Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-17 / 267. szám
7 2010. NOVEMBER 17., SZERDA GAZDASÁG Adóhiányos cégek: gyarapszik a százmilliós adósok tábora A nyilvántartott adóhiányos cégek elmúlt évi összesített listáján 446 olyan vállalkozás szerepel, amelynek hiánya meghaladja a 100 millió forintot. Huszonkét szereplő az egymilliárdos tétel fölött van már a feketelista.hu szerint. Az összesítésnek az APEH által negyedévente nyilvánosságra hozott adatai adták a nyersanyagot. Több cég neve mellett szinte horribilis adóhiány szerepel. Közülük huszonkettőnél a hiány meghaladja a milliárdos tételt is, nem beszélve az adóhiánnyal járó úgynevezettjogkövetkezményekről (a késedelmi pótlék, az adóbírság és a mulasztási bírság összege). ■ Több mint 20 cég egymilliárdnál is többel tartozik. Ami az adóhiányokat illeti, a fentebb említett huszonkét „milliárdos” közül cím szerint tizenhárom a fővárosban található, az első tíz közé pedig mindössze két vidéki vállalkozás került be. Majdnem valamennyien a kereskedelmi és a szolgáltató ágazathoz tartoznak. Szinte kizárólag kft.-ről van szó. A legalább 100 millió forintos adóhiánnyal nyilvántartott 446 cég között mindössze két rt. van. A több mint százmillió forinttal adóhiányos cégek közé azért tizenöt bt. is „bedolgozta” magát. A jogkövetkezmények összegével együtt 2,476 milliárd forinttal „sárosak” az adóhivatalnak. ■ Mégsem kérnek az írek az EU-IMF- kölcsönből Írország elismerte, tárgyalnak egy EU-IMF-hitelcsomagról. De kora este a kormányfő azt mondta, mégsem kérik ezt. Olli Rehn, az EU pénzügyi biztosa kijelentette: az ír válság nem sodorja veszélybe az eurózónát. Portugália is jelezte: meglehet, a piacról már nem lesz képes felvenni további hiteleket kezelhető kamatszint mellett. Az euróövezet 440 milliárd eurós „stabilitási mechanizmust” hív életre az esetleges további bajba kerülő tagországok megmentése érdekében. ■ r Építőipar: rossz őszi start padló Ötödik recessziós évét zárja az ágazat - Megrendelés alig van Miután a nyári hónapokban egyre kisebb zsugorodás mutatkozott az építések terén, feléledt a remény, hogy elkezdődhet az ötödik éve lejtmenet- ben lévő szektor konszolidációja. Szeptemberre azonban ismét méretes, 9,2 százalékos lett az éves alapú a zsugorodás. Munkatársainktól Havi alapon is nagy, 2,8 százalékos visszaesést mért az építőiparban a statisztikai hivatal. Az első három negyedévben 1257 milliárd forintot ért el az építések értéke, ez volumenben 10,5 százalékos zsugorodásnak felel meg. Szakértők már év elején jelezték, a szűkülő hitellehetőségeknek drasztikus hatása lehet a szektorra. Bár többen reménykedtek, egy bizonyos szint alá már nem csökkenhet a termelés. Az idén azonban még az állami megrendelések sem segítettek. Az épületeken végzett munkálatok ugyan a lakáskereslet zuhanása ellenére is 5 százalékkal bővültek, az állami projektek által dominált egyéb építményeknél viszont 22 százalékos hanyatlás következett be. Ezt azzal indokolta a KSH, hogy az előző évi növekedésüket okozó, költségvetésből finanszírozott nagy projektek többsége befejeződött Új fejlesztések viszont alig indulnak: az építőipar szerződés- állománya 2,4 százalékkal volt kisebb a hónap végén, mint egy esztendővel korábban. Ezen belül az újonnan kötött szerződések 11,1 százalékkal fogytak, szintén a tavalyi magasabb bázis következtében. Tavaly szeptemberben kötötték meg ugyanis több közmű- és vasútfej- lesztési beruházás szerződését. A lakáspiaci aktivitás csökkenő trendje jövőre fordulhat meg, jelentős állami beruházások azonban a szigorú költségvetési korlátok mellett jövőre még nem várhatók. A legvalószínűbb, hogy az idei gyászos teljesítmény után jövőre is csak stagnálásra vagy nagyon enyhe növekedésre számíthatnak a szektorban érintettek. Az építőipari termelés volumene (2005 áttaga=100, szezonálisan kiigazítva) 110 100 90 80 70 60 epuletek egyéb építmények Forrás: KSH 2007. jan.