Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-26 / 249. szám
6 2010. OKTÓBER 26., KEDD GAZDASÁG Az államtitkár söpröget egészségügy A talpon maradáshoz kevés a „talált” 27,5 milliárd forint Már a behajtócégek sem veszik át a kórházi adósságot az egészségügy háttériparától, mert nincs esély, hogy sikerül szert tenniük a pénzre - mondta Jóbai Zsolt, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. Nógrádi Tóth Erzsébet Az Orvostechnikai Szövetség becslése szerint 30-40 milliárd forintra tehető a teljes orvostechnikai ipar kinnlevősége, s 20-30 milliárd között van a lejárt számlák összege - ad magyarázatot a Világgazdaságnak Hornyák László elnök. Nem ritka a kórházak egy éven túli adóssága, amelynek behajtásáról az egyes intézményekben a kijelölt csődbiztossal tárgyalnak. Intő jel az is, hogy míg a bankok korábban egy-egy nagyobb tendernél - bízva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által finanszírozott vásárlások ki- egyenlítésének garanciájában - hiteleztek a beszállítóknak, 2009 eleje óta nem adnak pénzt - jelentette ki Jóbai Zsolt. „Úgy tűnik, az egészségügy belső válságának a hatása komoly nemzetgazdasági megoldást igénylő kérdéssé vált. Ebből az is következik, hogy nem halasztható tovább a konszolidáció megkezdése, amelyet az első Or- bán-kormány idejében mi meg- kezdtünk az alapellátásban az amortizáció elszámolhatóságával. Akkor 670 milliárd forint volt az ágazat forrásigénye, mára lényegesen több” - fogalmazott Mikola István, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke. A baj nagy, júniusban meghaladta a 70 milliárd forintot a kórházi adósságállomány, ennek közel fele lejárt tartozás volt. A most készülő harmadik negyedéves felmérés a félévkor mért tartozás összegének a duplája lehet, év végére elérheti a 100 milliárd forintot. Ehhez képest eltörpül az a 27,5 milüárd forint, amely az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének maradéka, s amelyet - a parlament múlt heti döntése alapján - az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak enyhítésére fordíthatnak. Az ágazatért felelős államtitkár, Szócska Miklós nyugtatgatja a rábízott egészségügyi intézmények vezetőit: megpróbálnak minden további fellelhető pénzt „összesöpörni”, s annak szétosztására javaslatot tenni a kormánynak. Eközben készül az a rendelettervezet, amely a kórházaknak juttatott 27,5 milliárd többletforrás szétosztásáról szól. Elveiről már körvonalazódott a megállapodás a szakmai szervezetek és az egészségügyért felelős államtitkárság között, e hét szerdán újabb megbeszélésre kerül sor a tárcánál - mondta Rácz Jenő, a Magyar Kórház- szövetség elnöke. Figyelembe veszik az intézményi adósság mértékét, a várólisták hosszát, azt, hogy mennyivel lépték túl az OEP által számukra engedélyezett gyógyítási volumenkorlátot (tvk). A tvk-túllépés elsősorban a nagyobb kórházaknál, klinikáknál gond, hiszen ők már nem tudják továbbküldeni a hozzájuk utalt betegeket, így, ha kifogyott a keret, veszteségük növelésének tudatában gyógyítanak. Az elnök azt reméli, a pénz gyorsan eljut az intézményekhez, de az is fontos, hogy a jövő évi költségvetés garantálja az ágazat működőképességét úgy, hogy hozzáfognak a struktúra átalakításához - tette hozzá. Húsz éve rendezetlen a helyzet A mintegy íoo önálló szakrendelő érdekeit képviselő Medicina2000 elnöke, Varga Imre szerint miközben 20 éve várat magára a teljes intézményrendszer átalakítása, pár hétre elegendő