Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-06 / 207. szám

6 GAZDASÁG 2010. SZEPTEMBER 6., HÉTFŐ Startol a Szegények bankja program kísérleti szakasz 2-2,5 évre tervezik - 400 millió forint hitellel 400 vállalkozás indulhat el A napokban kihelyezi első hiteleit Magyaror­szágon a„szegények bankja” - tudta meg a Világgazdaság. Két és fél év alatt 400 millió fo­rint kölcsönt helyezné­nek ki e kísérleti prog­ram keretében. Hornyák József Márk A Raiffeisen Bank által nyújtott hitelből mintegy négyszáz vál­lalkozás indulhat el a Szegé­nyek bankja programban. Egyenként 300 ezer és egymil­lió forint közötti összeg kapha­tó, mégpedig jogi és pénzügyi fedezet nélkül, bizalmi alapon. A kihelyezett hitelekből induló HilliBBBBBBSHi Kész tárgyalni velünk az IMF és az unió is AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG és az IMF is készen áll Budapest­tel a tárgyalni, amikor az eredménnyel járhat - áll Olli Rehn EU-pénzügyi biztos Herczog Editnek adott vála­szában. (Herczog még júli­usban kért erről állásfogla­lást.) Két feltétele van en­nek: 2011-ben a GDP 3 szá­zaléka alá kell csökkenteni a hiányt, és a kormány vál­laljon kötelezettséget a Nem­zeti Bank függetlenségére. Öli Rehn: Rajtunk nem múlik Milyen irányba tart a világgazdaság? A VILÁGGAZDASÁG mérsékelt ütemben fóllendül, habár vannak kockázatok a költ­ségvetési konszolidáció szüksége miatt - mondta az IMF első vezérigazgató­helyettese, John Lipsky tegnap. A G20 pénzügyi ve­zetőinek dél-koreai értekez­lete előtt fő kockázatként említette az államháztartási hiányokat. Hatalmasat ugrik Németország A NÉMET kormány 3,0 száza­lékra javíthatja a gazdasági növekedésre szóló előrejelzé­sét az eddigi 1,4 százalékról - írta a hét végén a Neue Os- nabrücker Zeitung kormány­zati forrásra hivatkozva. A központi bank a múlt hónap­ban már 3,0, az áüami fej­lesztési bank 3,6 százalékra emelte a német bruttó ter­mék (GDP-) növekedési vára­kozását az addigi 1,9-ről. Ez rekord lenne az 1990-es né­met újraegyesítés óta. vállalkozásoknak nyereségesen kell működniük, ugyanis a köl­csönt abból kell visszafizetni. A projektet a Polgár Alapít­vány az Esélyekért nevű szerve­zet kezdeményezésére civilek dolgozták ki társadalmi munká­ban. 2009 novemberében jött lét­re a társadalom perifériájára szo­rult embereken segíteni hivatott Kiútprogram Mikrohitel Közve­títő Nonprofit Közhasznú Zrt., amely egítséget nyújt majd az induló vállalkozásoknak - tud­tuk meg Polgár Andrástól, a tár­saság egyik alapítójától. A zrt. diplomás terepmunkásai támo­gatják a kezdő vállalkozókat, akik önszerveződő módon ötfős csoportokat alkotnak. Ha szük­séges, a Kiútprogram Zrt. finan­szírozza a szükséges iskolázta­tást is. A leendő vállalkozókból álló csoport minden tagjának rendelkeznie kell a többiek által is elfogadott üzleti tervvel. Első lépésben két csoporttag kap hi­telt, s amikor ők megkezdik a törlesztést, akkor - egyesével - a többi résztvevő is hozzájut a szükséges kölcsönhöz. Egy sokban hasonló program bangladesi atyja, Muhammed Yunus szavaival élve: a szegé­nyek bankja jogi és pénzügyi fe­dezet nélkül ad hitelt, és a bizal­mon alapul. A magyarországi kísérlet ebből több elemet is megpróbál hasznosítani, de a bangladesitől gyökeresen eltérő szociális ellátórendszer miatt - amelynek működését a cigány­sággal szembeni előítéletekből fakadó számos egyéb probléma is nehezíti - jelentősek a kü­lönbségek - mutatott rá Polgár András. Ezeket az akadályokat a Kiút­program Zrt.