-2010. mái A vállalkozások abban bíznak, hogy a lakásépítési és -felújítási programok előbb-utóbb beindulnak ■ Új nagy fejlesztések alig indultak az idén, és a lakáspiac is befagyott. Az építőipari cégek közül többen külföldön igyekeznek piacot keresni, mások csak reménykednek, hogy a kormány építőipari tervei valóra válnak. Nagyiványi András, a VÍV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a tavalyi rendkívül alacsony bázishoz képest szinte észrevehetetlen a kimutatott ötszázalékos növekedés az épületek építése kategóriában. Markáns elmozdulást nem érzékel a jelentős részben szerelőipari munkákkal foglalkozó társaság. Az ipari export a nyugat-európai gazdaság élénkülését jelzi ugyan, ám a szerelőipari tevékenységek esetében ez még nem látszik. Különösen nem Németországban, eddigi legfontosabb piacukon. A túlélés most a cél - állítja Nagyiványi András, aki a kormányzati programok láttán sem túlzottan optimista. Mint mondja, semmi sem utal arra, hogy teljesülne az a korábbi elképzelés, miszerint az építőipar lenne a gazdaság egyik kitörési pontja. Arról már nem is beszélve, hogy a bankok szinte teljesen leírták ezt a szektort, gyakorlatilag lehetetlen hitelhez jutni. A nagy vesztesek az alap- anyaggyártók - állítja Széman György, az Építőanyag-ipari Szövetség elnöke. Súlyos időket élnek a beton-, cement- és téglagyártó társaságok, s nem jó a helyzetük az ablakokat, ajtókat előállító cégeknek sem. A kisebb A túlélés most a cél, igen ám, de hogyan? A bankoknál leírták ezt a szektort. tőkeerejűek lassan lehúzhatják a rolót. Egyedül az üvegipar talál magának piacot, Romániában, Lengyelországban, Ausztriában. Itthon az összes uniós forrású projekt leállt, új pedig nem indul. Az Új Széchenyi-tervben vázolt elképzelések elméletileg jónak ígérkeznek, ám a programok gyakorlati megvalósítására kevés esélyt látnak. Azért felfokozottak a várakozások; mindenekelőtt a lakás- program elindításában bíznak, ugyanakkor kérdésesnek tartják, hogy lesz-e forrás a nagy ívű tervekhez. Közben - figyelmeztet az elnök - folynak a leépítések, vagyis a kormány által megcélzott munkahelyteremtéssel éppen ellentétes folyamatok zajlanak. Közmunkaprogram: lehet tűzifát gyűjteni a kormány téli tűzifagyűjtő közmunkaprogramot indít. 6600 köbméter tüzelőt gyűjtenek össze, ezt az önkormányzatokon keresztül, köbméterenként 1500 forintért vásárolhatják meg a rászorulók - mondta Czomba Sándor államtitkár. A programban csaknem 160 település vesz részt. A támogatás bruttó 130 000 forint munkavállalónként. Legalább 3000 család juthat így kedvezményesen tűzifához. Crédit Agricole: jobb a magyar helyzet Magyarország költségvetési pozíciója kedvezőbb, mint egyes nyugat-európai államoké - mondta a Crédit Agricole neves közgazdásza. Az euróövezet átlaga 85 százalék, a magyar államadósság 79 százalék. A görög költségvetési hiány 15,4 százalékra nőtt 2009-ben, az államadósság 126,8-en áll. A görögök tegnap ötszörös túljegyzéssel értékesítettek egy 390 millió eurós kincstárjegycsomagot. Az eurózóna a túlélésért küzd az euróövezet a túlélésért küzd, és ha az