összeg elosztásán marakodnak az intézmények. Sürgősen át kellene térni az olcsóbban fenntartható beteg közeli ellátásra, máskülönben újratermelődik a pénzügyi válság. Ugyan ez az intézményi kör a nyári adósságfelmérésben nem szerepelt, de nagy részüknél gyűlnek a kiegyenlít- hetetlen közüzemi számlák. S ha a szolgáltatók egy kisebb rendelőben esetleg lekapcsolják a villanyt stb., az végül a kórházakon csattan, mert oda mennek majd a betegek Mivel Orbán Viktor kormányfő az ön- kormányzatok és az egészség ügy helyzetének rendezését kiemelt célként jelölte meg, tőle vár megoldást az ágazat - tette hozzá az elnök A kórházi adósság okai ■ az ágazatból kivont 230 milliárd ■ aránytalan informális pénzosztások ■ finanszírozási módszertani és jogi problémák ■ szerkezeti gondok ■ gazdasági és menedzsmenthiányosságok Forrás: a 2010. júniusi adósság- felméréskor készített elemzés A nemzeti bank kiáll a magánnyugdíjpénztárak mellett A költségvetés folyó finanszírozásának problémáit még átmenetileg sem szabad a nyugdíjmegtakarítások terhére orvosolni - hangsúlyozza a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa tegnap közzétett állásfoglalásában. A magánnyugdíjpénztárak működésének a hiányosságait nem a rendszer felszámolásával, hanem szabályozói eszközökkel, a verseny erősítésével célszerű kezelni - véli a tanács. A nyugdíjrendszer stabilitása önérték. A jelenlegi hárompilléres nyugdíjrendszer elősegíti a kockázatok megosztását, összességében biztonságosabb, kiszámíthatóbb nyugdíjakat eredményez - jegyzik meg. Hozzáteszik: a pénzügyi intézményrendszer stabilitása alapvető feltétele a kiszámítható gazdasági környezetnek, s meghatározó fontosságú a monetáris politika számára. ■ A központi közigazgatást érinti a leépítés A központi közigazgatásban 5, míg a háttérintézményeknél 10 százalékos létszámleépítést tervez a kormány, 5 százalékos általános költségcsökkentés mellett, így pontos az a sajtóban (lapunkban is) közölt híradás, miszerint a közszférában a kormány 10 százalékos létszámleépítést tervez, és a közszféra dologi költségeinek ötszázalékos csökkentését. A központi közigazgatás létszámcsökkentéséről szóló korábbi híreszteléseket Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Országos Érdekegyeztető Tanács múlt hét pénteki ülésén erősítette meg. A nemzetgazdasági miniszter ugyanakkor Varga Lászlónak, a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZÉF) elnökének felvetésére ígéretet tett arra is, hogy a kormány egyeztetni fog az érintett szociális partnerekkel a közszféra létszámának és költségvetésből származó kiadásainak alakulásáról, de csak október 27-e, a 2011. évi költségvetés tárgyalásának megkezdése után. ■ VG Könyvnyomtatás igény szerint, sokkal olcsóbban kisebb költség A digitális technikával tudnak előremenekülni - Százmilliós fejlesztés Megfordítja a könyvipar eddig megszokott menetét a digitális nyomdai szolgáltatásokat nyújtó Onlineprint Kft írásMűvek névre hallgató projektje. Nem a kiadók által legyártott könyveket értékesítik, hanem a webáruhá- zon forgalomba hozott címeket a megrendeléskor nyomtatják és szállítják ki a vevőknek. A digitális technikának köszönhetően itt megszűnik az előre gyártás és a késztermék raktározásának eddigi költséges gyakorlata. Kereskedelmi árrés sem keletkezik a könyveken (utóbbi mértéke a fogyasztói ár 50 százalékát is elérheti). „Az ÍrásMűvek modellje a könyvkiadás legköltségesebb területeit, a nyomtatást és az