Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-27 / 225. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP 5 A faluból nem lehet lakópark irányváltás Svájcban elképzelhetetlen, hogy a szomszéd állataira panaszkodnak Szellemi forradalmárok az egyetemi alkotókörből A magyar élelmiszeripar jövőjét a falvak ellátó szerepének visszaállítása jelenti - derült ki az állattenyésztési napok keretében rendezett konferencián. Vas András Rengeteg külső hatás érte a hazai élelmiszeripart az uniós csatlakozás óta, az ágazatot az elmúlt nyolc esztendő hibás kormányzati döntései is nyomják, ám valójában a magyar vidék a rendszer- váltás óta nem találja a kitörési pontokat. Legalábbis Jakab István szerint. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke a IV. Kaposvári Állattenyésztési Napok keretében hetedik alkalommal megrendezett állategészségügyi nap konferenciáján az élelmiszerellátás régiós és helyi lehetőségeiről tartott előadást.- A világ mindinkább arra törekszik, hogy helyi szinten állítsa elő élelmiszerszükségletét - mondta Jakab István a Kaposvári Egyetemen -, Magyarország viszont több termékből nettó importőré vált az elmúlt időben. Ennek egyik leglényegesebb oka a magyar gazdák és gazdaságok versenyhátránya a nagy uniós importőrökkel szemben. Á Magosz elnöke szerint akadnak ugyanis befektetők, melyek oda viszik a termelést, ahol olcsóbb az előállítás, s ez sokszor EU-n kívüli beruházásokat jelent S míg a magyar termelőknek meg kell felelniük a szigorú uniós előírásoknak, az EU-n kívüli termékek minősége sokszor kétségeket ébreszt.- Bennünket az istállótól, a földtől a boltok polcaiig köteleznek rá, követhető legyen a termék útja, az EU-n kívül sokkal lazább megkötéseknek kell csak megfelelni - állította Jakab István. - És jellemző módon a gyengébb minőségű árukkal nem a régi uniós tagországok piacait árasztják el. A változtatáshoz a Magosz- elnök szerint talpra kell állítani a hazai mezőgazdaságot. Meg kell találni a megfelelő arányokat a növénytermesztés és állattenyésztés között: utóbbi olya-nyira elsorvadt, hogy egyes területeken tulajdonképpen megszűnt. A kistermelőknek a helyi ellátásban jutna komoly szerep. A minőség mellett identitáserősítő is lehet, ha az emberek környékbeli termékeket vásárolhatnak- Egyenes következmény, hogy az élelmiszer-feldolgozó ipar termelése is csökkent - tette hozzá Jakab István. - Tíz év alatt nem történt komoly fejlesztés az ágazatban, ami kihat a versenyképességre is. A vidék megtartó ereje lehet, ha egységes fejlődés indul meg a földek megfelelő hasznosításában. Emellett kommunikációs stratégiaváltásra is szükség lesz: tudatosítani kell az emberekben, hogy a magyar termékek vásárlásával munkahelyeket teremtenek, illetve óvnak meg.- Ha ez sikerül, vissza lehet szerezni a magyar piacot a külföldiektől - vélte Jakab István. - Az ország nem válhat élelmiszerlerakó szemétteleppé. Az első lépés ezen az úton a falu természetes állapotának visszaállítása.- A magyar falvakból lakóparkokat akarnak csinálni - jelentette ki a Magosz elnöke -, az új beköltözőket zavarják az állatok. Pedig azok a vidék természetes, szerves velejárói. Svájcban elképzelhetetlen, hogy valaki panaszkodjon, hogy tehenet tartanak a szomszédjában. Minden gazdaságot támogatni kell, hiszen más a funkciójuk. A legnagyobbakat az exportban kell érdekeltté tenni, a legkisebbeknek pedig a helyi ellátásban kell szerepet vállalniuk. Utóbbira Szita Károly polgár- mester adott példát, aki a konferenciát megnyitó beszédében kijelentette: az új kaposvári piacon létre akarják hozni a kaposvári élelmiszerek - valamint a zselici méz - boltját, mely amellett, hogy minőségi ellátást nyújt, a helyiek identitását is erősíti. A kisgazdaságok csak olyan termékekkel lépnének KELLEMES kolbász-, vagy inkább füstölt sonkaillat terjeng a levegőben: míg a kaposvári Egyetem auditóriumában a hazai élelmiszeripar jövője a téma, addig az előtérben Kaposvár környéki kisgazdaságok mutatják be: termékeik igenis versenyképesek a külföldiekkel. csak éppen kevés az esélyünk a boltok polcaira kerülni - mondja Horváth Gábor göllei őstermelő, akinek standján kolbászok, szalonnák, hurkák, disznósajt, s még megannyi füstölt ínyencség kelleti magát. - Talán, ha sikerülne szövetkezni, legalább megyei szinten tudnánk teríteni az árunkat. Melyek ám - köszönhetően, hogy csak saját tenyésztésű disznóból dolgoznak - lényegesen alacsonyabb a boltokban megszokottnál. Ám nem csak emiatt lennének verseny- képesek.