Somogyi Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-13 / 264. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 13. SZOMBAT MEGYEI KORKÉP Akiknek kiváltság, ha tele van a hűtőjük nagycsaládosok Biztonságban akarta tudni gyermekeit, ezért a szerény körülményeket is vállalta Együtt minden könnyebb. A kaposvári édesanya egy kis leleményességgel és szeretettel teszi szebbé a mindennapokat a gyerekeinek Babics Szilvia négy gyer­mekét neveli egyedül. Domi, Tamáska, Rebeka és Kiara egy másfél szo­bás lakásban laknak anyukájukkal, aki azt ta­nítja nekik: nem a pénz számít elsősorban, ha­nem a közös élmények. Meiszterics Eszter Csipkebogyó szárad a negyedik emeleti lakás konyhaasztalán. A belőle készült tea erősíti az im­munrendszert, de legalábbis ol­csóbb, mint a patikában kapható vitaminok. Babics Szilvia azt mondja: nagyon szerencsés, mert egyik gyermeke sem bete­ges, márpedig az egészségüknél nincs fontosabb. Akkor sem, ha nehéz körülmények között él­nek. Három kislányát és kisfiát egyedül neveli, a bács-kiskun megyei Csengődön hátrahagyta a családi házat, hogy biztonság­ban tudja a kicsiket. A házat ki­adta, abból fizeti a törlesztőrés­zletet, meg egy részéből béreli ezt a másfél szobás lakást, itt él­nek most öten. Volt párjáról rosszat nem mond, csak annyit, hogy durván bánt velük, azt mondja: nem akarja megbántani annak szüleit, inkább arról me­sél, hogyan élnek ők itt Kaposvá­ron. Dominika a legidősebb kislá­nya rajong a bábokért, nemrég csatlakozott egy országos báb­misszióhoz, énekkaros, jár lány­focira meg szavalni, mindenbe belekóstol. De legjobban rajzolni szeret, divattervezőnek vagy építésznek készül. Hihetetlenül izgága. Öccsével, Tamáskával a Baptista Gyülekezet bodrogi is­kolájába járnak. Azért ezt vá­lasztotta nekik Szüvi, mert kis­fia kicsi korától mélyen hívő, még csak hétéves, de már eldön­tötte: lelkipásztor lesz. Még az előző óvodájában jelentette ezt ki, az ottani Tibor atya volt rá nagy hatással.- Magával hordja a Bibliáját - meséli nevetve az anyukája. - Látott egyszer a tévében valami motoros papot, azóta ő is olyan akar lenni. Nemrég beiratkozott furulyára, hiszen a jó papnak ze­nélni is tudni kell és sakkozni is szeret. Igen jószívű, komoly gye­rek, ha nagy ritkán veszek neki chipset, hagy a zacskó alján és kiteszi a hajléktalanoknak. De Szilvi másik kislánya, az ötéves Rebeka is igen érzékeny.- Már nem merjük megnézni az iszapkatasztrófa áldozatairól szóló híreket - mondja - mert mindig elered a könnye. Csupa szív kislány. Húga, Kiara 17 hónapos, ő ott szundít az egyik kopott rekami- én. Nem igen van bútor a lakás­ban, azokat is otthagyta Szilvi, amikor eljött a gyerekekkel. Ru­hákat szoktak kapni a Békevár Baptista Gyülekezettől, meg a Nagycsaládosok Szövetségétől. Épp egy használt, kétsoros Segítsen Ön is! gyűjtést kezdeményez a So­mogyi Hírlap szerkesztősége a nagycsaládosoknak. Akik sze­retnének adományokkal segí­teni, azok a Nagycsaládosok Egyesületének irodájába jut­tathatják el a csomagokat december 2-ig. cím: Pártok Háza, Szent Imre u. 14. 8-14 óráig, illetve szer­dánként a szervezet közösségi klubjába, a Nemzetőrsor 4. szám alá 13-17 óráig. görkorit mutat nekem Szilvi, alig várja, hogy odaadhassa Do­minikának. Szilvi azt mondja: jól tudják a gyerekek, hogy keve­set engedhetnek meg maguk­nak, de nem lehet mindig ezen szomorkodni, ezért játékosan próbálják felfogni a nélkülözést.