euróövezetet nem sikerül életben tartani, azt az Európai Unió sem éli túl - mondta kedden Brüsz- szelben Hermán Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke. A volt belga kormányfő szerint az eurózóna fizetési válsága még nem ért véget. Bizakodott ugyanakkor, hogy a túlélésért folytatott harcot meg lehet nyerni. Van Rompuy: Harc a túlélésért Máris változtattak a bankadó mértékén t. ház Matolcsy: Kettős adóztatás ellen - Versenyesély Járai biztosítójának is Bajnahtitkárság: leleplező ez a visszamutogatás Hétfőn módosító indítványt nyújtott be Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a bankadóról, kedden a parlament el is fogadta a javaslatot. A külföldi leányvállalatokkal rendelkező bankok és a kisebb biztosítók jól járnak a módosítással. A biztosítók az eddigi egységes 6,2 százalék helyett sávosan adóznak majd: jövőre a korrigált díjbevétel első 1 milliárd forintja után 1,5 százalékot kell fizetni, a 8 milliárd forintot meg nem haladó rész után 3 százalék lesz az adó, az e feletti összegre pedig 6,4 százalék lesz az adókulcs. Az indoklás szerint „a sávozás következtében a kis biztosítók versenyhátránya is mérséklődne”. A bankok esetében az adóalap 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalékot kell fizetni (eddig is ez volt az érték), az e feletti összegre pedig 0,53 százalék lesz az adó (míg eddig 0,50 százalék volt ez az adókulcs). Változik az adóalap kiszámításának módja is, a mérlegben szereplő eszközök értékét ugyanis több tétellel csökkenteni lehet majd. Ilyen lesz például az EU más tagállamában székhellyel rendelkező adóssal szemben fennálló követelés. A magyar tőzsdei cégek közül jól járhat a módosítással a több uniós államban is leányvállala■ Az OTP is jobban jár jövőre leányai miatt. tót üzemeltető OTP, illetve az új tőzsdei szereplő CIG Pannónia Életbiztosító is. Ez utóbbi felügyelőbizottsága (fb) elnökét, Járai Zsigmondot tegnap a Magyar Nemzeti Bank fb-elnökévé választották. A CIG mintegy 200 milliót tud spórolni a módosítás eredményeként. Az adómérséklés indoklása: így elkerülhető a kettős adóztatás. Egyes intézmények több országban is érdekeltek, és más uniós országok is tervezik a „magyarországihoz hasonló hitelintézeti különadó bevezetését”: vagyis az unióban tilos kettős adóztatás valósulna meg. ■ Matolcsy: Szükséges a sávozás... Bájnál Gordon volt kormányfő titkársága szerint valótlanságot állít Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor arról beszél, az előző kormány 3 százalékos többlethiányt okozott az idei költségvetésben. Úgy fogalmaznak: „a miniszter az előző másfél év áldozatait becsüli le, állítása a csontvázbrigád látványos kudarca után teljesen érthetetlen, alaptalan. Nem lehet mindig visszamutogatni, és mindent az előző kormány nyakába varrni.” A Bajnai-kormány rendezett költségvetést hagyott utódjára. Megfelelő tartalékokat képzett, és kiszámítható pályára állította ■ Miért szűnt meg a havi adat' szolgáltatás? az országot. Kezdettől fogva ismertek voltak azok a kockázatok, amelyek a gazdasági világválságból adódtak. Ezért 210 milliárdos tartalékot terveztek az idei költségvetésben. A közlemény szerint a jelenlegi kormány a többi mellett fedezet nélkül csökkentette a társasági adót, 70 milliárdos hiányt generálva, 10 milliárdot költött terrorelhárító központra. Azzal is igyekszik leplezni szakszerűtlen gazdaságpolitikáját, hogy megszüntette az államháztartás helyzetét bemutató havi adatszolgáltatást, így a költségvetési gazdálkodás nem átlátható. ■
