Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-24 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 43. szám

2010. OKTÓBER 24., VASÁRNAP 5 A HÉT TEMAJA népfogyatkozás Hiányzik a stabilitás a magyar családtámogatási rendszerből. A családok már annyiszor csalódtak, hogy egy könnyítés után még nem rohannak a szülőszobára. PÉNZ ALIGHA „HOZ” GYEREKEKET Már a magyar nők is kar­rieristák, de nem a pénz, inkább az ambíció hajtja őket. Vesztett a gyerek és a család a fontosságából, egyre inkább a munka kerül előtérbe, kezdünk elfordulni a konzervatív értékrendektől. Demográ­fusok szerint nem az anyagi támogatás, hanem a munka és a család ösz- szeegyeztetése javíthatná a gyerekvállalási kedvet. Kun J. Viktória- Árvay N. Tivadar „Nehéz megmondani, hogy az új adózási rend valóban kedvet csi- nál-e a gyermekvállaláshoz. A negatív trendek hatása ugyanis sokkal gyorsabban érzékelhető, de remélhető, hogy az elsősor­ban közép-, illetve felsőbb osz­tálybeli családok számára jelen­tős változás befolyásolja a dönté­seket. Tény azonban, hogy legin­kább a család és a munka össze­hangolása lenne ma a leghaté­konyabb demográfiai eszköz” - summáz a kormány tervezett családtámogatási döntéseit dr. Pongrácz Tiborné demográfus. A legfrissebb kutatásaik sze­rint ugyanis jelentősen megfor­dult a trend: míg korábban mi magyarok az egyik legkonzer­vatívabb, a családot és gyereke­ket messze a legfontosabbnak tartó társadalom voltunk, az el­múlt tíz évben teljesen átalakult a gondolkodás. „Az, hogy szinte mindenki kétkeresős családban ■ A részmunkaidőben dolgozók aránya ma há­rom százalék, ráadásul e formának nagyon rossz a presztízse tudja elképzelni a jövőjét, nem újdonság. De az, hogy 10 éve még csaknem 70 százalék gon­dolta úgy, hogy az apának kell a családot eltartani, ma pedig már alig több, mint a megkérdezet­tek fele, jól mutatja a változást. A család, gyerek fontossága ak­kor kimagasló volt, ma már ve­tekszik a munkával és az előre­jutással. Ebben nem is a pénz, hanem elsősorban az ambícióik motiválják a nőket” - mondja a kutató, aki szerint egyértelmű­en ezen a területen lehetne hat­ni a párokra. Elsősorban meg kell teremte­ni annak feltételét, hogy a nők a gyerekvállalás mellett megtart­hassák korábbi munkájukat. Eb­ben egyelőre nincs előrelépés. Pongrácz Tiborné szerint a ter­vek is ez ellen mutatnak. A gyest például három évre állítják vissza, miközben a bölcsődék, óvodák területén nem történik semmi. „Amíg a nőknek nem se­gítünk abban, hogy legyen tény­leges választásuk, vagyis nem keresünk megoldást a gyerekek napközbeni elhelyezésére, nagy fordulat nem várható. Ez nyilván drága megoldás, hiszen egy böl­csődei hely létesítése 4 millió fo­rintba kerül, fenntartása pedig egymillió, más megoldás viszont egyelőre nehézkesen működik. A családi napközik vagy magán- intézmények létesítése á külön­\ A magyar családmodell a vágyak szerint leg­alább háromgyerekes lenne, mégis csak 1,2 születik átlagosan böző ÁNTSZ-engedélyek beszer­zése miatt iszonyú nehéz. Más­felől a nőkben még mindig él az a kép, hogy a legjobb, ha a gye­rek hároméves koráig az anya mellett van. Emiatt nehezen hagyják ott a gyereket bárhol, ha nem érzik, hogy valóban jó he­lyen van”- mondja a demográ­fus. A vállalatokat is támogatni kellene abban, hogy dolgozóik­nak biztosítsanak gyermekfel­ügyeletet. A céges ovik rugalma­sabban működhetnének, és a költségek is megoszlanának. Gond a foglalkoztatási formák rugalmatlansága is: részmunka- időben dolgozók aránya ma há­rom százalék, s ennek a presztí­zse is nagyon rossz. A demográfiai mintapélda egyébként Franciaország. De Gaulle „Nagy-Franciaország” ví­ziójának meghirdetése után je­lentősen nőtt a szülések száma. Ott szinte kizárólag teljes mun­kaidőben valósul meg az anyák Öt hónapig teljes fizetés a szülés után? AZ EURÓPAI PARLAMENT (EP) új javaslata szerint a szülési szabadság minimális időtarta­mát 20, száz százalékban fize­tett hétre hosszabbítanák a tagállamokban, továbbá két hét