Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-30 / 253. szám

I MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 30., SZOMBAT Aki kezdőként csípte Aczél elvtárs szemét \ rendező Ha a politika nem pártérdek lesz, a színház az embereket szolgálja majd A Társulattal már járt Somogybán, most a régi nagy kaposváriakat ren­dezve, a névadó darabjával tér vissza a Csikybe. Vas András- Miért feküdt be Bőr Erzsébet a sodronyos spulni küllői közé?- Ezt meg honnan tudja? - ne­vette el magát Szikom János. - Amúgy ez egy dadaista kérdés, nem vártunk rá választ. A meg- hökkentésen volt a hangsúly.- Már azzal is sikerült, hogy anno a BROBO rendezője egy jogászhallgató volt- Akkoriban, a ‘70-es években még avantgárdnak vagy amatőrnek hívták az üyen színházakat Vagy törvényen kívülinek...- Hogyan került kö­- Az élet hozta. Ösz- szeakadtam fiatalokkal, akik keresték önmagukat: költők, zeneszerzők, színé­szek. Szükségük volt valaki­re, aki összefogja ezt az alkotói csoportot. Ösztönösen adódott, én legyek ez a valaki. Megvolt bennem a készség, s felismer­tem, alkalmas vagyok rá. Szikor János: Az ember tragédiája az akkori kultúrpolitika szemében kampánydarabnak számított Szikora János bár kisiparos családba szüle­tett 60 éve, hamar eldöntötte, nem lesz a hagyományok foly­tatója: a színművészeti főisko­lát vette célba, ám nem sike­rült bejutnia, így a következő esztendőket jogászhallgató­ként töltötte el Itt került kap­csolatba a BROBO avantgárd színházi csoporttal, s kötött barátságot Márta Istvánnal. Leginkább performance- előadásokat szervezett, s eközben döbbent rá, rendező­ként szeretné meghódítani a világot jelentő deszkákat HARMINCEGY éve végzett, s dip­lomamunkája annyim meg­tetszett a Pécsi Nemzeti Szín­ház igazgatójának, hogy le­szerződtette az ifjú rendezőt Innen csábította át egy évad után Győrbe TörőcsikMari a teátrum művészeti vezetőjé­nek, ám nem mamdt ideje, hogy megvalósítsa elképzelé­seit, ugyanis a kultúm korlát­lan diktátom, Aczél György utánanyúlt, s távoznia kellett A miskolci Nemzeti Színház­ba vitt az útja, majd az egri színház igazgatója lett, hogy aztán a Vígszínház rendezője­ként dolgozzon. Ekkor érde­melte ki a Jászai-díjat is. A RENDSZERVÁLTÁS Után ismét Pécs következett, majd két szezon szabadúszás után Sze­gedre került a helyi Nemzeti és a szabadtéri játékok művé­szeti vezetőjének. Az ezredfor­duló idején ismét szabadság ra vágyott - közben megren­dezte az új Nemzeti nyitóda- mbját -, s csak 2003-ban kö­telezte el magát ismét: a szol­noki színház igazgatójaként folytatta elődei megkezdett munkáját Bár 2007-ben ere­dendően nem akart hosszab­bítani, végül - veszélyben érezve a teátrum művészeti jö­vőjét - harcba szállt a város- vezetés által támogatott jelölt­tel szemben. Akkor úgy hitte, többet nem kötelezi el magát sehová, belevágott a Társulat című tévéműsorba, s színre vitte a jubileumi István, a ki­rályt. Végül tavaly elvállalta az Új Színház művészeti veze­tői posztját Márta István mel­lett Ahol megint jól érzi ma­gát Mint a BROB&ban.- Előtanulmánynak bevált.- Ez vitt a színművészetire. Minél jobban tudatosult ben­nem ez az új szerep, annál in­kább éreztem, a jog nem az én világom.- Diplomadolgozatként A pert rendezte Kafkától. Sőt, a nagy- közönség elé is egy Kafka- adaptációval, Az éhezőművész elmegy-gyel lépett ki, azóta vi­szont nem vette elő.- Más inspirál. Akkor reme­kül ki lehetett fejezni vele a szo­rongást, a lázadást. Egyfajta el­lenzéki hangulatot adott.- Győrben ennek meg is itta a levét Pedig kevés kezdő rende­ző mondhatja el, hogy a kultu­rális élet ura, Aczél György fi­gyel rá, sőt, utána nyúl.- Inkább a kapcsolataimnak szólt Szoros viszonyba kerültem az akkori művészeti ellenzékkel: Rajk Lászlóval, Nagy Bálinttal, Erdélyi Miklóssal, Pauer Gyulá­val, Nádas Péterrel, akik megje­lentek a győri színházban. Együttes jelenlétük veszélyt je­lentett, nem lehetett nem figyel­ni rá. Innen is, onnan is...- A politika aztán bő két és fél évtized múltán ismét beleszólt az életébe. Szolnoki direktorsá- ga végén ki is jelentette, többet nem vállal vezetői feladatokat- Perspektívátlannak érez­tem, hogy olyan kollégákkal kell harcolnom, akik hiányzó tehet­ségüket az éppen aktuális hata­lomhoz dörgölőzéssel akarják pótolni. Számot vetettem: ami­hez igazán értek, az a rendezés, melytől a vezetéssel járó felada­tok rengeteg energiát vontak el.- Most mégis az Új Színház művészed vezetője.- Eddig háromtagozatos nagy­színházakban töltöttem be a posztot, ahol a tagozatok egy­mással marakodnak. Itt nem kell naponta viaskodni.- Tehát a helyére került?- Ez most nagyon jó nekem.- Nem kevés? A csodálatos mo­bilvilágnak, melyet ott rende­zett, csak két előadása volt Sőt, csak ennyire tervezték. Luxusnak tűnik.- A próbaidőszak végén már mi is láttuk. Most úgy néz ki, de­cemberben folytatjuk. De azt is be kell látnunk, hogy a kortárs opera iránt csekély az érdeklő­dés. Persze erre nem az a jó vá­lasz, hogy akkor ne is legyen. Csak éppen azt kell eldönteni, adjuk elő harmincszor 30 néző­nek, vagy kétszer hatszáznak.- Az új Nemzetiben is akadt Uyen polémiája.- De finoman mondta...- Az ember tragédiája végül lekerült a műsorról, mert csak fél házzal ment- Vagy mert nem akarták, hogy maradjon... Az akkori kul­túrpolitika szemében nem az új Nemzeti avatójának, hanem a Fi­desz kampánydarabjának, azaz kulturszemétnek számított.- Noha nagy visszhangja volt.- Aki konvencionális darabra vágyott, csalódott.- Mondjuk így: meghökkent- Kialakult két tábor: az éljen­zőké és a gyűlölőké. A bemutató előtt egy próbára meghívtunk egyetemistákat és középiskolá­sokat, s lelkesítő volt a reakció­juk, aztán később mégsem lát­tam őket a nézőtéren.- A Társulattal viszont megfog­ta őket. Egy showműsorral....- Eredendően az István, a ki­rály jubileumi rendezésére kér­tek fel. Utána jött az ötlet, fiata­lokkal dolgozzak, s legyen show köré építve a szereplőválogatás.- Adott volt a koncepció, vagy a színészekre szabta a darabot?- Szereplőket kerestem. A koncepció pedig úgy alakult, hogy sokat beszélgettem Bródy- val és Szörényivel, hogyan látják 25 évvel ezelőtt írott művüket, így állt össze a színpadi vízió.- Show volt vagy színdarab?- Bár korábban dolgoztam nagy terekkel, amikor meglát­tam az Arénát, megijedtem: le- het-e ott színházat csinálni, kö­zel lehet-e hozni a drámát, a konfliktust 15 ezer embernek.- Sikerült?- Azt gondolom... De az igazi színházi hatás különös módon mégis Kaposváron született meg, pedig az eredeti színpad ötödére kellett bevinni a dara­bot, és kimaradtak a show-ele- mek is.- Emiatt jött A nagymamára?- Nincs összefüggés, de mind­két lehetőség egy emberhez kö­tődik: Schwajda Györgyhöz.- A szolnoki kapcsolat.- Székely Gábor, Pál István, Schwajda György egy láthatat­_ ián stafétabotot adtak tovább I egymásnak, és végül nekem. Ez 1 volt a szolnoki jelenség. 5 s - Ha már jelenség: nem tart a kaposvárin „edződött”, híresen kritikus helyi közönségtől?- Kíváncsian várom a megmé­rettetést. A léc nagyon magas, a kaposvári jelenség nélkül a 20. századvégi magyar színház tör­ténete leírhatatlan. Az Uyenek évtizedes munka eredményei, s nem a kasszasikerekben gondol­kodnak, hanem ragaszkodnak egyfajta színházi látás- és kifeje­zésmódhoz.- Győrben Uyet tervezett?- A műhelyteremtés reményé­vel érkeztem anno...- Szolnok volt a kárpótlás.- És Szeged. De ott is közbe­szólt a politika.- Lesz olyan időszak, amikor a politika már nem akarja hasz­nálni a színházat?- Amíg az előbbi az ellenfelek megsemmisítéséről szól, addig a színház a hatalom játékszere marad. Ahol a politika nem csak pártérdek, ott a színház majd az embereket szolgálja, s nem az ideológiákat... Utért lobbiznak az újak is a csurgói társulásban A helyben maradó fiatalokat támogatja Kaposvár, ösztöndíjjal csábítják vissza a diplomásokat A fiatal szakembereket tárt karokkal várja vissza Kaposvár Nem volt vita az elnök, és helyet­tese személyéről a pénteki csur­gói kistérségi többcélú társulás alakuló ülésén. Az elnök Füstös János, Csurgó polgármestere lett, helyettese Kovács Zoltán berzen- cei polgármester. A pénzügyi bi­zottság élére az inkei polgármes­tert, Rózsa Sándort választották. Somogy területrendezési ter­ve módosításának kapcsán az új polgármesterek is hallatták hangjukat. Szó esett arról, hogy a Góla-Berzencéig nyúló horvát autópályának milyen hazai foly­tatása lehet, hisz a térség útjai alkalmatlanok a megnövekedett forgalomra. Somogyudvarhely és Berzence elöljárói azt sérel­mezték: alig áll már meg vonat náluk, ez az itteniek munkába, iskolába járását nehezíti. El­hangzott: Őrtilosnál kompkikö­tő és határátkelő is része az új területrendezési tervnek. Kisi- ván István Gyékényes polgár- mestere elmondta: a horvátok az autópálya-építésükhöz vélhe­tően a Dráva-Kavics és Beton Kft. határmenti bányáiból szállí­tanak közel egy millió köbméter kavicsot, így ideiglenes határát­kelő nyílhatna Gyékényesnél. A társulás arról is döntött: a mun­kaügyi központ 90 százalékos bér- és járulék támogatását élve­ző, fogyatékos képzés- és foglal­koztatás programjukat újabb egy hónappal megnyújtják. ■ Varga Andrea (Folytatás az I. oldalról)- Olyan támogatási rendszert akart létrehozni a város - mond­ta az ünnepélyes átadáson Szita Károly polgármester -, amely túlmutat az egyetemi és főiskolai éveken. A somogyi megyeszék­hely önkormányzata ezért összközműves építési telkeket egy forintért ad tulajdonba a hi­ányszakmákban elhelyezkedő fi­ataloknak. Önkormányzati bér­lakást biztosít a családalapítás előtt álló pároknak, és épül már a diplomások háza is, ahol a pi­aci árnál négyzetméterenként 50-60 ezer forinttal olcsóbban juthatnak ingatlanhoz a kapos­vári fiatal szakemberek. A Kaposvár számít rád! ösz­töndíjat azok vehetik igénybe, akik a diploma megszerzését követően Kaposváron kívánnak dolgozni, s lehetőleg valamely hiányszakma területén folytat­nak tanulmányokat. A 2008-tól igényelhető támogatást eddig 79 fiatal kérte, s 38-an kapták meg. Közülük öten már végez­tek és Kaposváron dolgoznak. Nem mindegy, hogy az ember milyen egészségügyi intéz­ményben kezd el dolgozni kez­dő orvosként - mondta Zomborszky Márton. - Koráb­ban már dolgoztam segédápoló­ként a kaposvári kórházban, s a hatodévet is itt töltöttem. Orto­péd és traumatológus szakor­vos szeretnék lenni. Azt tapasz­talom, hogy itt mindenki rend­kívül segítőkész, s olyan szak­emberek dolgoznak az osztályo­kon, akiktől öröm tanulni. ■ Márkus Kata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents