Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-19 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 38. szám

8 2010. SZEPTEMBER 19., VASARNAP GAZDASÁG AGRI-gáz: több sebből vérzik a terv Kaukázus Csökkentheti az ország függését Oroszországtól az Azerbajdzsánból induló vezeték Egyelőre csak kétségek vannak az azeri gáz euró­pai exportját célzó friss tervekkel kapcsolatban. A magyar kormány min­denesetre bizalmáról biz­tosította az AGRI pro­jektet. B. Horváth Lilla Magyar részről jó eséllyel a Ma­gyar Fejlesztési Bank vesz részt az azeri gáz európai exportját célzó AGRI projektben, amelyről a kaukázusi országon kívül Ma­gyarország, Grúzia és Románia vezetői kedden a grúz főváros­ban, Bakuban írtak alá megálla­podást. Az aláírók támogatták a projektet, amelynek célja, hogy „diverzifikálja a szénhidrogén­erőforrások szállítását”. A Magyar Fejlesztési Bank részvétele nem meglepő, hiszen az állami tulajdonban lévő pénz­intézet felel a másik nagy gázim­port-vállalkozásért, a Déli Áram­latért Is. Ahhoz azonban, hogy legyen miben részt vennie, még számos részletkérdést tisztázni kell, és sok, ám annál drágább alprojektet meg kell valósítani. Mindenekelőtt eladandó azeri gázra van szükség. A kaukázusi ország nemcsak folyó termelé­sét adta el több évre előre, ha­nem a még csak feltárásra váró és óriásnak mondott Sah Deniz 2 projekt gáza egy részét is. Fő vevője, az orosz Gazprom már egy éve jelezte, hogy kész meg­venni minden, a továbbiakban felszínre hozandó gázt Azerbaj­dzsántól, sőt, arra állítólag opci­ót is kapott. Ez persze nem zár­ja ki teljesen, hogy Azerbajdzsán Európába exportáljon. Ismert, hogy a kaukázusi ország a Déli Áramlattal rivális, de még csak papíron létező Nabuccóba is ígért gázt, májusban pedig kö­zölte, hogy az AGRI projekt kere­tében évi 6-8 milliárd köbméter­nyi cseppfolyós gázt küld majd Európába. Ha lesz gáz, el is kell szállítani Grúziába. Ehhez azonban még meg kell építeni egy szárazföldi vezetéket, és meg kell állapodni a Grúziának fizetendő tranzitdíj­ról is. Grúziában azután cseppfo­lyósítani kell a gázt. E célból Potiban, az ország fekete-tenger­parti kikötőjében létesülne egy évi 30 milliárd köbméter kapaci­Magyar veszély? tású létesítmény. A már január­ban bejelentett terv szerint az LNG-üzem mintegy 6 milliárd euróba kerülne, a finanszírozás­ról azonban csak annyit lehet tudni, hogy még nincs döntés. (Annak alapján egyébként, hogy a Potiban tervezett üzem végső kapacitása a háromszorosa az Európának szánt mennyiségnek, feltételezhető, hogy ott a Sah Deniz 2-től eltérő forrásból érke­ző vagy más piacra szánt gázt is cseppfolyósítanának.) Nem ígérkezik zökkenőmen­tesnek a tengeri szállítás sem. Az ahhoz szükséges drága, spe­ciális tartályhajók kisszámú gyártója nyolc évre vesz fel meg­rendelést. Igaz, kezdetben hasz­nálható bérelt hajó is, azt viszont fel kell hozni a Földközi-tenger­ről a szigorú feltételeket szabó Boszporuszon. További nehézsé­get okoz, hogy Romániában cseppfolyósgáz-visszaalakító üzemet kell építeni. A több éve dédelgetett terv szerint körülbe­lül egymilliárd euróba kerülne a Constantái beruházás, egy ilyen projekt azonban olyan hosszadalmas és körültekintő előkészületeket igényel, ez ön­magában kizárja, hogy két év múlva beinduljon a gázszállítás. Egyedül a környezetvédelmi en­gedélyek megszerzése egy év, de alapos szeizmikus vizsgálatok kellenek az üzemhez szükséges tartályok telepítése előtt is. En­nek kapcsán érdemes felidézni a 12 éve indított s máig meg nem valósult horvátországi Adria LNG-projekt kapcsán felmerült nehézségeket. Lapunknak gáz­piaci szakértők