Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-20 / 245. szám
4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 20., SZERDA Jubileumot ünnepeltek a mesztegnyői horgászok elismerés, vendéglátás és emlékek felidézése. Megalakulásának harmincadik évfordulóját ünnepelte a Mesztegnyői Sporthorgász Egyesület nemrég. A jubileumi ünnepségen az alapítóelnök Nagy László és az egyesület jelenlegi elnöke, Nikii Ferenc idézte fel az elmúlt évek jeles történéseit, majd oklevelet kaptak azok a tagok, akik nagyobb részt vállaltak a munkákból, (ve) Jótékonysági est a somogyfajszi oviban jótékonysági estet rendezett a somogyfajszi óvoda nevelőszülői közössége a napokban. Az adományokból és a bál bevételéből ajándék kerül majd a gyermekeknek a karácsonyfa alá, de kirándulásra is jut az összegből. A rendezvényen elkülönítve a kolon- tári óvodáskorú gyermekek karácsonyi ajándékaira is gyűjtött a közösség. M Konferencia Kálvin emlékére Csurgón keresztyén magyarság a Kárpát-medencében címmel szervezett Kálvin-kon- ferenciát a csurgói Csokonai református gimnázium és általános iskola a napokban. A rendezvényen előadások hangzottak el, majd megkoszorúzták Kálvin János szobrát és kiállítás nyílt Raksányi Olga képeslapgyűjtő Református templomok című gyűjteményéből. (va) Új számítógépek azatádi iskolának lezárult a Nagyatádi Közoktatási Intézmény számítástechnikai eszközök beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárása, a képviselő-testület kiválasztotta a legelőnyösebb ajánlatot. A tanulók többek között ötven multimédiás számítógéppel, monitorral, és huszonhárom-huszonhárom notebokkal, projektorral és interaktív táblával gazdagodnak. (jg) Amikor kapli került a branzolra nem gyorstalpaló Szita János 56 éve kötelezte el magát a cipészmesterség mellett Hiába szemben az euróS bolt, a hátsó udvar olyan, mintha visszamennénk az időben úgy harminc évet. Csak egy kis tábla hirdeti, hogy egy lassan kihalásra ítélt mesterség utolsó képviselőinek egyike dolgozik a műhelyben. Szita János harminchárom éve dolgozik maszekként a Fő utcai műhelyben- Még macskaköves volt az utca- gondol vissza Szita János cipészmester a napra, amikor először kinyitotta a kis műhely ajtaját. Harminchárom esztendővel ezelőtt vert tanyát az akkor Május 1. utcai ház belső udvarában, ahol korábban is egy cipész dolgozott. Az öreg mester meghalt, Szita János pedig gondolt egyet, s két évtized után kilépett a bőripari ktsz-ből. Pedig amikor 1957-ben elkezdett náluk dolgozni, azt hitte, onnan megy nyugdíjba, csak aztán folyamatosan változtak a feltételek, a munkahelyek.- A Latinca utcai központban kezdtem javítóként - meséli -, aztán az Adyba kerültem, ahol új cipőket csináltunk. Dolgoztam az ortopédiásoknál, részlegvezető, majd raktáros lettem, végül a ktsz-től átvett minket a szolgáltató vállalat, s a Május 1. utcába kerültem. Nem sokkal ezután véget ért a számára a közösködés: a belvárosi költözéseket még bírta, ám amikor az északnyugati szolgáltatóházba kellett volna átcihelődnie, úgy döntött, elég volt, a saját lábára áll.- Nem voltam túl jó tanuló - magyarázza, miért is a cipész- ségre adta a fejét. Kaposfüreden nőttem fel, a faluban volt suszter, ő adta az ötletet. Szeptember 14-én múlt ötvenhat éve, hogy először beléptem az Irányi Dániel utcai iskola ajtaján. Nem sokkal múltam tizennégy éves... Három év szakmunkásképző után huszadmagával „szabadult fel”, az akkori osztályból ma már csak ő dolgozik. Ők, illetve az előttük végzett évfolyam hozott csak ilyen cipészbőséget, utánuk már csak évente hárman-négyen adták erre a mesterségre a fejüket.- Ma pedig már nincs is ilyen képzés a városban - legyint -, sőt, az országban sem tudok róla, hogy sok helyen létezne. A mesterek nagy része elmúlt hatvan esztendős, ha mi abbahagyjuk, már csak a gyorsjavítók maradnak. Ahol Szita János szerint a többség - ha már cipészek... - gyorstalpalókon szerez végzettA kedvenc munkafolyamat: felcvikkolta a felsőrészt a kaptafára Több mint fél évszázados kellékek séget, százhúsz-százötven órás tanfolyamokon, ahol nemhogy a mesterséget, de szinte a legalapvetőbb fogásokat is nehéz elsajátítani.- Sarkalnak, talpalnak futószalagon, ha a kezükbe adnék egy felsőrészt, készítsenek belőle gojzervarrott cipőt, csak néznének - állítja. - Ma már szinte minden cipő ragasztással készül, a kéreg sem bőr, hanem papír vagy műanyag. Mi annak idején bőrtalpú varrott férficipőket készítettünk: ráma, alsó és felső talp, szépen eldolgozva, de nem is kopott el egy év alatt. Persze akkoriban csupa szót- lan cipész serénykedett a ktsz- ben: hogy gyorsabban haladjon a munka, s mivel mindkét kezük foglalt volt, a szájukban tartották a faszegeket. Ma már ő is ragasztót használ, a régi szerszámok egy része dologtalanul pihen az asztalon.- Ez itt a snittvas, ez pedig az ampasz - veszi kézbe a rég használt, több mint hatvan esztendős eszközöket. - Előbbivel a talpat, utóbbival a sarkat dolgoztuk el, még melegében. Persze előtte felcvikkoltuk a felsőrészt. Azaz felhúzták a kaptafára az anyagot - ez volt a kedvenc munkarésze. S a kedvünkért elő is keres egy felsőrészt, hozza a kaptafát.- Idetettük a kaplit, ide a kérget - mutatja, s közben a bőrdarab kezd cipőformát ölteni -, ide az ibestemet, aztán az egészet rászegeztük a branzolra. A talpbetétre. Persze nem ilyen kutyafuttában, hanem szépen eldolgozva. Manapság ilyet persze senki sem kér, a legegyszerűbb kézzel készített lábbeli is vagy ötvenezer forintot kóstálna, s ezt elenyésző kisebbség engedheti meg magának. Sokaknak még egy átlagos új cipő megvétele is megterhelést jelent, így az elvásott talpú, kopott sarkú lábbelikkel bekopogtatnak Szita Jánoshoz. Aki mostanság hét-nyolcszáz forintért sarkal - az első ilyen reparálásért maszekként tizenhárom forintot kért el. Persze az egy más világ volt. Éppen úgy, mint a Fő utcai kis műhely... ■ Vas András Szent István Intelmei után esküdtek Bogláron Pató Pálék lemaradnak a felújításról homlokzat Akik jövőre tervezik a munkát, már most célszerű jelezniük Szemléletváltás kell: csökkenő bürokrácia, ügyfélbarát hivatal. A munka súlyát nem a gyártott papír mennyisége határozza meg - egyebek között ezeket szögezte le elképzelései közt a balaton- boglári képviselő-testület alakuló ülésén Mészáros Miklós polgár- mester. Arról is beszélt, Boglár életét kettősség jellemzi majd: egyfelől a több mint évi százmilliós törlesztés nyomja bélyegét a büdzsére, ám közben milliárdos fejlesztés történik, mely az egészségház bővítését és turisztikai beruházásokat foglal magában. A kedd esti ünnepi ülés kezdéseként Szent István Király Intelmei hangzottak el, a városatyák a diákok zenés műsorát záró Ilylyés Gyula-vers, Az új nemzet- gyűléshez után tettek esküt. Egyhangú döntéssel választották alpolgármesternek Kalász Zoltánt, bizottsági elnököknek pedig Varga Kálmánt, Keserű Zoltánt és Sziberth Lászlót A Jankovich-telepi részönkormányzat vezetője Vadasfalvi János lett, Szőlőskislak tanácsnoka Csere Andrea. Az eddigi összegekben, az adható maximumokban határozták meg a polgármesteri és alpolgármesteri illetményeket A kötelezően járó háromhavi végkielégítésen túl négy és fél havi jutalmat szavaztak meg Kovács Miklós volt polgármesternek. ■ Füleki T. Nincsenek könnyű helyzetben azok a kaposváriak, akik a századelőn épült, olyan részben vagy egészben védetté nyilvánított épületekben laknak, amelyek felújításra szorulnak. Részint, mert a védett homlokzatok renoválási munkálatai szinte kivétel nélkül tetemes összegre rúgnak, s nem egyszerű előteremteni a beruházáshoz szükséges önrészt Másrészt, ha viszont vegyes, ön- kormányzati és magántulajdonú az épület, és sikerül is előteremteni a munkára a saját részt, jó előre be kell jelenti az önkormányzathoz a felújítási szándékot ahhoz, hogy a város támogatni tudja a lakóközösséget Pályázható keretösszeg ugyanis évek A Bajcsy utcai vegyes tulajdonú épület a lakók pénzén szépült meg óta van erre a célra, csak a többség sok esetben későn pályázik. A vissza nem térítendő önkormányzati támogatás a végzett munkák bekerülési költségének legföljebb a fele lehet vegyes tulajdonú épületek esetén is - tudtuk meg ifi. Horváth János városi főépítésztől. - Ezekben az esetekben azonban a megítélt támogatás nagyságrendje kizárólag a magántulajdonosi hányadra terjedhet ki, a tulajdoni hányadok arányában. A vegyes tulajdonú épületek támogatása a tulajdonosi szerkezetből adódóan valóban alaposabb előkészítést igényel. Az önkormányzat tulajdoni részét érintő teljes felújítási költségnek ugyanis már szerepelnie kell a város adott évi költségvetésében. Mivel a költségvetést minden év februárjában fogadja el a közgyűlés, s a védett épületek homlokzat felújítására a pályázatot csak ezt követően lehet kiírni, célszerű már a felújítást megelőző évben szerepeltetni az önkormányzati költségvetés előkészítésekor az igényt. Korábban a pályázati keret ötszázezer és kétmillió forint között változott, a jövő évi költség- vetési keret egyelőre még nem ismert. Annyi azonban bizonyos, hogy akik jövőre támogatást szeretnének és vegyes tulajdonú épületben laknak, azoknak már most jelezniük kell igényüket. ■ Márkus Kata
