Somogyi Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-14 / 240. szám

4 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK Balassa Tamás Csekk lesz a fizetségük a gazdáknak cabernet savanyú Rossz vicc volt a balatoni szőlőbirtokoknak az időjárás (Folytatás az 1. oldalról) A természeti szélsőségek a minő­ségre is rányomták bélyegüket: a kevesebb napsütés és összessé­gében hűvösebb,csapadékosabb év miatt átlagosan két mustfok­kal volt alacsonyabb a cukortarta­lom, számolt be Pálfi László bala- tonboglári hegybíró. Ismert, hogy a magyarországi érdekeltek egységes fellépést kér­tek emiatt, s a körülményekre te­kintettel az előírások enyhítését, azaz valamivel több cukor hozzá­adásának engedélyezését kérték Brüsszeltől. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa eddig azonban nem járt eredménnyel, most pe­dig már szinte mindegy, hiszen a borok elforrtak.- A borászok hozzáértésének, a szakmaiságnak emiatt még na­gyobb jelentősége lesz idén - szö­gezte le Komáromi Ferenc szőlős- györöki borász, aki az ágazatra mért természeti csapásként érté­kelte az idei körülményeket. Azt mondta: várható, hogy a borkate­góriákban is lesz változás, termé­szetszerűen a kiemelkedő borok­ból kevesebb, míg asztaliból több készül. Végéhez közelít a szüret a Bujdosó-szőlőbirtokon. Milyen lesz az új bor? Bujdosó Ferenc balatonlellei bo­rász úgy látja: az idei a pezsgő- gyártók és a gyöngyöző borok éve. Az élénkebb savakkal ren­delkező, alacsonyabb alkoholtar­talmú fehér fajtákból pincésze­tükben is a szokottnál több gyön­gyöző bor készül. Míg a hozzáértő borász képes alkalmazkodni az idei év cseppet sem rózsás körülményeihez, nincs mit szépíteni azok eseté­ben, akik a szőlőt eladásra ter­mesztik. A hegyközségi tisztség- viselők szerint nem kizárt, hogy a szőlősgazdáknak közel a har­mada mínusszal zárja az évet, míg a többiek csupán költségeik megtérülésével vagy vékonyka haszonnal számolnak.- Az előbbiek nem pénzt, ha­nem csekket fognak kapni elszá­moláskor - részletezte Pálfi Lász­ló hegybíró, hogy sok szőlőterme­lőnek még a művelési költséget sem fedezi majd a pénz, amit a szőlőért kap. A kedvezőtlen időjá­rás miatt ugyanis többször kel­lett permetezni a szőlőkben, s hi­ába a kevesebb termés, az adott ültetvény metszése, szüretelése ugyanannyiba került. ■ Füleki Tímea Az E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt. közleménye Felhívjuk földgázfogyasztóink figyelmét, hogy a - fűtési szezon közeledtére való tekintettel - ne feledjék elvégeztetni gázfogyasztó rendszerük és gázkészülékeik felülvizsgálatát. A telekhatáron belüli (előkertben, udvarban és az épületben lévő) gázfogyasztó rendszer (csatlakozóvezeték és felhasználói berende­zés) üzemképes és biztonságos állapotban tartása az ingatlantulaj­donos feladata, így neki kell gondoskodnia a szükség szerinti cseréről, javításról, ill. évente legalább egyszer a műszaki-biztonsági felülvizsgálatról is. Ezt a felülvizsgálatot nemcsak a jogszabályi előírások, de természete­sen elsősorban a saját és családja biztonsága miatt érdemes elvégeztetnie. A rendszeres karbantartás pedig nemcsak a biztonsá­gos és komfortos használatot biztosítja, hanem készülékeinek hatásfokát is növeli, vagyis spórolni tud a gázfogyasztáson. A műszaki-biztonsági okból esetleg kikapcsolt fogyasztási hely ismételt üzembe helyezése csak időigényesen, az E.ON által felülvizsgált és kivitelezésre alkalmasnak ítélt tervdokumentációval, eredményes műszaki-biztonsági ellenőrzést követően kerülhet sor, ezért - a kényszerű kikapcsolás elkerülése érdekében - célszerű a felülvizsgálatról időben gondoskodni. Műszaki-biztonsági felülvizsgálatot csak kivitelezői jogosultsággal rendelkező személy vagy szervezet végezhet. Az illetékes gázszere­lők névsora megtalálható ügyfélszolgálati irodáinkban, valamint honlapunkon, a www.eon.hu oldalon is. Köszönjük együttműködésüket. Tánclépést gyűjtött félszáz éven át csíkvár Együd, Muharay, Pesovár indította el, és később