Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
8 2010. OKTÓBER 17., VASÁRNAP GAZDASÁG vészhelyzet Abban mindenki egyetért, hogy sürgős helyzetekben válságkezelésre van szükség, ám arról már megoszlanak a vélemények, az állami felügyelet erre megfelelő eszköz-e. LEX MAL: HATÁSOK ÉS KÉRDŐJELEK Kevesebb mint tucatnyi céget érinthet a lex Mai, ha csakis olyan helyzetekben alkalmaznák, mint amilyen az ajkai vörösiszap-katasztrófa. Ha szigorúbbak lesznek a jogalkalmazók, akkor ez a kör kiterjedhet, mivel a törvénymódosítás szövege meglehetősen nagy mozgásteret biztosít az államnak. Sztojcsev Iván-Éber Sándor Rendkívül kevés olyan üzem van ma Magyarországon, ami az ajkaival összehasonlítható pusztítást képes okozni. A Mai Zrt- nél a hatalmas mennyiségű ipari melléktermék okozta a katasztrófát, és ugyanígy jelenthet potenciális veszélyforrást bármilyen más cég, ahol a termelésben nagyon sok káros anyag keletkezik. A feltételes mód azonban ebben a helyzetben erősen indokolt, mivel az új tárolási technikák biztonságosabbak, s a melléktermék elhelyezése Is szigorúan szabályozott - figyelmeztetett Kótai László, a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Kutatóközpontjának munkatársa. A rendszerváltás óta a nehézipar volumene akkora mértékben csökkent, hogy mára alig maradt az ajkaihoz hasonló veszély- forrás. És körülbelül ez volt az az időszak is, amikor a biztonsági előírások jóval komolyabbá kezdtek válni. Az pedig már a média nagyobb szabadságával hozható összefüggésbe, hogy ma már nem marad titokban, ha valahol megsértenék ezeket a szabályokat - tette hozzá. Bár á szakértők konkrét neveket nem mondanak, meglehetős pontossággal körülhatárolható, melyek lehetnek azok az üzemek, amelyekben a szokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítani a biztonságra, s amelyek így szélsőséges esetben a lex Mai érintettjei is lehetnek. A feltételezések szerint ilyenek lehetnek például a Molhoz tartozó finomítók, a százhalombattai, a tiszai és a zalai, illetve a Tiszai Vegyi Kombinát, de felhozható példaként a BorsodChem több üzeme vagy a dunaújvárosi vaskohó is, a csepeli galvániszap ügye pedig néhány éve generált nagyobb politikai vitákat. Közvetlen félelemre egyetlen esetben sincs ok, a biztonsági előírásokra olyan szigorú belső és külső kontroll van minden egyes üzemben, hogy már ahhoz is rendkívül extrém körülmények összejátszására lenne szükség, hogy az ajkai súlyosságának töredékével egyező mértékű baj történjen. Kótai László épp a Molt hozta fel példaként annak szemléltetésére, hogy mennyivel nagyobb napjainkban a biztonság, mint húsz-harminc évvel korábban. A régi termelési technikákkal sok savgyanta keletkezett (ez hasonló károsságú melléktermék, mint az alumíniumiparban a vörösiszap), azonban a régi tárolókat rekultiválták, sok már a föld alatt van, az utóbbi évtizedek technológiájával pedig minimális a veszélye bármiféle kárnak. De szintén jó biztonsági intézkedésként említhető a százhalombattai üzem földrajzi elhelyezése: azért is foglal el jóval nagyobb területet, mint a hasonló kapacitású finomítók, hogy ha bármilyen káreset történne, a következményeket könnyen lehessen lokalizálni. A legnagyobb potenciális veszély az országban a paksi atomerőműnél állhat fenn, azonban a legszigorúbb biztonsági előírások is ott vannak - ahogy Kótai László fogalmazott, „Pakson az üzembiztonság a jóisten előtt az első". Állami tulajdonúként az atomerőmű nem eshet a lex Mai hatálya alá. Átadná a jogköröket Illés Zoltán Bizonytalan, ezért alkotmányjogilag aggályos lehet a törvénymódosítás A Dunánál nincs veszély vegyék el a jegyzőktől a nagyobb ipari létesítményekkel kapcsolatos, továbbá a veszélyes anyagok tárolására, gyártására vonatkozó elsőfokú építésügyi hatósági jogköröket - ezt a törvénymódosítást kezdeményezi a környezetvédelmi államtitkár. Illés Zoltán ezeket a jogköröket a katasztrófavédelemnek vagy a környezetvédelmi főfelügyelőknek vagy egy erre kijelölendő hatóságnak adná át. Az államtitkár az ajkai zagytározó sérült X. számú kazettájánál azt mondta, elfogadhatatlan, hogy a veszélyes anyagokkal foglalkozó építményekre a jegyző adhatja ki az engedélyt, és a környezetvédelmi hatóság nem ellenőrizheti a vörösiszap-tározó gátját. „AZ IPARI KATASZTRÓFÁT okozó Mai Zrt. hazudott, amikor azt állította, hogy a gátszakadás előtt két héttel a környezetvédelmi főfelügyelőség ellenőrizte a cég tevékenységét, és mindent rendben talált” - ismételte meg Illés. Kijelentette, hogy a technológiával kapcsolatban és a szennyvíz meg a kommunális hulladék kezelését illet& en nem találtak hibát, a gátak állagát nem ellenőrizhették. AZ AJKAI ZAGYTÁROZÓ északi oldalfalán másfél centivel nőtt a korábban több mint félméteres repedés. Illés szerint még mindig fennáll egy újabb gátszakadás veszélye, de a tározónál épített körgát és a Kolontár közepén átívelő 600 méteres védmű megóvná a falut. AZ INDOKLÁSSAL EGYÜTT sem éri el a másfél oldalt a lex Mai, ritkán kavar ilyen rövid szabályozás Halmai Gábor ekkora vitát. AZ ORSZÁG területén működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni szolgáltatásként gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető - szól a honvédelmi törvény, ez az oka annak, hogy a módosításokat ide illesztették be. A változtatás látszólag egyszerű: szükséghelyzetben a gazdálkodó szervezetek működését rendeletileg az állam felügyelete alá lehet vonni. A részletek, néhol azok hiánya több jogi vitára adhatnak alkalmat. halmai Gábor alkotmányjo- gász szerint több pontban is olyan kérdőjelek vannak a törvény kapcsán, amelyek az egész alkotmányos megalapozottságát kérdőjelezik meg. Az alkotmány 13. paragrafusa leszögezi: ha kisajátítás történik, akkor teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás kell. És ugyan jogilag nem biztos, hogy kisajátításnak nevezhető, ami a Mai Zrt.-nél folyt le, valamint ami ezután más cégeknél is lehetséges, mindenképp hasonló esetről van szó. Szintén nem szabályozott az, milyen helyzetekben lehetne alkalmazni a törvényt. Több kritikus hang szerint az is megtámadható, hogy a lex Mait a már folyó ügyben is alkalmazni kellene, Halmai Gábor azonban ezen a ponton a kormány álláspontjának ad igazat: attól, hogy más területeken, például a büntetőjogban nem lehet visszamenőleges hatállyal törvénykezői, eddig nem szabályozott helyzetet igenis lehetséges szabályozni. A LEGNAGYOBB KÉRDÉS CLZ, hogy milyen más helyzetekben lehetne állami kézbe vonni egyes cégeket. A jogi lehetőség adott szinte bármire - fogalmazott Halmai Gábor. A parlament ellenzéki padsoraiból érződő félelmeket, amelyek abból fakadnak, hogy akármelyik magáncéget állami felügyelet alá vonhatnák, erősen túlzónak véli. AZ országban több nagy kapacitású vörösiszap-tározó is van, de a szakértői vélemények szerint nincs jelentős veszélyforrás, ha szabályos a tárolás. Mosonmagyaróváron, Neszmélyen és Almásfüzitőn is az ajkaihoz hasonló mennyiségű, 8-12 millió tonnányi vörösiszapot raktak le, mindkét helyen szinte közvetlenül a Duna mellett. A folyó közelsége Kótai László szerint sem szerencsés, de az anyag már beszáradt, azaz képtelen lenne árvízszerűen terjedni. Nem hasonlítható össze a lúgtartalma sem azzal, ami a Marcal folyó élővilágát kipusztította: az súlyosan mérgező volt, más régi tárolókban lévő vörösiszapé olyan, mint a mosóporé. A A A Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár Kolontáron azt mondta: a faluban épülő védmű kellő védelmet nyújthat egy újabb gátszakadás esetén l«B|y • «jii\
