Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám
2010. OKTÓBER 24., VASÁRNAP 5 A HÉT TEMAJA népfogyatkozás Hiányzik a stabilitás a magyar családtámogatási rendszerből. A családok már annyiszor csalódtak, hogy egy könnyítés után még nem rohannak a szülőszobára. PÉNZ ALIGHA „HOZ” GYEREKEKET Már a magyar nők is karrieristák, de nem a pénz, inkább az ambíció hajtja őket. Vesztett a gyerek és a család a fontosságából, egyre inkább a munka kerül előtérbe, kezdünk elfordulni a konzervatív értékrendektől. Demográfusok szerint nem az anyagi támogatás, hanem a munka és a család ösz- szeegyeztetése javíthatná a gyerekvállalási kedvet. Kun J. Viktória- Árvay N. Tivadar „Nehéz megmondani, hogy az új adózási rend valóban kedvet csi- nál-e a gyermekvállaláshoz. A negatív trendek hatása ugyanis sokkal gyorsabban érzékelhető, de remélhető, hogy az elsősorban közép-, illetve felsőbb osztálybeli családok számára jelentős változás befolyásolja a döntéseket. Tény azonban, hogy leginkább a család és a munka összehangolása lenne ma a leghatékonyabb demográfiai eszköz” - summáz a kormány tervezett családtámogatási döntéseit dr. Pongrácz Tiborné demográfus. A legfrissebb kutatásaik szerint ugyanis jelentősen megfordult a trend: míg korábban mi magyarok az egyik legkonzervatívabb, a családot és gyerekeket messze a legfontosabbnak tartó társadalom voltunk, az elmúlt tíz évben teljesen átalakult a gondolkodás. „Az, hogy szinte mindenki kétkeresős családban ■ A részmunkaidőben dolgozók aránya ma három százalék, ráadásul e formának nagyon rossz a presztízse tudja elképzelni a jövőjét, nem újdonság. De az, hogy 10 éve még csaknem 70 százalék gondolta úgy, hogy az apának kell a családot eltartani, ma pedig már alig több, mint a megkérdezettek fele, jól mutatja a változást. A család, gyerek fontossága akkor kimagasló volt, ma már vetekszik a munkával és az előrejutással. Ebben nem is a pénz, hanem elsősorban az ambícióik motiválják a nőket” - mondja a kutató, aki szerint egyértelműen ezen a területen lehetne hatni a párokra. Elsősorban meg kell teremteni annak feltételét, hogy a nők a gyerekvállalás mellett megtarthassák korábbi munkájukat. Ebben egyelőre nincs előrelépés. Pongrácz Tiborné szerint a tervek is ez ellen mutatnak. A gyest például három évre állítják vissza, miközben a bölcsődék, óvodák területén nem történik semmi. „Amíg a nőknek nem segítünk abban, hogy legyen tényleges választásuk, vagyis nem keresünk megoldást a gyerekek napközbeni elhelyezésére, nagy fordulat nem várható. Ez nyilván drága megoldás, hiszen egy bölcsődei hely létesítése 4 millió forintba kerül, fenntartása pedig egymillió, más megoldás viszont egyelőre nehézkesen működik. A családi napközik vagy magán- intézmények létesítése á külön\ A magyar családmodell a vágyak szerint legalább háromgyerekes lenne, mégis csak 1,2 születik átlagosan böző ÁNTSZ-engedélyek beszerzése miatt iszonyú nehéz. Másfelől a nőkben még mindig él az a kép, hogy a legjobb, ha a gyerek hároméves koráig az anya mellett van. Emiatt nehezen hagyják ott a gyereket bárhol, ha nem érzik, hogy valóban jó helyen van”- mondja a demográfus. A vállalatokat is támogatni kellene abban, hogy dolgozóiknak biztosítsanak gyermekfelügyeletet. A céges ovik rugalmasabban működhetnének, és a költségek is megoszlanának. Gond a foglalkoztatási formák rugalmatlansága is: részmunka- időben dolgozók aránya ma három százalék, s ennek a presztízse is nagyon rossz. A demográfiai mintapélda egyébként Franciaország. De Gaulle „Nagy-Franciaország” víziójának meghirdetése után jelentősen nőtt a szülések száma. Ott szinte kizárólag teljes munkaidőben valósul meg az anyák Öt hónapig teljes fizetés a szülés után? AZ EURÓPAI PARLAMENT (EP) új javaslata szerint a szülési szabadság minimális időtartamát 20, száz százalékban fizetett hétre hosszabbítanák a tagállamokban, továbbá két hét pluszszabadságot kapnának az apák is. A képviselők elfogadták azt a szakbizottsági javaslatot is, amely szerint a munkáltató a terhesség kezdetétől a szülési szabadságot követő fél évig nem bocsáthatná el a kismamát. Az anyáknak joguk lenne visszatérni a korábbi állásukba vagy egy fizetésben és feladatokban egyenértékű munkába. A módosítás kitér a várandós nők munkavégzésére is: nem kötelezhetnék őket éjszakai munkára és túlórára a szülést megelőző tíz hétben, valamint a szoptatás alatt, ha ez veszélyt jelenthet az anyára vagy a magzatra. foglalkoztatása, ehhez pedig a világ egyik legjobb családtámogató rendszere párosul, amely 1975 óta nem változott. Ez a stabilitás hiányzik a magyar családtámogatási rendszerből. A Bokros-csomag megtépázta a családtámogatási rendszerbe vetett bizalmat, s később hiába állították vissza a juttatásokat, a születések száma nem változott. Az emberek ugyanis azt látták, hogy amit az egyik nap megkaptak, azt másnap már elvehetik tőlük. Az pedig, ami most a nyugdíj-biztosítási rendszerrel történik, éppenséggel nem a biztonságérzetet segíti. A rendszerváltás óta egyébként megduplázódott azoknak a száma, akik úgy gondolják, hogy rossz döntés három gyereket vállalni. Többségük azért vélekedik így, mert úgy látják, jelentős életszínvonalesést jelent, ha egy fővel szaporodna a család. Magyarországon megfigyelhető egyfajta „nem tudatos” gyermektelenség is, amelynek terjedésétől óvnak a demográfusok: Németországban ugyanis ma már 25-30 százalék azoknak az aránya, akik a tudatos gyermektelenséget választják. A gyerek helyett a munkájuknak, hobbijuknak, ismerőseiknek élnek. A magyarok 95 százaléka azonban ma még gyerekkel képzeli el a jövőjét, mégis egyre kevesebben vagyunk. Vagyis a többség elvi szinten szeretne gyereket, de a gyakorlatban más életvitelt folytat. Erre utal, hogy bár honfitársaink között még mindig többségben vannak azok, akik szerint nem lehet igazán boldog az ember, ha nincsen gyereke, európai összehasonlításban mégis nálunk születik a legkevesebb gyermek. A felmérések szerint a magyarok vágyai is túlszárnyalják a valóságot: jóval több gyereket szeretnénk, mint amennyi valójában születik. Kétéves sor a bölcsődébe nincs elegendő férőhely az óvodákban és bölcsődékben. A 10 ezer lakosnál népesebb települések önkormányzatát hiába kötelezi jogszabály bölcsőde fenntartására, ennek több helyütt nem tesznek eleget - mondta még a nyár végén Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa, jelezve a kormánynak a jogsértő helyzetet. Miközben az önkormányzati bölcsődékben, óvodákban nincs hely - a bejutásra néhol két évet kell várni -, addig a magánszféra szolgáltatása sokaknak megfizethetetlen. AZ ÁLLAMI BÖLCSŐDÉK 130 százalékos kihasználtsággal működnek. Ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Minisztérium úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nélkül megemelte az egy csoportban elhelyezhető gyermekek számát - mindez a minőség romlását vonta maga után. az óvodák kihasználtsága ugyan 90 százalékos, ám a területi egyenetlenségek miatt az ország egyes vidékein elérhetetlen az ellátás. Óvoda híján a családi napközi vagy házi gyermekfelügyelet jelenthetne megoldást, ám ezeknek több mint 43 százaléka a közép-magyarországi régióban található. Tüntetés a nagycsaládokért Alkotmányban rögzítenék a magzati élet védelmét AZ ALKOTMÁNY-ELŐKÉSZÍTŐ eseti bizottság alapvető jogokkal és kötelességekkel foglalkozó munkacsoportja az új alaptörvényben rögzítené, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, továbbá azt, hogy a „család nemzedékek szövetsége”. A javaslatot a testület MSZP-s és LMP-s tagjai nem támogatják. A munkacsoport fontosnak tartja a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés alkotmányban való rögzítését is, valamint szükségesnek tartják rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden, tehát magzati szakaszában is.