pluszszabadságot kapná­nak az apák is. A képviselők elfogadták azt a szakbizottsá­gi javaslatot is, amely szerint a munkáltató a terhesség kezdetétől a szülési szabadsá­got követő fél évig nem bocsát­hatná el a kismamát. Az anyáknak joguk lenne visszatérni a korábbi állásuk­ba vagy egy fizetésben és feladatokban egyenértékű munkába. A módosítás kitér a várandós nők munkavégzésére is: nem kötelezhetnék őket éjszakai munkára és túlórára a szülést megelőző tíz hétben, valamint a szoptatás alatt, ha ez ve­szélyt jelenthet az anyára vagy a magzatra. foglalkoztatása, ehhez pedig a vi­lág egyik legjobb családtámoga­tó rendszere párosul, amely 1975 óta nem változott. Ez a stabilitás hiányzik a ma­gyar családtámogatási rendszer­ből. A Bokros-csomag megtépáz­ta a családtámogatási rendszer­be vetett bizalmat, s később hiá­ba állították vissza a juttatáso­kat, a születések száma nem vál­tozott. Az emberek ugyanis azt látták, hogy amit az egyik nap megkaptak, azt másnap már elvehetik tőlük. Az pedig, ami most a nyugdíj-biz­tosítási rend­szerrel törté­nik, éppenség­gel nem a bizton­ságérzetet segíti. A rendszerváltás óta egyébként megduplázódott azoknak a száma, akik úgy gon­dolják, hogy rossz döntés három gyereket vállalni. Többségük azért vélekedik így, mert úgy látják, jelentős életszínvonal­esést jelent, ha egy fővel szapo­rodna a család. Magyarországon megfigyelhető egyfajta „nem tudatos” gyermektelenség is, amelynek terjedésétől óvnak a demográfusok: Németország­ban ugyanis ma már 25-30 szá­zalék azoknak az aránya, akik a tudatos gyermektelenséget vá­lasztják. A gyerek helyett a munkájuknak, hobbijuknak, is­merőseiknek élnek. A magya­rok 95 százaléka azonban ma még gyerekkel képzeli el a jövő­jét, mégis egyre kevesebben va­gyunk. Vagyis a többség elvi szinten szeretne gyereket, de a gyakorlatban más életvitelt foly­tat. Erre utal, hogy bár honfitár­saink között még mindig több­ségben vannak azok, akik sze­rint nem lehet igazán boldog az ember, ha nincsen gyereke, európai összehasonlításban mégis nálunk születik a legke­vesebb gyermek. A felmérések szerint a magyarok vágyai is túl­szárnyalják a valóságot: jóval több gyereket szeretnénk, mint amennyi valójában születik. Kétéves sor a bölcsődébe nincs elegendő férőhely az óvodákban és bölcsődékben. A 10 ezer lakosnál népesebb települések önkormányzatát hiába kötelezi jogszabály bölcsőde fenntartására, en­nek több helyütt nem tesz­nek eleget - mondta még a nyár végén Szabó Máté, az állampolgári jogok biztosa, jelezve a kormánynak a jog­sértő helyzetet. Miközben az önkormányzati bölcsődék­ben, óvodákban nincs hely - a bejutásra néhol két évet kell várni -, addig a magán­szféra szolgáltatása sokak­nak megfizethetetlen. AZ ÁLLAMI BÖLCSŐDÉK 130 százalékos kihasználtsággal működnek. Ezt az egykori Szociális és Munkaügyi Mi­nisztérium úgy legalizálta, hogy a feltételek javítása nél­kül megemelte az egy cso­portban elhelyezhető gyerme­kek számát - mindez a mi­nőség romlását vonta maga után. az óvodák kihasználtsága ugyan 90 százalékos, ám a területi egyenetlenségek mi­att az ország egyes vidékein elérhetetlen az ellátás. Óvo­da híján a családi napközi vagy házi gyermekfelügyelet jelenthetne megoldást, ám ezeknek több mint 43 száza­léka a közép-magyarországi régióban található. Tüntetés a nagycsaládokért Alkotmányban rögzítenék a magzati élet védelmét AZ ALKOTMÁNY-ELŐKÉSZÍTŐ eseti bizottság alapvető jo­gokkal és kötelességekkel foglalkozó munkacsoport­ja az új alaptörvényben rögzítené, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, továb­bá azt, hogy a „család nemzedékek szövetsége”. A javaslatot a testület MSZP-s és LMP-s tagjai nem támogatják. A munkacsoport fontos­nak tartja a gyermekneve­lés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elő­segítő állami törekvés al­kotmányban való rögzíté­sét is, valamint szükséges­nek tartják rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden, tehát magzati szakaszában is.

Next

/
Thumbnails
Contents