értékesítést, raktározást racionalizálja azzal, Milyen egyszerűnek tűnik: mára kezd beérni a több éve kezdett fejlesztés hogy a digitális nyomdatechnikát ötvözte a webkereskede- lemmel. így a megrendelések függvényében folyamatosan állítható elő a szükséges könyv, s finanszírozhatóvá válik a kis példányszámú megjelenés. Publikálási lehetőséget kaphatnak a pályakezdők, s elérhetővé válnak a könyvesboltok polcairól hiányzó régebbi kiadások is” - magyarázta Györgyi János, a kft. egyik tulajdonosa, az ÍrásMűvek projektvezetője. Egy könyvből akár egy darabot is gazdaságosan elő lehet állítani, így nem kell egyszerre többezres példányszámot kinyomtatni s a várható fogyás mértékét kockázatként bevállalni. A csatlakozó partnerkiadóknak csak a könyvek tartalmi részét kell digitális formában előállítaniuk. Az eladásnak két pillére van, a webáruház s egy boltokból álló viszonteladói hálózat, amelynek minden egyes tagja ugyanúgy elérhetővé teszi a digitális nyomtatás lehetőségét és a webáruház összes szolgáltatását. Györgyi János elmondta, az egyéni megrendelésre nyomott könyveik ára nem nagyobb a tömeggyártású termékekénél, mivel kimarad belőlük a kereskedelmi árrés. Az utánnyomás problémája is megoldható, digitálisan folytonos a hozzáférhetőség a korábban megjelent és elfogyott művekhez. A projektvezető elmondta: mintegy százmillió forintot áldoztak a fejlesztésre. A nyomda újabb tevékenységi körrel bővülve így növelni tudja árbevételét. ■ VG A BUX index 2010. október 25-én 23700 -f Változás: 0,81% Záróérték: 23600 1 Nyitóérték: __23ti8 23500,^ 483 ..................\\ 23400 23 300 | 23200 eiőző heti 23100 rirtWók: 15.30, aNwVörttt> __ 23 231 tőzsde nyitása /1 pont/ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 / FORRÁS: BÉT NYERTESEK___________2010.10.25. tktMÉ >' HHHi Vataasí*.} MMtm. Rába________930 2,42 62 TV K 3530 2,31 4 PannErgy 1023 2,30 163 Egls 23 000 1,76 213 Rlchter 46 500 1,75 1277 Danubius 3 690 1,65 2_ ANY_________711 1,57 4 VE SZTESEK________ _____FORRÁS: BÉT tt tőatsll MKófH Synergon 575 -0,69______3_ FH B 1 151 -0,60 38 Mól 20 745 -0,02 1681 A BUX index az elmúlt napokban 23800 23700 23628 Í?666 23600 /\ 23500 2340«f Y 23400 d™Ö^ 23477 V 23300 .................................Y 23 200 k 23231 23100___________________________ po rt/10.15 10.1810.19 10.20 10.2110.22 FORRÁS: BÉT r BET-áruszekció (forint/tonna, 10.25.) EUROBÚZA 2010. december_________57000 TA KARMÁNYBÚZA 2010. december_________53500 TA KARMÁNYKUKORICA 2010. november_________47 510 TA KARMÁNYÁRPA 2010. december 47000 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október__________119000 MN B-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. október 25-én 1€ 1$ 1CHF III 273,94 Ft 195,14 Ft 201,22 Ft-1,69 Ft -3,35 Ft -2,30 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó Alllanz Bank__________4,15 4,25 Ba nco Popolare 3,20 3,25 Budapest Bank 2,75 2,75 ErateBank___________2,50 2,50 FH B1 __________6,75* 6,00 MK B Bank __ 3,95 ~ 4,04 OTP Bank______U)0 1,00 OT P Bank2 " 3,00 5,00 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 FOKOZÓDÓ 3X2 HÓNAPOS FORINTBETÉT 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 10.25.)-V vételi Eladási Alllanz Bank 267,36 281,07 Budapest Bank 266,69 283,18 CIB Bank_________263,12 285,04 Ci tibank__________262,29 284,15 Ers te Bank 267,15 282,55 K&H Bank 266,62 281,98 MKB Bank________265,93 279,57 OT P Bank 266,91 280,59 Ralffeisen Bank 267,73 279,77
