Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-23 / 272. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 23., KEDD 5 Aranyalma-díjas mesemondó Nem ülnek már ringlispílre búcsú Szegényebb vidéken a szülők távol tartják a gyerekeket Szőlőkivágásra jóval több mint hárommilliárd forintot adnak A színpadon felszabadult, magabiztos és jókedvű a csokonyavison- tai Rüll Györgyné. Az Aranyalma-díjas mesemondó nemrég Budapesten adott számot művészi tehetségéről.- A fővárosi fellépésén sem maradt el a siker?- Élvezetes történetet választottam, mellyel felvidítottam, s megfiatalítottam a szépkorúakat. A nyugdíjasok országos vers-, próza és mesemondó találkozóján az „Első együtthálás” székely népmesével a zsűri elismerését is kiérdemeltem.- Mióta szerepel a különféle kulturális szemléken?- 2001-ben még csak a helyi nyugdíjasklub rendezvényein meséltem. Néhai Jekl József művészeti vezető azonban bíztatott, hogy próbáljam ki magam másutt is.- Ekkor jött a népmese?- Igen. Azt vallotta, hogy a jó mese a lelket is simogatja. Megszerettem ezt az irodalmi műfajt, s a következő évben már ott voltam a kistérségi bemutatón, majd a megyei, regionális versenyeken.- Díjat is nyert...- Két éve az Aranyalma-díj II. fokozatát szereztem meg 72 induló között Gödöllőn a népmesemondók nemzetközi versenyén a Jancsi gatyája című történettel. Sajnálom, hogy sikereimnek nem örülhetett az, aki megkedveltette velem a mesemondást.B G. A. Rüll Györgyné: A jó mese a lelket is simogatja A régi templombúcsúk összehozták a falu közösségét, most inkább a búcsújáróhelyek virágoznak A búcsú röviden elengedést jelent: Isten a bűnök örök büntetését engedi el A régi templombúcsúk összehozták az egész falu közösségét. Ez a búcsú ma már a múlté. Vigmond Erika Búcsú Szegerdőn. A templom védőszentje, Imre herceg napjához legközelebb eső vasárnap szóltak az ünnepi misére a harangok. Az érkezők bizony nem töltötték meg a templom padjait. - A búcsúk, mint, bármilyen egyházi ünnep, hiszen az egyházhoz, egy templomhoz kötődő ünnepről van szó, a falu, a közösség ünnepe is volt egyúttal - mondta Orvos Levente, Szegerdő plébánosa. - A búcsú azt jelenti, hogy az ember bűneinek a büntetését az egyház kincsestárából elengedi az Isten. Ez öröm volt az embereknek, ami kiterjedt a templom falain kívül is. így jött létre az ehhez kötődő világias szórakozás. Az egyházi ünnepeknek ez a társadalomra kiterjedő vetü- lete egy közösséget alakított ki, s az emberek életébe egy ritmust vitt. Miután a vallás szerepét le- | értékelték, onnantól kezdve | ezeknek az ünnepeknek a má- J sodlagos társadalomformáló ha- £ tása is elhalványult - fejtette ki véleményét a plébános. A szegerdői Péntek József is arról beszélt: a búcsú már nem akkora, mint régen volt. Rengeteg volt a nép, legalább tizenöthúsz sátrat állítottak, este meg bállal zárták a napot. Most már alig van például három-négy sátor.