maga is követendő hagyomány lett Nagymamája, Sas Julianna, ■ aki 1956-ban elnyerte a me- I gye legjobb népi táncosa cí- I met, és nagypapája, idősebb I Csíkvár István asztalos, aki 1 1 citerákat is készített, és aki | maga is jó citerásnak számí­tott. Édesanyjától is csak jót tanulhatott, Pinterics Katalin kiváló táncos hírében állt, és édesapja, Csíkvár István asz­talosként szintén tovább lépett a napi munkán, és hegedűt, ci- terát, balalajkát készített. Nem kellett mást tennie, mint a déli végekre születnie, Vízvárra, ahol 1932 márciu­sának idusától az anyatejjel szívta magába a hagyomá­nyokat. Innen csak néhány gyors csárdásnyira volt a csurgói Nagyváthy iskola, és annak legendás tornatanára és kollégiumi nevelője, Együd Árpád. A később legendássá vált pedagógus jó szemmel látta meg a fiatalemberben a lehetőséget, bevonta a Csoko­nai együttes munkájába, és ő vezette első gyűjtőútjára, 1951-ben Berzencére. Sötét felhők gyülekeztek akkor Ma­gyarországon, jó alkalom a vi­lágos szépség, a népi hagyo­mányok megörökítésére. Az országos kultúrverseny döntőjének zsűrijében Koboz Ágnes figyelt föl rá 1950-ben, és meghívta a színházművé­szeti főiskola táncszakára. Néprajztanára, Gábor Anna Élete, akár egy szép tűnt lépés, hibátlan f— mozdulatok sora ■gj volt. Talán nem is M indulhatott volna másfelé, lehetőségeit 1 eldöntötték már nagyszülei. mutatta be Muharay Elemér­nek, akivel együtt egyenes útja volt az együtteseket inst­ruálok közösségébe. Pesovár Ernő 1952-ben vonta be a táncgyűjtők munkaközössé­gébe. A jó szerencse és a te­hetség néhány év alatt min­denkivel összehozta, aki egy kicsit is számított e szakterü­leten. Somogybán, és mellette Szabolcsban és Vasban, buda- pesti peremkerületekben jár­ta a hagyományos néptánco­kat ismerő közösségeket, és gyűjtötte az anyagokat; Emel­lett lejegyezte a népies mű­táncokat, és a nyugati polgári contre-táncokat, divattánco­kat is, olvasható szintén lán­cos lánya, Csíkvár Tímea szakdolgozatában. Gábor fia népzenészként, a Somogy menedzsereként és vezetője­ként szintén nem tért le az útról. A főiskola után a megyei ta­nács népművelési osztályára került. Kezébe vette a somo­gyi táncházmozgalom sorsát, 1957-től Balatonszemesen szervezett képzéseket, 1962­ben megalapította a halálon lijg földvári l'ol k lór feszt ivá 11, ;S|| 1979-ben létrehozta a Dudais- 1||| kólát, társalapítóként 19B0- l||| bán a Hajlik a meggyfa című -■óh,’ népdaléneklési versenyt. Alá- pító koreográfusa a szennai jjpg Zselic, a kaposvári Somogy és HH a barcsi Boróka együttesnek. raKí Ötletadóként közreműködött a népismereti tananyagrend- » szer kidolgozásában. \\ ugtlí HH jazásáig az SMK főniunkatár- flH saként dolgozott, sorozals/er- Iffra kesztője volt a fafaragásokat, dalgyűjtéseket összefoglaló kiadványainak. |H Számos koreográfia kötő- aHj dik a nevéhez a kutasi Betyár |||| balladától a török koppom i j|§| Meggyújtom a estimát címűn IBI ót a háromfai Toll foszlósig. fjjj| Az adatközlőket felkereső or- |ffl| szőgjáró gyűjtéseinek sora jfjjj végeláthatatlan. Csak néha- nyat említésként:: bolhái s­Pásztoriam , huzsáki Eibögős, k;Á| heresznyei Makkhetes, kis- tjjB gyaláni Ccpedli, nagytoldi- pusztai Kanásztánc, szennai ,'|f| Karikáző (Majadonna, I á/i ^ Dombon.) c'T Csíkvár József néptánc- '$j§E, pedagógusként és népműve- lóként csaknem hatvan even A|f| át szolgálta a táncházmozgal mát. Látva az életművet, e Mg szolgálatért köszönettel tartó || zunk. A köszönet pedig nem iBB más, mint a/ ismert dallamok j|9| és lépések ezrei, melyet isme- *3§l‘ rönk és használunk. Ahogy ő fogalmazott: „Hagyományos ÉH kultúránk fennmarad, ha utó |jjg| (Iáinknak megtanítjuk..., ffflg hogy életük részévé váljon.” E lépésekkel is csak dér- 8H medten-tétován állunk, hi szén Csíkvár József eltávozott É| közülünk. Tisztelői búcsúz*., Bal látták Kaposváron, a családja és a nagv család, egy múl ha- ||B tatlan mozgalom sokasága. IjH

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents