Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 42. szám
4 2010. OKTÓBER 17., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA válságadó Orbán Viktor kormánya mindenkit meglepett. A bankadó után megint olyan tabukhoz nyúlt, amelyhez sem elődei, sem nyugati kollégái nem mertek: a szolgáltatószférát nyirbálja meg. A NAGY KASSZÁKAT SZORONGATJÁK Lopás! Durva beavatkozás! Zseniális trükk! Logikus lépés! Hogy ez nekünk nem jutott eszünkbe! - ilyen reakciókat vált ki Orbán Viktor második gazdasági akcióterve. Árvay N. Tivadar, Kun J. Viktória A kereskedelmi láncok, az energetika és telefónia megadóztatása benne volt a levegőben, de a magánnyugdíjpénztáraknak szánt utalások eltérítése mindenkit, magát a szakmát is meglepte. Juhász Istvánná, a nyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség főtitkára az első felocsúdás után nyilatkozott lapunknak. Szerinte a kormány a tervezett döntésével nem a kifizetéseket függeszti fel, hanem több mint 3 millió ember befizetéseit irányítja át az egyéni számlájuk helyett az állami tb-rendszerbe, az érintettek jóváhagyása nélkül. „Ha a kormány »csak« kölcsönveszi a pénzt, s később kompenzációt fizetne, akkor is ildomos lenne megkérdezni a pénz tulajdonosait arról, hogy kölcsön akarják-e adni” - mondja a főtitkár. A10 legnagyobb magánnyugdíjpénztár* Magán- Tag- Vagyon nyugdíj- létszám (milliárd pénztár (fő) forint) 1. OTP _________761955 663,7 2. Aegon 595251 539,3 3. ING 531720 504,9 4. Allianz Hung. 437270 344,5 5. AXA_______208187 217,1 6. É vgyűrűk 112059 84,9 7. Aranykor 71534 80,7 8. ERSTE 59 674 46.3 9. Prémium______48196 35,3 10 . Generáli 41575 25,6 *2010. L NEGYEDÉV ADATAI ALAPIÁN A 19 HAZAI MAGÁNNYUGDÖPÉNZTÁR TELJES TAGLÉTSZÁMA 3 021052 FŐ, A VAGYONUK 2 800734315 FORINT. FORRÁS: STABILITÁS PÉNZTÁRSZÖVETSÉG A Stabilitás szerint a befizetések átirányítása önmagában nem jelentené a vagyonuk elvonását, de Orbán Viktor jelezte, a kormány megteremti a visszalépés feltételeit az állami nyugdíj- rendszerbe. „A visszalépés technikailag azt jelenti, hogy az egyéni számlán gyarapodó megtakarításait a visszalépőnek magával kell vinnie a »közös kalapba«, ahol azt már nem tudják egyénileg nyilvántartani - mutat rá a főtitkár. - A kormány elvonja a pénztártagok vagyonát, bárhogyan is nevezik a folyamatot.” A nyugdíjpénztárak aggodalma csak akkor jogos, ha a visszalépés kötelező lesz, illetve ha a lehetőséggel minden tag él. Az elvonás miatt viszont veszélybe kerül a pénztárak működése. A szervezetek ugyanis a befolyó pénzből működtetik az apparátusukat is. „A magánnyugdíjpénztárak nem a bankok és a biztosítók, hanem a tagok tulajdonában vannak - mondja Juhász Istvánná. - Az átmeneti időszakban ezért a 3 millió tagnak kellene pótolnia a működési veszteséget, vagy a pénztárak felszámolásba mennek át.” Joggal merül fel a kérdés, hogy javuló gazdasági környezetben nem működhet-e jól az állami nyugdíjrendszer, de a főtitkár cáfol. Szerinte távolról sem olyan hatékony és biztonságos a tb, mint ahogyan azt a kormány állítja. „Az állami rendszer az úgynevezett felosztó-kirovó elven működik, azaz a jelenlegi befizetésekből a jelenlegi nyugdíjakat fizetik, a befizetés nem egyéni számlára kerül.” Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a héten azt is bejelentette, hogy a kormány megvizsgálta a magán-nyugdíjpénztári rendszert, és nem elégedett a működésével. A polgárok pénze az államnál van nagyobb biztonságban - tette hozzá. Juhász Istvánná nem tudja, a tárcavezető mire alapozza a kijelentését, de hangsúlyozza: az állampolgárok pénze a magánnyugdíjpénztáraknál biztonságban van, a megtakarításokat egyéni számlán, naprakészen kezelik, a kezelők a teljes vagyonukkal felelnek azok biztonságáért és a működést a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete folyamatosan ellenőrzi. „Ugyanez az állami rendszerről nem mondható el - teszi hozzá a főtitkár. - A rendszer egyébként jelenleg 2800 milliárd forintnyi egyéni megtakarítást kezel, és tavaly 457,8 milliárd, az idei első félévben pedig 117 milliárd forinttal gyarapította a tagok vagyonát. Ez magasabb, mint az infláció, és mint az állampapírhozamok mértéke. Az állami rendszer meg sem tudja mondani, hogy mi történik az emberek pénzével. A tagjainkat is foglalkoztatja ez a kérdés, ma már szinte mindenki tudja, hogy az állami nyugdíjrendszer néhány éven belül képtelen lesz ellátni a feladatát. így nem marad más választás, mint az öngondoskodás, aminek lehetőségét most készül megszüntetni a kormány. Számtalan levelet és buzdítást kapunk az emberektől, hogy csatlakoznak az aláírásgyűjtéshez, ami nagyon jó érzés, hiszen a munkánk elismerését jelenti.” Elbukhat a népszavazás? a stabilitás Pénztárszövetség jelezte: a kifizetések befagyasztásának ügyében akár népszavazást is kezdeményeznének. A kérelmüket azonban köny- nyen elutasíthatják, mert a kifizetések elvonása a költségvetést érintő ügynek számít, s ilyen témában az Alkotmány tiltja a népakarat figyelembe vételét. A szövetség elnöke mégsem vetné el ezt a lehetőséget „jelenleg is jogászok vizsgálják, hogy milyen módon lehetne népszavazást tartani ebben a kérdésben - mondja Juhász Istvánná. - Egyébként pedig a pénztárakat tulajdonló több mint 3 millió tag érdekeinek védelmében minden lehetséges hazai és nemzetközi fórumon fel kívánunk lépni a kormányzat most bejelentett, egyoldalú intézkedéseivel szemben. Indítványozni fogjuk, hogy az Európai Tanács vizsgálja meg, hogy a kormányzati intézkedések mennyiben állnak összhangban az európai uniós irányelvekkel. ” Hogyan marad meg a nyugdíjak reálértéke? Heim Péter, a századvég GAZDASÁGKUTATÓ ZRT. ELNÖKE A svéd típusú, központi pénztárral és egyéni számlákkal működő rotációs rendszer lehet a legalkalmasabb Magyar- országon. A legrosszabb negyedévente kiesik, új cég lép a helyére. Lengyel László, a pénzügykutató ZRT. ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓJA: Az nyugdíjpénztári ágazat jéghegynek ütközött, mint a Titanic, ez a jéghegy pedig a kormány. Az intézményeket nem lehet úgy felszámolni, hogy a kormány nem tud újakat a helyére állítani. Oszkó Péter, VOLT PÉNZÜGY- MINISZTER: A kormány az elvehető tartalékokat keresi, de illúzió, hogy egyes szektorokat meg lehet adóztatni úgy, hogy az nem érinti a többi üzletágat. Sok pénztár kizárólag a tagdíjbevételből él, nem tudni, hogy a következő 14 hónapot hogyan élik túl. " Síirányi György, a corvinus egyetem tanára: Harminc év múlva a befizetők száma csökkenni fog, és így a kereslet is visszaesik. Amit ma megtakarítunk, harminc év múlva sokkal kisebb hozadékot jelent. Semmilyen rendszer nem garantálhatja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. Megrökönyödés és együttérzés: A nagyok létszámleépítésről és forgalomcsökkenéstől, a kicsik a hátrányuk lefaragásáról beszélnek elbocsátásoktól, az ágazat visszafogásától tartanak a kereskedők és egyeztetést kémek Matolcsy Györgytől. A szakértők a trükközések beindulására figyelmeztetnek, szerintük az adót végül a fogyasztók fizetik. lényegében hat társaság fizeti be a kereskedelmi láncokra kivetett 30 milliárdos progresszív rendszer alapján számított adót. Az adóalap a tavalyi árbevétel ötszázmillió forintig nincs adó, a harmincmilliárd forint alatti árbevételű láncok 0,1, százmilliárdig 0,4, az a fölöttiek 2,5 százalékot fizetnek. Ez a cégek nyereségének 17-28 százalékát viheti el. „megértjük és elfogadjuk, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll. Ugyanakkor aggodalmunkat fejezzük ki: valójában a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg, s komolyan fenyegeti a jó célok elérését” - áll a Tesco meglehetősen visszafogott közleményében. A kereskedők azonnali egyeztetést kértek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint nehéz jósolni, mi lesz a következmény, az azonban biztos: a kiskereskedelem amúgy is mélyponton van, az értékesítő helyek száma 3 év alatt 10 ezerrel, az alkalmazottak száma 2009-ben 20 ezerrel csökkent ÖRÜL A BEJELENTÉSNEK a CBA, a magát a legnagyobbnak tartó hazai üzletlánc. A hálózat ugyanis önálló vállalkozásokból áll, bár a boltok összforgalma akkora, mint a Tescóé. Fodor Attila, a cég kommunikációs vezetője az eddigi hátrányuk lefaragásaként értékeli a lépést, s mint mondja, a CBA biztosan nem fog árat emelni. A szakértők viszont meg vannak győződve arról, hogy a kereskedők át fogják hárítani a fogyasztókra az új adót, még akkor is, ha Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kikötötte: szó sem lehet az áthárításról. Az elemzők szerint formai átrendeződés is elképzelhető: a nagy forgalmú, ezért nagy adóval sújtott láncok kis cégekre szakadhatnak, így a százmilliárdos határ alá esnek. De lelassulhat a tőkebehozatal, leállhat az üzletláncbővítés. A bejelentés felzúdulást keltett külföldön is. A Dér Standard című osztrák lap szerint a válság adó húsba vágó lesz. Egy osztrák vállalkozó így von mérleget: „nem keveset vásárolnak a magyarok, hanem egyáltalán nem vásárolnak”. Ha emelkednek a költségek, „nagy baj lesz”. A lap szerint minden kereskedelmi szektorban egyöntetű a vélekedés, hogy a térségben évek óta egy ország sem okoz nekik any- nyi gondot, mint Magyarország. „MÁR A VÁLSÁG előtt is nehéz piac volt Magyarország” - mondták a lapnak a Baumaxnál, a mostani intézkedések pedig elveszik a külföldi befektetők kedvét és a kívánttal ellentétes hatást váltanak ki, tekintettel arra, hogy a kormány egymillió új munkahelyet akar teremteni. A KIKA bútorüzletlánc üzletmenete az elmúlt hónapokban kezdett javulni, egy újabb terhelés megnehezíti a helyzetet - mondta a vállalat vezérigazgatója, Paul Koch. A Lutz bútoráruházak szóvivője, Thomas Saliger szerint a válságadó felhajtja az árakat. Főként az élelmiszer-kereskedelmi ágazatban látnak diszkriminációt a külföldi cégekkel szemben. Levegő után kapkodnak A távközlési cégeket érintő 61 milliárdos extraadó nagyjából a fele a magyar telekommunikációs szektor legnagyobb szereplője, a Magyar Telekom Csoport tavaly elért adózás előtti eredményének. Ők egyelőre nem nyilatkoztak. A Telenor viszont reagált. „ez nemcsak az EU szabályaival ellentétes, hanem a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is hátrányosan érinti. A cég így kénytelenfelülvizsgálni jövőbeni be ruházásait. ” AZ ENERGETIKAI SZEKTOR 70 milliárdos befizetéséből az áramszolgáltatóknak és a Mólnak szinte biztosan ki kell venniük a részüket. A mól úgy nyilatkozott: Tudomásul kell vennünk, hogy a válságban mindenkinek ki kell vennie a részét a teherviselésből az elmű És émász áramszolgáltató cégek azt remélik, hogy a kormány igazságosan jár el és versenysemlegesen. Főleg az élelmiszer-kereskedők érzik diszkriminatívnak az új adónemet Áruház Árbevétel Extraadó Részesedés neve (2009) várható az adóból összege {%) Tesco 572,32 11990,22 43,69 Spar 360,22 6687~5J7 24,37 Auchan 226,74 3350,52 12,21 Metró 192,69 2499,35 9,11 Lidi 151,82 1477,62 5,38 Penny 137,18 1111,52 4,05 Cora 79,64 129,78 0,47 Match 45,25 61,01 0,22 AMI 35,45 41,41 0,15 CBA 25,22 20,95 0,08 Profi 25,16 20,82 0,08 Coop _ 13,63 13,13 0,05 Media M. 4,81 4,31 0,02 Reál 3,98 3,48 0,01 MILLIÁRD FORINT
