelől csökkentjük vele az államadósságot, sőt, harmadik ágon még a visszatérő tagok hamarosan megalkotandó egyéni számláján is jóváírjuk az eddigi felhalmozásokat. Ezek közül csak az egyik út választható. A BUX index 2010. november 22-én 22 700 l j Változás: -0,93% [ Záróérték: 22600 Á .....1-22285 22 500 ......f..... „ 9n n Nyitóérték: f 1 22 300 22619 ' 8 22 200 Előző heti 22100 15.30, a NewYork45> „„»»(, _ tőzsde nyitása /1 fíiz 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.11.22. MÉr ' Utotóárlft) VátoiástV) MiióFt Econet _105_ 12.90 316 TVK .3 700 4,96 34 Danubius 3 950 2,59______6 Rl chter 45945 0,97 682 FHB_________1 068 0,56 12 VE SZTESEK FORRÁS: BÉT SásnÉDF OtülsődMRj fÜMA IM4R OTP_________5 210 -3,6 6 425 CI GPannónia 764 -2,67 35 RFV 8020 -2,66 17 Synergon 548 -0,9 5 Pannergy 894 -0,88 45 A 2012-től várható ismét nagyobb költségvetési hiányt egyértelműen a sokat emlegetett szerkezeti reformokkal lehetne csökkenteni. Erről tavasszal nyilatkozik a kormányzat.
