Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-31 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 44. szám
8 GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 31, VASÁRNAP patikák A szakmai színvonal emelése, Illetve a jövedelmezőség visszaállítása a célja a kormánynak, amely újra szigorúan szabályozná a gyógyszertár-alapítást. PATIKÁK NEMZETI ÉRDEKKÖRBEN A mostani tulajdonosi kör felzúdulását válthatja ki az a kormány előtt levő tervezet, amely gyógyszerész végzettségűek többségi tulajdonával engedélyezné patika alapítását. Nógrádi Tóth Erzsébet Ha a parlament is rábólint, januártól csak a gyógyszerész többségi tulajdonával alapíthatók új patikák, a már működőknél pedig 2014-ig kell elérni ezt a részarányt, ám a gyógyszergyártókat és gyógyszer-nagykereskedőket kizárnák a tulajdonlásból - tudta meg lapunk. E cél eléréséhez - jelenlegi értéken - 15-20 milliárd forintos hitelcsomagra lehet szükség. A kormány elé került s a nemzeti erőforrás miniszter által jegyzett dokumentum hatvan év hazai gyógyszer-kiskereskedelméről ad képet, s végkövetkeztetése, hogy a három éve regnáló patikaliberalizációs törvény következtében romlott a lakosság gyógyszer- ellátásának minősége, szakmai színvonala, a patikák szakemberellátottsága, elégtelen a szakhatósági ellenőrzés, és nem működik a hivatásetikai rendszer. Mindez összetett okokra vezethető vissza, amiben a tulajdonlás mellett a gyógyszerár-támogatási rendszer változása is közrejátszik, m Valószínűleg a mostani tulajdonosi kör jelentős része nem szimpatizál majd a kormány elgondolásaival, hiszen ha elfogadja a T. Ház a törvénymódosító javaslatot, legfeljebb 49 százalékot tarthatnak meg a gyógyszertárakban. Az értékesítés nem lesz egyszerű, hiszen a patikák értékét nem lehet pontosan meghatározni, mert az jelentősen függ a helytől, az ingatlantól, a forgalomtól, az ott foglalkoztatottak számától, így 15 és 100 millió forint között szóródhat az ár. A tervek szerint a gyógyszer- tárak nemzeti érdekkörben tartását segítheti az is, hogy csak olyan szakember vezethet majd gyógyszertárat, aki hazánkban szerzett gyógyszerészi diplomát, vagy itt honosíttatta meg azt. Az új szabályozás ismét rangot adhat a gyógyszerészi hivatásnak. Jelenleg ugyanis - különösen az elmúlt három évben létesített mintegy négyszáz patikában - jellemző, hogy a gyógyszerész tulajdonrésze elenyésző, érdemi befolyása nincs a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban, nem rendelhet önállóan gyógyszert, nem választhatja meg a munkatársait. S mivel a tiszti gyógyszerészek létszámát is megnyirbálták az elmúlt években, csökkent a patikák hatósági ellenőrzése is. Ám az ellenőrzött gyógyszertárak 20-30 százalékában tapasztaltak hibát: például arra jogosulatlan, szakképzetlen dolgozó adott ki gyógyszert, vagy nem volt megfelelő a betegek tájékoztatása. A Magyar Gyógyszerészi Kamara többször jelezte: a patikaalapítás 2007-től élő liberalizációs gyakorlata alárendelt szerepkörbe juttatta a gyógyszerészeket. Ez természetes, hiszen a piaci verseny került előtérbe, a Közforgalmú patikák nettó árbevétele Működő gyógyszertárak száma korábban egészségügyi intézményként működő patikák ugyanis kereskedelmi egységekké alakultak. A jogalkotók akkor a versenytől, a szabad patikaalapítástól várták a lakosság jobb pozícióba kerülését, ám kiderült, hogy új gyógyszertárak elsősorban a forgalmasabb helyeken létesültek, a vidéken élők s az őket kiszolgáló kispatikák esély- egyenlősége tovább romlott. Fenntartásukhoz a költségvetésnek kell hozzájárulni. A gyógyszerellátás romlásában persze komolyan esik a latba, hogy a liberalizációval egy időben, a kormány konvergenciaprogramjának részeként az egészségügyi közkiadásokon beA törvény lehetővé tette a patikán kívüli árusítást: 470/ gyógyszert forgalmaznak 600 helyen Kisebb árrés és kinnlevőségek a patikák rémei lül a gyógyszerkiadások 25-ről 20 százalékra csökkentek. Hatására drasztikusan emelkedtek a betegek által fizetett gyógyszertérítési díjak, csökkentek a tb-támoga- tási kulcsok. A 90 százalékos támogatás 85-re, a 70 százalékos 55-re, az 50 százalékos 25-re apadt. Ezzel együtt előtérbe került a generikus (lejárt szabadal- mú) gyógyszerek tb-preferálása. A generikusprogram részeként az Országos Egészségbiztosítási Pénztár negyedévente árversenyt hirdet, s az adott terápiás csoportban a legalacsonyabb áron kínált szerekhez igazítja a többi árát. Ennek hatására csökkent a biztosító korábbi gyógyszerkiadása, betarthatóvá vált a gyógyszera 2006-2008-as időszakban folyamatosan csökkent mind az adózás előtti, mind az adózott eredmény a gyógyszer-kiskereskedelemben - derül ki a GKI által a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának készített tanulmányból. AZ EGY FOGLALKOZTATOTTRA jutó adózott eredmény 406 ezer forintra csökkent 2008- ra, míg 2006-ban még megközelítette az 1,8 millió forintot. Mindez azonban csak látszólag a liberalizáció következménye, mivel sorra jelentek meg olyan változások a gyógyszer-finanszírozásban, amelyek csökkentették a patikai árrést. A STATISZTIKÁK SZERINT 2006. december 31. után 618 gyógyszertár létesült. A lakosság gyógyszertárhoz való hozzájutása elsősorban a nagyvárosokban lett egyszerűbb, míg a kistelepüléseké lényegében nem változott. MÍG 2007 ÉS 2009 KÖZÖTT ű gyógyszertárak száma átlagosan 19 százalékkal, a gyógyszerészek száma csak 15 százalékkal, az asszisztensek száma azonban közel harmadával nőtt. A patikai árrésszázalék 2006 óta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ugyanakkor 2004 óta nem volt az árrés mértékét érintő változás. Az árrésbevételek csökkenése következtében nőnek a gyógyszertárak készletezési problémái. A gyógyszertári vállalkozások közel 26 százaléka veszteséges, a deficit összértéke meghaladja a 6 milliárd forintot. Azáltal, hogy csökkent a fedezet és növekedtek a gyógyszertárak költségei, a korábban jól működő patikák sokasága vált veszteségessé vagy fizetésképtelenné. A nagykereskedelmi szektornak ösz- szességében körülbelül 10 milliárd forint kinnlevőség-állománya van a gyógyszertáraknál, illetve a kórházaknál a felmérésben részt vevők a szerint, hogy lakóhelyük vagy munkahelyük környékén nőtt a patikák száma, nagyobb arányban voltak elégedettek a gyógyszertári szolgáltatásokkal, mint azok, akik szerint nem változott, vagy éppen csökkent a patikák száma. A lakosság 34,6 százaléka szerint jelentősen javult, 26,1 százaléka szerint javult a patikusok felkészültsége, míg 36,2 százalékuk nem érzékelt változást. Mindössze 3,1 százalék vélte úgy, hogy romlott a helyzet a korábbiakhoz képest. az interjúalanyok többségének véleménye szerint a gyógyszerellátás összességében nem javult a liberalizáció következtében. Patikai árrés (a fogyasztói ár arányában, százalék) EU-előírás a gyógyszertörvény tervezett módosítása nem korlátozhatja az unióban elvárt szabad tőkemozgást. Ezt szem előtt tartva hozta meg az Európai Unió bírósága is azt a határozatot, hogy a tagállamoknak közegészségügyi érdekből a gyógyszerellátás szervezetének és szabályozásának kialakításában joguk van nemzeti szabályozást alkalmazni. kassza. Az olcsóbb készítmények felé tolódott el a patikai gyógyszerforgalom, ami a 2001 óta lényegében változatlan árrésrendszer miatt tovább sújtja a patikákat. Tavaly az átlagos .árrés a fogyasztói ár arányában 13,22 százalék volt, ez 7,5 százalékkal kevesebb az 1994. évinél. A hatályos degresszív árrésrendszer alapján a tb által támogatott orvosságok 12-13 százaléka után 1 százalék vagy annál kevesebb az árrés mértéke, az 5000 forintnál drágábbaknál pedig maximált, 850 forint fix összeget kapnak. S mivel nőtt a gyógyszertárak száma, de az évi árréstömeg 50 milliárd forint körül maradt, drasztikusan csökkent az egy patikára eső árrésbevétel, pedig ez az egyetlen bevételük. A következmény: mára 557 gyógyszertár veszteséges. A gyógyszertárak átlagosan 40 napot meghaladóan egyenlítik ki a nagykereskedőknek a számláikat, s a határidőn túli tartozásuk ágazati szinten 13- 15 milliárd forint. (Ez az összeg 2008 elején 5-7 milliárd forint volt.) Nem ritka, hogy a hatalmas adósság fejében a gyógyszertárak egyre nagyobb hányada kerül a nagykereskedők érdekkörébe. Tulajdonviszonyok A 2006 végén elfogadott gyógyszertörvény után létesített patikák fele különféle gyógyszernagykereskedői vagy magánkézben lévő gyógyszertárláncokhoz tartozik. Mára a hazai 2441 patika közül 340 külföldi tulajdonban van, ám sok esetben nem transzparens a tulajdonosi kör. A törvény lehetővé tette a patikán kívüli árusítást is, jelenleg 470 gyógyszert forgalmaznak 600 helyen, döntően drogériákban, benzinkutaknál, nagykereskedelmi üzletekben. Ám az ellenőrzések számos szabálytalanságot fedtek föl, nem megfelelő a gyógyszerek nyilvántartása, a tárolási hőmérséklet, a betegek informálása.
