Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-18 / 268. szám

yaiíiiM KÖZELET I “ Meghosszabbította a bíróság a BKV-ügyben érintett Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes előzetes letartóztatását február 17-ig. Újabb bűncselekményekkel gyanúsíthatják meg. Azért marad bent, nehogy „megkísérelje magát kivonni a büntetőeljárás ától”. Orbán készült a szerepére Brüsszel Barroso: Bízom a magyar EU-elnökség sikerében Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso Brüsszelben. Az uniónak még nincs költségvetése 2011-re; meglehet, ez a gond is a magyar elnökségre marad Benedek is bent marad a fővárosi bíróság elutasí­totta Benedek Fülöp felleb­bezését, így a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisz­térium egykori szakállam­titkára december 5-ig előze­tes letartóztatásban marad. Ellene jelentős vagyoni hát­rányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyik eljárás. Párturalmi alkotmánytól tart a Jobbik is A JOBBIK SZERINT attól kell tartani, hogy kizárólag a Fi- desz-KDNP akaratát tükrö­ző, párturalmi alaptörvény születik. Gyüre Csaba alel- nök emlékeztetett: a kor­mánypártok az alkotmány­előkészítő eseti bizottság­ban a Jobbik javaslatainak kilencven százalékát lesö­pörték, pártja ezért távozott a testületből, ahonnan az MSZP és az LMP már ko­rábban kilépett. Politikai megrendelést teljesített az OVB? az országos Választási Bizottság (OVB) politikai megrendelésre utasította el az MSZP által indított orszá­gos népi kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitele­sítését - állítja Molnár Csa­ba. Az MSZP Demokratikus Koalíció Platform alelnöke hozzátette: az Alkotmány- bíróságon támadja meg az OVB döntését - az alkot­mányról a népnek kell dön­teni, még akkor is, ha ez Or­bán Viktornak nem tetszik. Molnár: Miért nem dönthet a nép? Magyarországon semmi­lyen belpolitikai nehéz­ség sem hátráltatja majd a 2011 első fél évében esedékes magyar uniós elnökséget - jelentette ki Orbán Viktor a Brüsszel­ben tartott kormányülé­sen. Az Európai Bizottság elnöke, Jósé Manuel Barroso kijelentette: sors­döntő lesz a magyar el­nökség az unióban. Vég Márton Együttes ülést tartott tegnap a magyar kormány és az Európai Bizottság Brüsszelben. A tanács­kozáson a legfontosabb téma a közelgő magyar uniós elnökség volt. „Az Európai Uniónak nem helyes fiúkra, hanem erős és együttműködő emberekre van szüksége” - mondta Orbán Vik­tor Jósé Manuel Barroso bizottsá­gi elnökkel közös brüsszeli saj­tótájékoztatóján a jövő év első felében esedékes magyar EU- elnökség feladatairól. A miniszterelnök is felidézte: hónapokkal ezelőtt még úgy gondolta, a soros elnökség olyan napirendet tehet majd le az unió asztalára, amelynek alapján az általa eddig elhanyagoltnak tar­tott területeken szép eredmé­nyeket lehet elérni. Ilyen téma például a kulturális sokszínű­ség előmozdítása, illetve a víz- gazdálkodás. „Ehhez képest a magyar elnökség alatt kell elin­dítani a nemzeti költségvetési tervek előzetes uniós egyezteté­sének gyakorlatát” - fogalma­zott Orbán Viktor. Leszögezte azt is, hogy a kétharmados több­ség biztosítja: belpolitikai ne­hézségek ne hátráltassák az or­szágot az elnökségi feladatok el­látásában. egy nappal az­után, hogy a par­lament szűkítette az Alkotmánybíró­ság (AB) hatáskö­rét, a testület elnöke leszögez­te: az elmúlt hetek eseményei és vitái során háttérbe szorult az AB-nek az a funkciója, hogy az alkotmány hiteles ér­Saját elmondása szerint Barroso teljes mértékben bízik abban, hogy a magyar elnökség sikeres lesz. A 2011-es év felada­tai közül kiemelte, meg kell kez­deni a 2020-ig szóló uniós mun­kahelyteremtő és gazdaságfej­lesztő stratégia nemzeti célkitű­zéseinek megvalósítását, illetve a hosszabb távú uniós pénzügyi távlatok kimunkálását. „A bizottság magyar elnökség alatt terjeszti majd elő a 2014 utáni időszakra vonatkozó több­éves költségvetési javaslatát” - jelentette be. Az Európai Bizott­ság elnöke felhívta a figyelmet az uniós és a magyar stratégiai célok egybeesésére, megemlítve telmezője. Paczolay Péter sze­rint szükséges az is, hogy a többi hatalmi ág elfogadja és kötelezőnek tekintse magára az alkotmánybírósági ítélete­ket „Ha nem ez lenne a hely­zet, bármelyik hatalmi ág a saját kénye-kedve szerint értel­mezhetné az alkotmányos ren­delkezéseket” - fogalmazott. olyan prioritásokat, mint az energiabiztonság, a további bőví­tés, a kelet-európai országokkal fenntartott partneri kapcsolatok fejlesztése és a Duna-stratégia. Orbán Viktor pedig a fontos el­nökségi törekvések között emlí­tette az uniós romastratégia ki­dolgozását, Horvátország uniós csatlakozásának segítését és a schengeni övezet bővítését is. Külön említették a jövő évi költségvetés körül keletkezett nehézségeket, miután erről nem született megállapodás, így könnyen elképzelhető, hogy a magyar elnökség alatt kell rá megoldást találni. Barroso méltatta a pénzügyi egyensúly elérését célzó magyar erőfeszítéseket. Meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország si­keresen ellenőrzése alatt tudja tartani pénzügyeit, és ki tudja igazítani az uniós előírásokat meghaladó mértékű államház­tartási hiányát. Orbán hangoz­tatta: már nem tartozunk azon uniós tagállamok közé, amelye­ket ügy tartanak számon, hogy nagyon nehéz helyzetben van­nak. „Krízismegoldó képessé­günk most kielégítőnek tűnik” - szögezte le. Nem állnak el a tüntetéstől a dühös devecseriek „Mindenképpen megtartják a tervezett demonstrációt pénte­ken a devecseriek, ha kell, polgá­ri engedetlenség árán is. Nincs vesztenivalónk, mindenünket el­vitte a vörösiszap” - mondta Csenki Géza, az akció főszerve­zője. Helybeli civilek az egész­ségügyi kockázatokkal kapcso­latos teljes és hiteles tájékoztatá­sért, illetve kárenyhítés helyett teljes kártérítésért tüntetnének félpályás lezárással a 8-as fő­úton. Nem könnyű azonban kö­vetni a rendőrség logikáját. Az ajkai kapitányság ugyanis elő­ször megadta az engedélyt a de­monstrációhoz, később azonban a veszprémi hatóság már megtil­totta. Az indok: az egész megyé­ben veszélyhelyzet van. Ha a tüntetést mégis megrendezik, a rendőrség „megteszi a szüksé­ges és elégséges rendőri intézke­déseket a jogsértés megszünte­tésére és a közrend helyreállítá­sára”. Három lehetőség közül vá­laszthatnak azok a gazdák, akik­nek a földjét az októberi kataszt­rófa idején elöntötte az iszap. Az állam a katasztrófa előtti áron megveszi a földeket, vagy csere­területet ajánlanak fel, vagy a gazdák beszállnak egy energia­ültetvény megvalósításába. Több mint száz emberről van szó a földtulajdonosokkal és a bérlők­kel együtt, a mezőgazdaságot ért kár pedig több milliárd forint. ■ Ajka megadta az engedélyt, a megye megtagadta. A kármentő bizottság pedig visszautasította az MSZP állítá­sait, miszerint senki sem tudja, hová, hogyan, milyen elvek alap­ján osztották szét a katasztrófa sújtotta területek megsegítésére eddig összegyűlt adományt. Lasztovicza Jenő, a kármentő alap elnöke leszögezte: az igaz, hogy eddig csak 33,4 milliós tá­mogatásról döntöttek, amelyet Devecser s Kolontár önkormány­zata kapott, de az eddig befolyt több mint 1 milliárd forint jelen­leg is a kormány által megjelölt bankszámlaszámon van. ■ V. M. Paczolay: Az AB ítéletei mindenkire kötelezők! Ma talán vezérigazgatót kaphatnak a közmédiák Budai Gyula újabb váratlan akciója megint lehallgatás A titkosszolgálatokkal figyeltették a korábbi ellenzéket? Megtörtént a jelölés a médiata­nács ülésén, a közmédia vezér­igazgató-jelöltjeinek nevét el­küldték a Közszolgálati Közala­pítványnak - árulta el Balogh László kuratóriumi elnök. Az új jelölésben a törvény szerint közszolgála­ti részvénytársasá­gonként két új je­löltre kell javaslatot tenni. A szava­zásnál már egysze­rű többség dönt a vezérigazgató kinevezéséről. Nem hozták nyil­vánosságra az érintettek neveit, mivel nincs a birtokukban a je­löltek írásos nyilatkozata, amely­ben hozzájárulnának nevük köz­léséhez. A Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma ma délben dönthet a négy közmédium, a Magyar Te­levízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI vezérigazga­tójának személyéről - második nekifutásra. A jelö­lés első körében nem sikerült veze­tőket választani, mi­vel a nyolc javasolt személy közül egy sem kapta meg a kuratóriumi szavazatok kéthar­madát. Az új szabályok szerint anélkül dönthetnek új elnökről, hogy a jelölteknek akár csak egy mondatban is beszámolnának arról, hogyan kívánják vezetni a közmédiumokat. ■ ■ Elsőre senki sem szerzett többséget, mert 3 fideszes kurá­tor tartózkodott. Két éven át, 2008 és 2010 máju­sa között megfigyelték Budai Gyulát. A fideszes politikus, je­lenlegi elszámoltatási kormány- biztos ezt szerdai budapesti saj­tótájékoztatóján közölte. Szerin­te az adatgyűjtés megrendelőjét Szilvásy György volt titokmi­niszter környezetében kell ke­resni. Budai Gyula kifejtette: az ügyészségnek Benedek Fülöp volt államtitkár ellen folytatott büntetőeljárása keretében egy házkutatás során a személyére vonatkozó megfigyelésre, tele­fonbeszélgetéseinek lehallgatá­sára utaló és politikusokkal va­ló kapcsolattartásával összefüg­gő iratokat foglaltak le. A meg­figyelésére vonatkozó iratok tar­talmából egyértelműen kitűnik, azokat titkosszolgálati vagy ko­rábban a titkosszolgálatnál dol­gozók hajtották végre - magya­rázta Budai. Megfigyelése szerinte akkor gyorsult fel, amikor Szilvásy György volt titokminiszter a Ma­gyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz került mint humánpolitikai fő­igazgató. „Szilvásy Györgynek megvoltak a titkosszolgálati kapcsolatai” - vélekedett. Sze­rinte a személye azért volt aka­dály sok esetben, mert többmil­liárdos földértékesítési üzletet akadályozott meg 2008-ban és 2009-ben, és ezért kompromit­táló adatokat próbáltak gyűjte­ni róla. ■ Budai:... mert akadály voltam ... Szilvásy: Jogi elégtételt! szilvásy György cáfolja és rá­galomnak tartja, hogy bármi­lyen köze lett volna Budai Gyu­la megfigyeléséhez, ezért jogi úton próbál elégtételt szerezni igazának. A volt titokminiszter úgy fogalmazott: ez a Fidesz-ve- zetők és Budai által is generált elszámoltatási hisztéria újabb állomása, tények és bizonyíté­kok nélküli hírbe hozás, a Gyurcsány-, a Bajnai-kormány tagjainak lejáratása. „Most már azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy az MSZP mű­ködtet árnyék-titkosszolgálatot, de mindezekből az állításokból egy szó sem igaz" - szögezte le.

Next

/
Thumbnails
Contents