- Azt szoktam mondani, hogy nekünk azért nincs autónk, mert az iskolabusz biztonságo­sabb - magyarázza vagy hogy azért nincs karácsonyfánk, mert az csak egy szimbólum, az a lé­nyeg, hogy együtt ünnepeljünk. Mert Szilvi mindig azt mond­ja: nem tárgyak, ajándékok kel­lenek, hanem közös élmények. Nemrég egy játszótér takarítási munkálataiban vettek részt, de a gyülekezeti hétvégékre és a vá­rosi futóversenyekre is elmen­nek. Mivel tagjai a Nagycsalá­dosok Szövetségének, van ked­vezményes kártyájuk, így né­hány programon olcsóbban ve­hetnek részt. Szilvi ügyesen fi­gyel arra, hol és milyen lehetősé­get tud megragadni. Szociális ügyekben és jogi kérdésekben az egyesület külön vonalat tart fenn, ahol szakemberek adnak felvilágosítást. Spórolnak is ahogy lehet.- Kaptunk a szövetségtől pár energiatakarékos izzót, a csapte­lepeink is takarékosak - magya­rázza Szilvi. A hűtőt kihúztuk, minek menjen, ha úgyis üres... Szilviának az a legnagyobb baja, hogy nincs munkája. Tény, hogy alig ért valamihez - gép­író-szövegszerkesztői végzettsé­ge van -, de tanulni sem tud, hi­ába az ingyenes oktatás, nincs aki vigyázzon a gyerekekre es­ténként. Pedig szívesen lenne ■ „Nem baj, ha nincs ka­rácsonyfánk, az csak egy szimbólum. A közös ünneplés számít.” szociális gondozó. A szülei falun élnek, nem tudják támogatni őket. Szilvi azt mondja: elvállal­na ő szinte bármit, közmunkát, takarítást, valamilyen négyórás munkát, ha bevenné a legkiseb­bet a bölcsi, erre azonban állító­lag nincs esélye addig, amíg munkát nem kap, a bölcsiben ugyanis kérik a munkavállalói igazolást. Ördögi kör. Havi 93 795 forintból élnek, a gyesből és a családi pótlékból. Gyerektartást csak a két kicsi apja fizet, ő is segélyen él, így csak keveset ad. Ebédet a Petőfi utcai oviból hordanak, harminc forintért kapja Szilvi, azt mond­ja: igen jól főznek.- Sok segítő szándékú embert ismerünk - állítja. - Volt akiktől színházjegyet kaptunk, és nem­rég bevásárolt nekünk egy csa­lád, látnia kellett volna, hogy sikogattak a gyerekek, amikor meglátták, hogy tele a hűtő! A szomszédok is nagyon segí­tőkészek Szilvia elmondása sze­rint, az egyikükért most épp ra­jong a család: az X-Faktoros Ki­rály L. Norbi lakik a szomszéd­ságukban... Szilvi azt mondja: sok minde­nük van, de mégsem könnyű. El­adta a háztartási gépeit, így a mosógépet is, hogy kiegyenlítse a lakáshitel tartozását, így most keverőtárcsás mosógéppel mos, ami mellett ott kell állni, és Kiarára addig senki nem figyel.- Domi kinőtte a nadrágjait, persze nem akármilyet, csősz­árút szeretne - meséli mosolyog­va. - Társasozni szeretnek a leg­jobban, de nincs társasjátékuk... A Gazdálkodj okosan! a kedven­cük, a baptista gyülekezetben van egy, azzal szoktunk játszani. Karácsonyra mézeskalácsot készítenek és gipszfigurákat ön­tenek, egy-egy rajzzal és verssel ajándékozzák meg egymást... KOMMENTÁR Egész évben karácsony A hetvenes évek elején kigyul­ladt egyház Tapsonyban. Édes­apám mesélte, hogy összefutott az egész utca, a férfiak mind hordták ki a bútorokat a házból, míg megérkeztek a tűzoltók. Apu azt is mondta, hogy akkoriban az emberek nemcsak akkor fog­tak össze, ha valami baj volt. Ha disznót vágtak, a szomszédok is segítettek, ha málnát kellett szedni, a barátok is mentek, ha eljött a szüret ideje, ott voltak a rokonok. Mindenki odaadta amit tudott, ha bajban volt egy család a faluban. Nem gondolnám, hogy ha ma ki­gyullad egy ház, ne segítenénk egymáson, de ez a fajta összetar­tás valahogy ma már nincs meg. Szinte csak karácsonykor gyűj­tünk adományokat, árvíz vagy ka­tasztrófa idején jut eszünkbe má­sokkal törődni, minta mostani vörösiszap-katasztrófa kapcsán. Pedig vannak olyanok, akiknek a mindennapok is nehezen men­nek. Ahol kihúzzák a hűtőt Nem­csak