Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 40. szám
8 GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 3., VASÁRNAP Magyarországot becsövezi az unió vízgazdálkodás Alacsony az ivóvízfogyasztás, emiatt új feladatok adódtak a szennyvízkezelésben Szelektíven gyűjtött szennyvíz? Sűrűbb lett a magyar szennyvíz, mert kevesebb vizet használnak a háztartások. Többek között az emiatt keletkezett problémákra is új megoldásokat keresnek a kutatók és a vízügyesek. VR-összeállítás Középtávon elkerülhetetlen, hogy a vízdíjak növekedjenek Magyar- országon - vélik a kutatók. A magyar EU-csatlakozást követően forradalmi változások történtek a vízi közművek területén, az országban több mint ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg csatornák, víztisztítók és vezetékek formájában. Ennek a költségnek a 85 százalékát az Európai Unió forrásai fedezték. Működtetésre, karbantartásra, amortizációra azonban nem ad pénz az EU, így ezeket a hazai lakosságnak kell finanszírozni. Környezetbarát országban élni drágább lesz, és ára van annak is, hogy nem folyik már tisztítatlan szennyvíz a Dunába. „A lakosság hajlamos természetes adottságnak venni, hogy az ország bármely pontján iható és egészséges vezetékes víz folyik a csapból. De hogy ez hosszú távon is így maradjon, a kutatásnak és a fejlesztésnek lépést kell tartania a változásokkal, és fel kell készülnünk a ma még nem is látható veszélyekre” - mondja Fleit Ernő egyetemi docens, a Nemzeti Víztechnológiai Platform projektvezetője. Ez a platform készítette el a hazai hosszú távú vízgazdálkodási és kutatási stratégiát és annak megvalósítási programját a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezet- mérnöki Tanszéke vezetésével, szoros együttműködésben a vízi- közmű-vállalatokat tömörítő Magyar Víziközmű Szövetséggel. A12 ezer milliárd forint értékű magyar vízközmű-vágyon egyre rosszabb állapotba kerül. Ráadásul a magyarországi szennyvíz összetétele jelentősén megváltozott. Persze nem az emberek anyagcseréje változott meg, hanem a vízfelhasználás csökkent drasztikusan, vagyis a szennyvíz töményebb lett. A budapesti például sokkal magasabb koncentrációban tartalmaz szennyező és tápanyagokat, például nitrogénvegyületeket, mint mondjuk a müncheni. Nálunk faluhelyen az átlagos fogyasztó 50-80 liter vezetékes ivóvizet fogyaszt naponta, városi környezetben 120-150 litert, szemben a 200-250 literes európai fogyasztási átlaggal. Faluhelyen, aki csak teheti, legalább részben leválik a közműhálózatról. Ez nem csoda, hiszen vidéken egy köbméter ivóvíz ára J 500-1000 forint között van. A 2 magyar háztartások jövedelmének a vízdíj közel 3-5 százalékát teszi ki, ez arányában tízszerese a német háztartásokénak. A szennyvíz eltérő összetételéből eredő különbségek nem teszik lehetővé, hogy a nyugati technológiákat, innovációs eredményeket egy az egyben átvegyük. Honosítás nélkül azokat nem lehet illeszteni a magyar körülményekhez. Fleit Ernő szerint közkeletű tévedés, hogy Magyarország víznagyhatalom. A Nemzeti Víztechfleit ERNŐ egyetemi docens a szennyvízhasznosítás egy új módján, a vizelet szelektív gyűjtésén és a benne lévő karbamid kinyerésén dolgozik. A karbamid igen keresett műtrágya. Jelenleg azonban veszendőbe megy, a csatornában ammóni- ummá alakul. Budapesten évente mintegy 22 milliárd forint értékű karbamidot „termel” a lakosság. Ha sikerülne a vizeletet szelektíven gyűjteni legalább a közintézményeknél és a lakótelepeken, akkor olcsóbb lehetne a tisztítás és a csatornadíj is. Svédországban vannak olyan kísérleti házak, ahol külön gyűjtik a sárga, a fekete és a szürke vizeket újrahasznosításra. Ez vezethet fenntartható vízi infrastruktúrához. nológiai Platform jövőképe is számol azzal, hogy a magyar víz döntő hányada „importáru”; több mint 95 százaléka külföldről érkezik folyóinkon. Már ma is vannak olyan régiók, amelyekben vízhiány tapasztalható. A Du- na-Tisza közén gyorsan süllyed a talajvízszint (nem kis részben az illegális öntözés és a kavicsbányanyitások miatt), ezért folyamatosan mélyíteni kell az öntöző- kutakat - ez nem fenntartható vízhasználat hosszú távon. Egy másik fő kérdés, mit tegyünk a szennyvíziszappal. A legtöbb nyugat-európai nagyvárosban ezt elégetik. Budapesten a szennyvíztisztító telepeken, köztük az új csepeliben is, hatalmas mennyiségű iszap keletkezik, melynek lerakóba szállítása csak ideiglenes megoldás, mivel hosszabb távon ez tiltott gyakorlat lesz az Európai Unióban. A megoldás több milliárd forintot igénylő probléma. „A lakosság biztosan nem fogadna el egy szennyvíziszap-égetőt” - mondja a kutató. Az Európai Unió ajánlása az, hogy az iszapot a termőföldeken helyezzük el talajjavító anyagként, tápanyagforrásként. De nagy földterületek nem találhatók a nagy- városias környezetben. A távlati cél a zéró energiabe- vitelű szennyvíztelep fejlesztése lenne, vagyis az, hogy a magas energiatartalmú szennyvíz megtisztításához szükséges energiát magából a szennyvízből termeljük ki, sőt akár még nettó energianyereséget is érjünk el. Elvileg egy befőttesüvegnyi szennyvízben van annyi energia, hogy egy asztali ventilátort meghajtson. Mozgó célpontra lőnek a kutatók A világ vegyipara évente több ezer új szintetikus vegyületet állít elő, amelyeknek sem a sorsát, sem az élettani hatásait nem ismerjük, viszont könnyen bekerülhetnek a vizekbe. Az éghajlatváltozás pedig úgy felboríthatja egy ország vízháztartását, hogy azt ma még elképzelni sem tudjuk Somlyódy László akadémikus, egyetemi tanár szerint e két tényezőből is látszik, hogy vízügyi szakma és a kutatás kénytelen mozgó célpontra lőni, amikor az ivóvíz minőségét igyekszik meg őrizni, illetve javítani. Magyarországon jelenleg több mint egymillió ember él olyan településen, ahol nem kielégítő az ivóvíz minősége, főként az arzéntartalom miatt. Az arzénprobléma kezelése mintegy 120 milliárd forintba kerülne. Összességében elmondható, hogy az ivóvíz- és a szennyvízprogram is késésben van, Magyarország egyiket sem fogja teljesíteni 2015-ig. Ez akár szankciókkal is járhat az Európai Unió részéről. somlyódy szerint a magyarországi víziközmű-vállalatok intézményrendszere sajátos, és ha nem működik jól, akkor a legnagyszerűbb kutatási eredmények is elvesznek A vállalatokat összefogó Magyar Víziközmű Szövetség roppant fontos szerepet játszik a szolgáltatók koordinációjában és a tudás átadásában.