azt mondták, hogy ha a fenti feladatok, illetve nehézségek mindegyike rend­ben megoldódik, felelősséggel akkor sem állíthatja senki, hogy 4-5 éven belül azeri gáz érkezhet Magyarországra az AGRI projekt keretében. Emlékeztettek, hogy az AGRI-nak nemhogy megvaló­síthatósági tanulmánya nincs, még előzetes tervei sincsenek. Ha viszont megépül a Constan­tái üzem, az az AGRI projekttől eltérő forrásból származó gázt is fogadhat. Elvben még orosz szál­lítmányokat is, feltéve, ha épül a Fekete-tenger partján orosz LNG- üzem, s ha lesz orosz részről ilyen kereskedelemre szándék. Azt sem tudni, hogy a Constan­tába érkező gázon hogyan osztoz­nának a leendő európai vevők. A Szeged-Arad gázvezeték évi 4,4 milliárd köbméteres magyaror­szági importot, illetve tranzitot tesz lehetővé. Ez hatalmas meny- nyiség az ország az idén tovább zuhanó, 10,5 milliárd köbméter körül várt gázigényéhez képest, már a töredéke is pezsdítené a pi­acot. Kérdés, a piac mennyi gázt akar majd. Addigra ugyanis az E.On Földgáz Trade Zrt.-nek meg kell hosszabbítani az orosz gáz importjáról szóló, 2015-ben lejáró hosszú távú vásárlási szerződé­sét. De vajon hogyan veszi figye­lembe az AGRI projekt révén né­hány év múlva esetleg érkező gáz mennyiségét? (És a Nabuccót meg a Déli Áramlatot.) Kérdé­sünkre Kutas István, a hazai E.On csoport szóvivője annyit mondott, hogy „az új szerződésben minden új gázkapacitást figyelembe fo­gunk venni”. De még másnak is el kell dől­nie. Nem ismert, hogy az állam a továbbiakban milyen gázpiaci szerepvállalásra készül. Igaz, a szakminisztérium egy minapi közleményében leszögezte, nem kíván élni az E.On Földgáz Trade-re vonatkozó elővásárlási jogával. Az sem ismert, hogy az AGRI projekttel kapcsolatos be­jelentés a közelgő magyar-orosz kormányközi megállapodásra való előkészület része volt-e. Drágulhat a gáztárolás AZ E.ON FÖLDGÁZ STORAGE olyan új tárolási árképzést szeretne bevezetni, amely ré­vén a piac egyes szereplői szá­mára megdrágulhat a tárolta- tás. A lépés ellen már tiltakoz­tak gázkereskedők a Magyar Energia Hivatalnál. A konst­rukció elsődleges célja vagy indoka mindazonáltal nem az áremelés, hanem az, hogy a valóságos gázkereskedelmi tevékenységhez jobban illesz­kedő csomagokat kínálhas­son a Storage. Most ugyanis egyes kereskedők megteszik, hogy viszonylag nagy tároló- kapacitásokat, mellette vi­szont olyan „nem életszerű”, kis kitárolási kapacitásokat kötnek le, amelyek révén csökkentik a költségeiket. Ha kénytelenek lesznek a lekötött tárolókapacitással arányos ki­tárolási kapacitásokat leköt­ni, számukra valóban nőnek a tárolási költségek. A Sah Deniz* gázmező termelése Időszak Mennyiség (milliárd köbméter/év) 2007 ___________________2,8 2008-2012 9,2-10,0 2013-2015 16,0-20,1______ 2016-2020 20,0-22,0 * A VILÁG EGYIK LEGNAGYOBB GÁZLELŐHELYE. FORRÁS: AZERI HIVATALOS STATISZTIKA az orosz gázmonopólium számára veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbaj­dzsán, Grúzia és Románia által tervezett, Oroszországot elkerülő AGRI gázvezetékhez, mert azzal járhat, hogy nem vásárol földgázt a Déli Áram­lat vezetékből - továbbá Hor­vátország és Szerbia sem, amellyel egyesíti gázszállítási rendszerét - írta a Kommer- szant. Az orosz lap kiemeli: az AGRI gázvezetékhez még nem készültek tervek és meg valósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem. A Bakuban szerdán a három részt vevő ország állami föld­gázipari konszernjei által megalapított vegyes vállalat egyelőre a tervezett vezeték megvalósíthatósági terveit dolgozza majd ki Az elképze­lések szerint a Kaszpi-tengeri Sah Deniz lelőhelyről a