- Semmilyen, semmit sem érő már: amit kipakolunk, azt szinte ugyanúgy vissza is rakjuk. Azt hiszem, most már itt az ideje, hogy mi is félbehagyjuk ezt a búcsújárást- panaszkodott a keszthelyi Kovács Sándomé. - Szegények az emberek, nincs pénzük - kapcsolódott be a beszélgetésbe a szomszéd árus. - A gyerekeket szinte közel sem engedik, nehogy valamit kiválasszon: inkább csak távolabbról nézelődnek. Ezt nemcsak itt Szegerdőn, máshol is így tapasztalom. Ezt erősítették meg egy héttel később a táskái búcsúban is. A falu templomának védőszentje Szent Márton, ezért november 14-én vasárnap tartották a búcsút. a katolikus egyház tanítása szerint a bűnbocsánat szentségében, az Isten a bűnök örök büntetését engedi el, a bizonyos ideig tartó büntetések megmaradnak. A búcsúk azért kellettek, hogy ezek az ideig tartó büntetések törlődjenek - tudtuk meg Kiss Iván címzetes préposttól. - A régi templombúcsúk összehozták a falu közösségét: az elszármazott gyerekek hazatértek. Elmentek a templomba, meg- A dédszüleim, a szüleim is búcsúsok voltak, ezt folytatjuk mi is - mondta a lengyeltóti Horváth Szilvia. - Egyáltalán nem olyan, mint régen. Akkoriban sokkal többen voltak, mindenki kereste a szórakozást, ma már egyre kevesebben vannak. - Talán most lesz egy kis forgalom - szólt az egyik búcsús, látva a templomból kijövőket, uganis véget ért az ünnepi mise. Azonban a legtöbben hamar elsiettek, csak néhányan maradtak nézelődni. Köztük egy táskái születésű, eddig Dél- Ausztráliában élt elszármazott is. - Rokonaim, ismerőseim vannak a faluban, nemcsak búcsú alkalmából, hanem más ünnepekre is eljövök - mondta feleltek a búcsú feltételeinek: elvégezték a gyónást, áldoztak a misén és imádkoztak a pápa szándékára - tette hozzá a címzetes prépost. - Ez a búcsú már a múlté, viszont virágzanak, illetve a reneszánszukat élik a vallási turizmus keretében a búcsújáró helyek. Somogybán például Andocs és Segesd ilyen. A mostani búcsúk meg sem közelítik a régieket Kiss Gyanó József. - Emlékszem, gyerekkoromban mekkora nagy búcsúk voltak, a mostaniak már meg sem közelítik. A mise után sem voltak any- nyian, hogy beinduljon a táskái búcsúban a ringlispíl, s a céllövöldében sem tört pálcika. - Majd ebéd után többen jönnek - hangzott reménykedőn a búcsúsok között. Az Európai Bizottság kihirdette a szőlőültetvény-kivágásra fordítható támogatási keretösszeget, amely hazánkban a 20102011-es borpiaci évben 3,88 mil- liárd forint.- A döntés értelmében minden érintett tagállam az előzetesen jóváhagyott támogatási igényének közel 60 százalékáig adhat ki szőlőkivágási engedélyt - ismertette a részleteket Farkas Csilla, a Mezőgazdasági és Vidékfejesztési Hivatal (MVH) munkatársa. Folyamatosan kiadják az engedélyeket, a támogatás feltételeit megállapító minisztériumi rendeletben előírt sorrend alapján. Az első kategóriába tartozó kérelmek teljes-, míg a második kategóriás kérelmek döntő része kaphat kivágási engedélyt. Az MVH-nál azt is közölték: a végleges döntés a helyszíni ellenőrzések megállapításainak eredményeként alakul majd ki. A forráshiány miatt nem támogatott gazdálkodóknak a kivágásra szánt ültetvény további művelésére kell felkészülniük. ■ Augusztusban 4400 beadványt postáztak a termelők, s közel 2500 hektár szőlőterület kivágását tervezték. A vidékfejlesztési hivatal tájékoztatása szerint a szőlőültetvény kivágása kizárólag a jogerős engedély birtokában kezdhető meg. A munkálatokat legkésőbb 2011. május 15-ig kell bejelenteni az MVH-hoz. Fontos információ: az ellenőrzés után fizetik ki a támogatást. Mészáros József, a megyei területi agrárkamara titkára aláhúzta: a gazdálkodóknak minden feltételnek eleget kell tenniük. Mielőtt bárki megkezdik a kivágást, érdemes a teljes folyamatot egyeztetni az MVH munkatársával. Emlékezetes: utoljára idén augusztusban lehetett kérelmet beadni a hivatalhoz, összességében 4400 beadványt postáztak a termelők, s közel 2500 hektár szőlőterület kivágását tervezték. Az utóbbi évekről - a támogatási keret kimerülése következtében - az áthozott kérelmekkel együtt több mint 5500 hektárnyi területet akarnak kivágni. ■ Harsányi Miklós Rendőr vetett véget az avar és a gaz égetésének Ujvárfalván helyi rendelet Aki nem akarja betartani, az általában arra hivatkozik, hogy nem ismeri a testület döntését Valami nagy, nagy tüzet kéne rakni. Csakhogy előtte nem árt a település tűzgyújtási, égetési rendeletét tanulmányozni, merthogy szabálysértést követ el, aki azt megszegi. Sőt, akár még a rendőrséget is kihívhatják emiatt. Mint ahogy Újvárfalván is történt.- Nem ismertem a helyi rendeletet, a kifüggesztés után két nappal sem - mondta az újvárfalvi Hantos Erzsébet -, és meggyújtottam az avart. Még javában égett, amikor a polgármesterünk arra járt és kioktatott, hogy mikor lehet ezt a fajta bűncselekményt elkövetni. Nem tetszett a stílusa, így otthagytam. Nem sokkal később egy rendőrautó fékezett a házam előtt, és a fiatal rendőr megkért arra, hogy oltsam el a tüzet. A polgármester küldte rám a szervet, azért kellett ide autóznia, hogy megakadályozzon az avarégetésben. A falu másik részén az avarral együtt autógumikat, műanyag flakonokat égettek. Lehet, hogy a kommandót kellett volna kihívni hozzájuk? Újvárfalva két településrészből - Vrácsikból és Nadalosból - áll. A nadalosi részen évek óta nincs egy hirdetőtábla. így, aki nem jár bent az önkormányzatnál, az nem szerez tudomást, a határozatokról. Kiss Péter Pálné polgármester azt mondta, hogy A tűzgyújtási szabályok mellett a helyi rendeleteket is be kell tartani a településükön hetente háromszor lehet avart égetni.- A szabályokat mindenkinek be kell tartani - mondta a polgármester, - de egyesek amiről nem akarnak, arról nem vesznek tudomást. A szokásos módon, az önkormányzatnál függesztettük ki a tűzgyújtási rendeletet. Többször próbálkoztunk a nadalosi településrészen hirdetőtábla létesítésével, de a hirdetményeket állandóan letépték. Egyébként nem hívtam ki a rendőröket, annyit kértem tőlük, ha erre járnak, figyelmeztessék a panaszost arra, hogy a helyi rendelet betartása az ő számára is kötelező. A települések többségében korlátozzák az avarégetést Kaposváron nem lehet égetni, de három hetente elszállítják a zöldhulladékot Bőszénfán pénteken délután 4-től hétfő reggelig tilos a füstölés, míg Magyaratádon vasárnap és hétfőn lehet égetni. A település vezetői egyrészt a levegő tisztaságát próbálják üy módon védeni, másrészt a lakosságot a bosszúságtól. Kiss István környezetvédelmi szakmérnök szerint az avarégetéssel a levegőbe jutó füst kevesebb kárt okoz, mint az elégetet- len avarban áttelelő károkozók.- A növények tűzelhalásos betegségénél az azonnali égetést írják elő - mondta Kiss István - Akkor, most melyik előírást is tartsuk be? A település tűzgyújtási rendeletét, vagy a növényvédelemét? A szabadtéri égetés során, ha csak avar ég, a környezetszennyezés kisebb, mint a kályhában égő pvc-ből lecsapódó savak keletkezésekor. ■ F. Szarka Ágnes