-n keresztül az ala­Vállalkozásalapítási problémák ÁLTALÁNOS ISKOLAI végzettség­ről és az OKJ-s (Országos Kép­zési Jegyzék) képzésről kell papír AZ OKJ-S KÉPZÉS díjmentes ugyan, de egy adott települé­sen kicsi az esély a megfelelő képzés indulására A távoktatás lehet a megol­dás, de az akár 100 ezer fo­rintba is kerülhet A SEGÍTSÉGRE SZORULÓK között soknak lejárt banki adóssága, köztartozása van, így nem kap­hat hitelt, nem lehet vállalkozó HA EGY SEGÉLYEZETT vállalko­zást indít, megvonják tőle a rendelkezésre állási támogatást AZ indulás UTÁN legalább a minimálbérnek megfelelő jöve­delem után adózni kell AZ ÖNFOGLALKOZTATÓ elveszíti a Start kártya alanyi jogon já­ró előnyeit pítók úgy próbálják elhárítani, hogy saját forrásaikból (amelyek részben civil adományok, rész­ben az Európai Unió pályázatán nyert 1,4 millió euró, kiegészít­ve a költségvetés erre a célra szánt összegével) finanszíroz­zák meg az egyébként állami kö­telezettségeket. A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye három településén négy cso­port, összesen húsz fő tette le eredményesen a csoportalakí­táshoz szükséges vizsgát, és vált ezáltal a Kiútprogram leendő ügyfelévé. A fele-fele arányban nőkből és férfiakból álló csopor­tokban a legkülönbözőbb kisvál­lalkozások indítását tervezik, a mozgóárustól kezdve a fakiter­melésen át egészen az építőipa­ri vállalkozásig. Itthon is toboroznak ausztriai munkára A foglalkoztatási hivatal Auszt­riába, vendéglátó-ipari területre szervez munkaerő-toborzást ok­tóber 5-én, decemberi munkába állással - számolt be az Info- Rádió. Jelenleg többek között szo­baasszonyokat, épület- és bútor- asztalosokat, kőműveseket, ácso­kat, kovácsokat, szerszámkészí­tőket, hegesztőket, éttermi szaká­csokat, henteseket, optikusokat keresnek, de hiányszakma a gé­pészmérnök, az elektrotechnikus vagy a fűtéstechnikus is. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapján olvasható kiírás szerint az állásokra olyan 18 és 35 év közötti magyar ál­lampolgárok jelentkezhetnek, akik szakképesítéssel és/vagy legalább kétéves szakmai gya­korlattal, valamint jó vagy köze­pes németnyelv-tudással rendel­keznek, és büntetlen előéletűek. ■ Október 5-én - decem­beri munkába állással ­tartanak toborzást. Az interjúk pontos időpontjáról és helyszínéről a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) érte­síti a jelentkezőket. A munkavál­lalási engedélyek kiállítása az Ausztria és Magyarország között létrejött és 1998-ban hatályba lé­pett, a gyakornokok cseréjéről szóló egyezmény keretében tör­ténik. Ausztriában jelenleg mun­kavállalási engedéllyel dolgozhat­nak magyar állampolgárok, a munkavállalás 2011. május else­jén válik szabaddá, amikor letelik a magyar uniós csatlakozás utá­ni hétéves átmeneti időszak. Lengyelné Varga Nóra, az FSZH EU-integrációs kirendelt­ségvezetője elmondta: magyarok Ausztriában jelenleg vagy a két­oldalú államközi egyezmények alapján kiadott gyakornoki vagy ingázói engedéllyel, vagy a külföl­diek foglalkoztatásáról szóló jog­szabály alapján a munkáltató ké­relmére kiadott, munkáltatóhoz kötött munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak. A gyakornokok cseréjéről szó­ló egyezmény pedig lehetővé te­szi, hogy a magyarok szakmai és nyelvi továbbképzés céljából mi­nimum 6 hónapra, maximum 50 hétre gyakornoki munkát vállal­hassanak Ausztriában. ■

Next

/
Thumbnails
Contents