Ba­ku- Tbiliszi vezetéken át a Fe­kete-tengerhez jut, ahol a grú- ziai Kuleviban cseppfolyósít­ják, és tankhajókon jut te vább Romániába. EGYELŐRE NEM TUDNI Semmit a vezeték finanszírozásáról, de a megállapodásban sze repel, hogy a részt vevő álla­mok semmiféle garanciát nem nyújtanak - olvasható a Kommerszantban. A lap grúz forrásokból úgy tudja, hogy egyelőre minden részlet az előzetes vita stádiumá­ban van, vagyis még semmi nem konkrét. A kommerszant azt írja, hogy az AGRI-nak nincs meg bízható gázforrása Az azeri fél ugyan állítja, hogy lesz elegendő gáz, de szakértők erősen kétlik, hogy ezt Baku a közeli jövőben rendelkezés­re tudja bocsátani - írja a Kommerszant A Sah Deniz- ben kitermelt gázmennyiséget ugyanis már eladta: nagy vá­sárló Grúzia és Törökország, Irán évi egymilliárd köbmé­tert vesz, ,a Gazprom pedig szeptember elején megállapo­dást írt alá az eddigi évi egy­milliárd köbméter kétmilli­árdra emeléséről. A tőzsdéző háziasszonyok után a bankárok éjszakái jönnek befektetés Újra van bizalom a hosszabb távokban, de úgy, hogy az emberek közben biztonságot akarnak A 2008-as válság felforgatta a megtakarítási szokásokat. Amint elmúlt a tőzsdei zuhaná­sok és a bankok körüli ijedtség, a magyar kisbefektető máris le­csapott az új lehetőségekre. A két számjegyű, pár hónapos banki ajánlatokat becserkésző kamatvadászok jártak elöl. Az­tán jöttek a kisbefektetők, úgy­mond a háziasszonyok, vásárol­ni a tőzsdére. Ők a hazai cégek alulértékelt részvényeire csap­tak le. 2009 végére ez a forró pénzes korszak is lezárult. „Ma annak vagyunk tanúi - így Komócsi Sándor, az Uni- Credit Bank ügyvezető igazga­tója -, hogy az éven túli leköté­sű betétek állománya növek­szik. Újra van bizalom a hosz- szabb távokban, de úgy, hogy az emberek közben biztonságot akarnak. Azt, hogy a teljes idő­szakra fixen kapjanak 6-7 szá­zalékos éves kamatokat, miköz­ben látják, hogy a rövid távú ka­matok már jóval alacsonyabbak a korábbiaknál. Az igényekre jellemző, hogy nem oly rég az év terméke lett az UniCredit kétéves betétje, amelyik idő előtti feltöréskor is fizet kama­tot. Ha az élet bizonytalan, a bank dolga, hogy még több biz­tonságot nyújtson.” Az idén rekordösszegű, 500 milliárd forintnyi lakossági pénz J ment a befektetési alapokba, I amelyektől, mint a betétektől, a A banki ügyfelek megint a biztonságot és a tőkevédelmet keresik mai ügyfél elvárja a biztonságot, a tőkevédelmet. No meg azt is, hogy a hozam is jócskán a nem­zeti banki alapkamat fölé me­hessen. „Ez viszonylag könnyen ment a »békeidőkben« - mondja a Pioneer Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, Vizkeleti Sán­dor -, amikor a tőzsdeindexek 3-5-10 éves távon mindig szár­nyaltak. Ennek vége, napi 24 órában kell reagálnunk minden fel és le változásra. Például leg­újabb termékünkkel, a Szuper 8 származtatott alappal Kína, Bra­zília, Oroszország és további szá­mos ígéretes ország piacán va­gyunk jelen, s az időzónák elté­rése miatt tényleg éjjel-nappal aktívnak kell lennünk. Innová­ció, folyamatos odafigyelés, szi­gorú szabályok: így tudunk 8% hozamot biztosítani az első év végére, aztán amint ismét el­érünk újabb 8%-os növekedést, azt minden alkalommal kifizet­jük. Közben persze nyújtjuk az ügyfeleink számára alapvetően fontos tőkevédelmet is.” Úgy tűnik, ma nemcsak a pi­ac és a szabályozás új kihívásai, de az ügyfelek igényei is meg­dolgoztatják a bankárokat. Töb­bet, biztosabbat akarnak az em­berek. A bankároknak pedig éj­szakázniuk kell, ha meg akarják látni a nekünk, banki ügyfelek­nek is világító hajnali fényt a 2008-as alagút végén. ■

Next

/
Thumbnails
Contents