azért, hogy ne fogyassza az áramot, hanem mert üres. Lehet persze ítélkezni, hogy ki hány gye­reket szül, és minek vállalt annyit de a helyzeten ez nem változtat. Egy gyerek nem választhat, hogy hova születik. A szülők többsége igyekszik, de biztosan akad közöt­tük olyan, aki feladja. A gyerek azonban ott van és ennie kell, fel kell öltöztetni. És igen, divatos is akar lenni, mert látja a többi, sze­rencsésebb társát az iskolában. Nekik a számunkra mindenna­pos ételek, játékok, bútorok is ki­váltságnak számítanak. A nagy- családosok gyerekei már egy tep­si almáspitének is örülnek, vagy egy doboz színes ceruzának. Szó sincs arról, hogy éhen halná­nak, hiszen a város, a családsegí­tők, a Nagycsaládosok Egyesüle­te segíti őket Az azonban, hogy a minimumnál kicsit több legyen, már rajtunk is múlik. Egy-egy cikkünk kapcsán gyakran hívnak fel minket, hogy gratulálja­nak vagy háborogjanak az írása­inkon. Most ne telefonáljanak, in­kább nézzenek körül a kinőtt gye­rekruhák, félredobott játékok és megunt holmijaik között, juttas­sák el a rászorulóknak, (me) Megarox: két rész, egy egész új társulat Jótékonysági koncert, operett- és musicalgála Üjbor is jutott a libasült mellé Márton nap A hagyományokat elevenítették fel a sámsoniak Kivilágított lampionokkal várták Szent Mártont Somogysámsonban A közelmúltban alakult, máris túl van a harmincadik fellépésen a kaposvári Megarox társulata. So­mogy települései mellett már négy megyében is megismerte őket a közönség. Csak a nevük új, az al­kotók ismerősek, különösképpen az egyesület elnöke és a társulat vezetője, Jusits Zsolt, aki lapunk­nak elmondta: új operett- és mu­sicalgálát állítottak össze. A két­órás produkció szombaton Tabon debütál, s meghívást kaptak Szol­nokra is az iszapkárosultak meg­segítésének jótékonysági koncert­jére. Az év végéig további húsz fel­lépés vár a társulatra. Vadonatúj dallamok és örök­zöldek szólalnak meg a Megarox debütáló műsorában, tudtuk A népszerű operettekben az osz- topáni tánckar is sikert aratott meg Jusits Zsolttól. Az első egy­órás musical-összeállításban egyebek között a Notre Dame de Paris, a Vámpírok bálja, a Rudolf, az Elisabeth és az Operaház fan­tomja néhány dallama is hallha­tó. A közönség által kedvelt ope­rettek között Kálmán Imre klasz- szikusai, a Csárdáskirálynő és a Marica grófnő is szerepel a re­pertoárban. A Megarox tizenkét énekeséből nyolcán működnek közre a gálában, akiket az osz- topáni Malomárok néptánccso­port 25-30 tagjának produkciója kísér Radics Natália és Wilmek József vezetésével. A színpadi lát­vány és a műsorszerkesztés Bérlik Zoltán művészeti vezető, énekes munkája. ■ B. T. Libasülttel és lampionokkal vár­ták a somogysámsoniak Szent Mártont, aki be is lovagolt a falu­ba, s élére állt a felvonulásnak. Csaknem kétszázan sétáltak vé­gig a falu utcáján lámpásaikkal. Incze Lászlóné szervező elmond­ta: nagy hagyománya van itt a Márton napi fesztiválnak. Tizen­negyedik éve Wolfgang Boecther német evangélikus lelkésszel együtt hívják vendégségbe a gye­rekeket, felnőtteket. A faluház­ban felelevenítették a Márton- naphoz kötődő szokásokat, és li­bát sütöttek. A lámpás menet a templomnál ért véget, ahol törté­neteket hallgattak Szent Márton­ról, a gyerekek perecet és ajándé­kokat is kaptak. A faluban egy másik Márton-napi hagyományt is megtartottak. Több mint tíz borosgazda, az idei év termésé­ből egy-egy üveg nemes nedűt vitt a templomba, a borokat Or­vos Levente plébános szentelte meg. A libasülthöz jól csúszott az újbor. ■ Vigmond Erika 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents