Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-16 / 216. szám
2010. SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK GAZDASAG 7 Csökkennek a termékdíjak nincs mentesség SzázmilMrdot behoz az új állami ügynökség Hol adjam el értékes ékszereimet? aranyár Olvasónk eladná arany ékszereit. Az ékszerboltban megkérdezte, grammonként mennyiért veszik meg. Ám az utcán, hirdetési táblát hordozó emberek ennél jóval többet kínálnak. Mint a hölgy írja, a hirdetések hordozó emberein a tábla felirata szerint egy bizonyos helyen grammonként 500 forinttal többet kínálnak az aranyért, mint az általa ismert ékszerboltban. A táblán az eladási hely is fel van tüntetve: utca, házszóm, emelet - tehát valószínűleg egy magánlakás címe. Ez esetben érdemes óvatosnak lenni. A megbízható ékszerüzletekben, illetve cégeknél hitelesített mérleggel állapítják meg az eladásra kínált arany súlyát. Nem lehet tudni, rendelkezik-e ilyennel a mozgó hirdetés terjesztője. Már az is gyanús, hogy magánlakásról van szó, amelynek címét nagy, írott ákombákom betűkkel tüntette fel a táblákon a vevő. Mint azt egy ékszerüzletben elmondták, az ilyen helyeken nincs hitelesített mérleg. Tehát előfordulhat, hogy hiába kínál az illető grammonként több száz forinttal magasabb árat az aranyért, az eladó mégis pórul jár. Aranyat és egyéb ékszert tehát csak a megbízható boltokban szabad eladni. A jutányos vételár (vagy az olcsó eladási ár) sok esetben megtévesztő lehet. Számos ember ezért vásárol különböző olcsó áruházakban rossz minőségű terméket, amelyről hamar kiderül, hogy használhatatlan. így megvétele kidobott pénz. A nagyon csábító kereskedői ajánlatokkal érdemes vigyázni, tanácsos megkérdezni, mi van a hátterükben. A hivatalos aranyár a közeljövőben egyébként várhatóan emelkedik. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Megváltoztatja a termékdíj-szabályozást a vidék- fejlesztési tárca - jelentette be Illés Zoltán. A környezetügyi államtitkár közölte, a termékdíj megmarad, de ahol csak lehet, csökkentik annak mértékét darabra vagy kilóra vetítve. Mentességet senki sem kap. Éber Sándor A tervek szerint létrehozzák az állami tulajdonú Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökséget (OHÜ). „Az átalakításokra azért volt szükség, mert a jelenlegi, átláthatatlan rendszer nem működött hatékonyan” - indokolta a változásokat lapunknak Rácz András. A környezet- és természetvédelemért felelős helyettes államtitkár szerint nem lehetett ellenőrizni, a koordináló szervezetek befizették-e a licencdíja- kat, és megvalósult-e a hulladékok újrahasznosítása. A törvény arra kötelezi a multinacionális és a kisebb-nagyobb hazai és külföldi gyártókat, hogy a termékeik után - például gumi, nejlonzacskó, üveg, pillepalack, alumíniumdoboz, elektronikai berendezések - termékdíjat fizessenek. A cégek azonban egy kormányrendelet értelmében a rájuk kirótt összeget nem voltak kötelesek befizetni, ha a kötelezettségüket átruházták egy koordináló szervezetre, amellyel az eredeti összeg töredékéért licencszerződést kötöttek. Rácz szerint a tarifákat mesterségesen tartják magasan, hogy ne a cégek, hanem ezen szervezetek fizessék be, amelyek viszont különféle mentességeket élveznek. A fogyasztóval azonban kifizettetik a termékdíjat. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a mintegy száz- milliárd forintosra becsült termékdíjpiacról, a pénzügyőrség szerint tavaly 85 milliárd nem érkezett meg az állami költségvetésbe. A koordináló szervezetekhez 15 milliárd forint került. „Az 50-60 fős OHÜ a tervek szerint jövő januártól működik” - mondta Rácz. A szervezet által összegyűjtött termékdíjból finanszírozza majd többek között a hulladék szelektív begyűjtését, majd annak újrahasznosítását. Ezekre a feladatokra 15-25 milliárd forintot terveznek, a többi pénzt árvízi és belvízi megelőzésére, védekezésre, hulladék- gazdálkodásra és környezetvédelemre fordítanák. „Pártoljuk, hogy a környezet- tudatos fogyasztói választást támogató termékdíj ne lehessen megkerülhető, és hogy szigorúbban vegyék a behajtását” - mondta a HuMuSz Hulladék Munkaszövetség kommunikációs vezetője. Graczka Sylvia szerint az újrahasznosítás koordinálásának állami kézbe kerülése jót is, rosszat is jelenthet. A mostani hasznosítási rendszer teljesen piaci alapokon szerveződik, a környezet védelme csak nagyon sokadik szempont a sorban. A monopolhelyzetből adódó kényszerítő erő javíthat a piaci szereplők fegyelmén, országos szinten kezdődhet meg a hulladékgazdálkodás integrált tervezése. A környezetvédelem kizárólag üzleti érdekeknek való alárendeltsége pedig csökkenhet. Ám torzíthatja a piacot is, ha nem kellő körültekintéssel kezelik a helyzetet. Graczka Sylvia szerint inkább a százmilliárdos bevétel motiválja a kormányt, nem a környezetvédelem. A HuMuSz szerint gond, hogy továbbra sem terveznek egy elkülönített alapot, amelybe a termékdíj befolyhatna, és azt kifejezetten környezetvédelmi projektek finanszírozására címkéznék. Ellentmondás: míg a termékdíjbevétel jelentős részét hulladékbegyűjtésre és újrahasznosításra kívánják költeni, addig illetékes vezetők szerint a hulladékmegelőzésnek van elsőbbsége. Kevesebb munkanélküli az északi régióban TÖBB mint 3,4 százalékkal csökkent a regisztrált munkanélküliek száma Észak- Magyarország régióban augusztusban az egy évvel korábbihoz képest. A térség három megyéjében kis híján 103,5 ezer állástalant tartottak nyilván. A munkaadók 6,5 ezer betöltetlen álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központnak. Megsértette a kódexet, bírság az OTP-re KÉTMILLIÓ FORINT fogyasztó- védelmi bírságot szabott ki az OTP Bankra a felügyelet (PSZÁF), és kötelezte a bankot a jogszabályok betartására. Az OTP annak ellenére nem engedte meg az egyik ügyfelének, hogy devizában fizesse ki devizaalapú hitelét, hogy ezt a lehetőséget a bank a magatartási kódex aláírásával vállalta, és ezt az előírást saját üzletszabályzata is tartalmazta. Ez az első eset, hogy a PSZÁF egyéni panasznak adott helyt. Kosa: Ezeket a kibiceket kiküldik a teremből... miután a Standard & Poor’s kijelentette, Magyarország elveszítheti a befektetésre ajánlott minősítését, „bukott angyallá válhat”, Kosa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke így reagált: „A hitelminősítő az a klasszikus kibic, akit jobb helyen egy idő után kiküldenek a teremből...” - idézi az amerikai Wall Street Journal. „Szeretnénk együttműködni az IMF-fel, a bankokkal stb. de kívülről nem mondhatják meg, mit tegyünk.” Kosa: A választó fontosabb Rosszabbul járhat a fogyasztó? „változásokra van szükség a hulladékgazdálkodásban, de a kormány eddig nem egyeztetett a termékdíjról a koordináló szervezetekkel” - hangoztatta lapunknak a dunaújvárosi központú Őko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezetője. Mányi István szerint így nehéz helyzetbe hozzák a cégeket, mivel ha januártól változások lesznek, nekik máshogy kell tésével nem jár jól a fogyasztó, mivel a mentességek eltörlésé vei drágább lesz a termék, az ásványvizek átlagára 17 forinttal is emelkedhet. Mányi szerint az OHÜ létrejötte nem jelenti a koordináló szervezetek végét, mivel meghirdetett közbeszerzési eljárásokon projekteket nyerhetnek el. tervezniük a jövő évet. Hangsúlyozta, a termékdíj csökkenNagy cég, nagy korrupció? dt A német multi elnöke élesen visszautasítja a vádakat llj gázvezeték, orosz aggódás agri Az is kérdés, van-e elég készlete az azerieknek Nyomoz a bonni államügyészség a Deutsche Telekom (DT) elnöke ellen a kelet-európai leányvállalatokat érintő megvesztegetési botrány ügyében. De mások érintettségét is vizsgálják a konszern magyar, macedóniai, montenegrói üzletkötéseiben. A megvesztegetések 2005-ig nyúlnak visz- sza, amikor kenőpénzekkel próbált a Magyar Telekom németekkel együtt kedvező üzleteket kötni a két országban. Obermann elutasítja a vádakat. Mint mondja, a DT nem tűri a korrupciót a nemzetközi üzletekben sem. A Magyar Telekomnál évek óta fo- lyó vizsgálatról korábban közöl- | ték, nincs új fejlemény, a vállalat I erről már mindent közölt. ■ A Deutsche Telekom bonni székháza. Vizsgálják, van-e magyar szál Az orosz gázmonopóliumnak veszélyt jelent, hogy Magyarország csatlakozni szándékozik az Azerbajdzsán, Grúzia és Románia közös, Oroszországot elkerülő AGRI gázvezetékhez. Attól tartanak, nem vásárolunk földgázt a Déli áramlatból - írta tegnap a Kommerszant orosz lap. Megállapítja: a vezetékhez még nem készültek tervek és megvalósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem. Az elképzelések szerint a Kaszpi- tengeri Sah Deniz lelőhelyről a gáz a Baku-Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut, ahol a grúziai Kuleviban cseppfolyósítják, és tankhajókon szállítják tovább Romániába. Az azeriek ugyan állítják, lesz elegendő gáz, de szakértők erősen kétlik, hogy ezt Baku a közeljövőben rendelkezésre tudja bocsátani. A Sah Denizben kitermelt gáz- mennyiséget ugyanis már eladta: nagy vásárló Grúzia és Törökország. Irán évi egymilliárd köbmétert vesz, a Gazprom pedig szeptember elején megállapodást írt alá az eddigi évi egymilliárd köbméter kétmilliárdra emeléséről. ■ Minek ez a repülősdi? - Itt az újabb gumicsont éles hangon kritizálta az MSZP, hogy a kormányfő és stábja egy 12 millióért bérelt repülővel utazott hivatalos bakui útjára. Próbáljon tettekben is spórolni a közpénzekkel a kormány, mert „így nem csoda, ha gond lesz az idei hiánycél tartásával”. A Miniszterelnökség szerint az út költségkímélő volt. Orbán Viktorral tartott Varga Mihály államtitkár, Szijjártó Péter szóvivő, Gottfried Péter főtanácsadó és nyolc újságíró. A lehető legkisebb, 14 fős gép kevesebb mint 13 millióba került, ez volt a bekért ajánlatok közül a legolcsóbb.