- vásárlók egyre gyakrabban keresik a házi termékeket - folytatja Horváth Gábor -, ugyanis rengeteget csalódtak már a boltokban kaphatókban. Itt viszont csak olyat áradt piacra, amilyet maguknak is készítenek Egyre többen keresik az igazi, minőségi házi termékeket lünk, amilyet magunknak is készítünk. A házi finomságoknál valóban meglehetős az érdeklődés, még az előadóból is ki-kióvatosko- dik egy-egy kisebb csoport, hogy előbb csak mustrálja, majd utána meg is kóstolja a bemutatónak szánt termékeket. Lekvárok, befőttek, sajtok, túró, házi tej, mézek, savanyúságok, gombakészítmények kelletik magukat - s próbálnak piacot szerezni a terme töknek. Utóbbi nem gamntált, ám néhány leendő törzsvásárlót már biztosan találnak. Az Apollo-11 leszállt a Holdra; Magyarországon bemutatták a Szelíd motorosok című filmet, s beüzemelték az első színes tévéadó-berendezést; megjelent a Fiat 126-os modellje; megrendezték a woodstocki fesztivált - csak néhány esemény Kelemen Lajos író szerint, mely emlékezetessé tette az 1969-es esztendőt. No és az Elérhetetlen föld című antológia - a címadó vers Oláh János költeménye mellyel a Kilencek költőcsoport szinte szellemi forradalmat robbantott ki. Az egyetemi alkotókor hozta közös platformra a kilenc alkotót, akik kötődtek az Eötvös- és a Ráday-kollégiumhoz is, s akik az antológiát sötét szobákban szerkesztették össze, ám még ez is könnyebben ment, mint a megjelentetés, hiszen az anyagot két kiadó is elutasította. A könyvet - mely végül az írószövetség ifjúsági szervezete kezelésében látott napvilágot, s melyről Nagy László írta: A vershez sokféle erő kell. Én a jövőre nézve hiszek az ő erejükben - megjelenés után mégis elkapkodták, az alkotók azonban az irodalom perifériájára kerültek a szocializmus éveiben. A Kilencek közül Péntek Imre, Kovács István, Mezei Katalin, Oláh János, valamint az általuk befogadott Kelemen Lajos volt a vendége szombaton délelőtt Kaposváron, a Takáts Gyula-emlékházban rendezett irodalmi matinénak.- Összefűzte őket a fesztelenség, az egymás iránti res- pektus - hangzott el mintegy felvezetésként, majd Káplán Gézd moderációjával beszélgetés kezdődött a vendégekkel a közönség részvételével egybekötve. Méghozzá igazán családias hangulatban - melyet mi sem jelzett jobban, minthogy a matiné kezdete előtt a hallgatóság két tagját megkérték, cipeljenek ki egy kanapét a kertbe -, kávézgatva, teázgatva, esetleg egy-egy korty borral leöblítve a hallottakat. A magyar irodalom legendáivá emelkedett költők verseit, elmélkedéseit, visszaemlékezéseit. ■ Vas András Az első találkozás az igazi tejjel és a lószagú lovakkal Kánaán A szakma mellett a családok is rengeteg programot találtak maguknak az állattenyésztési napokon A legnépszerűbb a lóistállók környéke, a kicsik agyondédelgetik az állatokat Gordon Ramsey kedvencjnek hirdetett) konyhai eszközét kínálja nagy hangon az árus, mellette jóval csendesebb kollégája gyönyörűen fényesített bográcsok, roston sütők mellett unatkozik. Termékbemutatóhoz neki kőhajítás- nyira kellene zarándokolnia: fenséges illatok vonzzák az orrokat az 1. Kaposvári vad- és halfőző bajnokság felé, ahol szakértő kezek serénykednek a bográcsok körül - lapunk munkatársai például szarvas pörkölttel és rókagombás krumpli gombóccal ingerelik a bámészkodókat... Persze a többséget nem az ételválaszték csalogatja ki szombaton a Pannon Lovasakadémiára a IV. Kaposvári Állattenyésztési Napok (KÁN) rendezvényeire. Rengetegen gyerekkel érkeznek, a szervezők ugyanis nemcsak a szakmabeliekre gondolnak, kifejezetten családbarát programot állítottak össze. Mint egy interaktív kiállítás, minden megtapogatható, kipróbálható, s a gyerekek láthatóan élvezik, hogy élőben rácsodálkozhatnak a sokszor csak képeken vagy televízióban látottakra. A legnépszerűbb a lóistállók környéke, a kicsik legszívesebben agyondédelgetnék a paripákat, melyek közül az idő előrehaladtával néhány igencsak nehezen tűri a nagy népszerűséget.- Ez büdös! - jelenti ki egy hatévesforma fiúcska, miközben nagy adag szénát próbál egy pej szájába gyömöszölni.- Lószagú - javítja ki apja, s bár láthatóan ekkor még nem sikerül meggyőznie a gyereket, a kötök úgy fertályóra múltán már igazat ad felmenőjének. A teheneknél ugyanis erőteljesebb, savanyú szag terjeng, nem véletlen, hogy a gyerekhad csak a külön karámba állított bociig merészkedik, a felnőtt marhák közé csak szakemberek vegyülnek.- Ilyen a tej? - csodálkozik egy kislány, amikor megszagolja, majd óvatosan megkóstolja a boltitól már küllemében eltérő házi fajtát, ám nehezen barátkozik az új ízvilággal, s inkább a vadaspark felé cibálja szüleit. Ahol malacok, fácánok, foglyok, dám- és gímszarvasok - bár utóbbit nem láttuk - hagyják magukat etetni, esetenként simogatni, emellett remek játszóteret is kialakítottak a szervezők szénából, rönkökből, egyszerű csúszdából. Átellenben sokkal komolyabb szerkezetek jelentenek megunhatatlan játékterepet: kis- és nagytraktorok, köztük egy óriási John Deere mászókaként funkcionálnak, égy kétéves lurkót úgy kell lekönyörögni az amerikai gépóriás lépcsőjéről. A kisebbekre viszont ő is bátran felülhet, a nagyobbak pedig mini- quad-pályán élesben is tekergethetik a kormányt. Persze várni kell valamicskét, míg sorra kerülnek, ám senki sem türelmetlenkedik. Erre a napra ez éppen elegendő és tökéletes program. Ezreknek KÁNaán... ■ Vas András
