Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-13 / 213. szám

5 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Mesterkurzus: fafaragók és bevésett tudás Szennában Keményfát elrendező bizsókok, szarut karcolozó kések, véső nyomán felcsapó szijácshalmok nélkül rendezett faragókonfe­renciát a megyei múzeumok igazgatósága és a somogyi nép­művészed egyesület. Az ország ügyes kezű mesterei közül mint­egy félszázan elméleti tudomá­nyukat csiszolgatták két napon keresztül közel s távol a legau­tentikusabb helyen: Szennában. Mesterkurzus. Ekként össze­gezte a Hagyaték - szellemi örökségünk nyomai elnevezésű országos konferencia küldeté­sét a szervező Gosztonyi Zoltán faragó, a Népművészet Mestere. Ugyanezzel a címmel rendelke­zik a korelnök, a 87 esztendős Szőke István fafaragó is, aki Sárdi Árpád megyei alelnök kö­szöntője után megnyitotta a rendezvényt, amely egyfajta év­ezredes kulturális kalandozás volt a jelképek világában. A ré­gi mesterek munkáinak kora­beli szimbólumrendszere fon­tos jelentéseket hordozott, ame­lyeknek megértéséhez a hiede­lemvilágban csakúgy el kell mélyülniük, mint a képírásban és a csillagismeretben. A szen­nai skanzenben szombaton Zentai Tünde etnográfus, az MTA doktora tartott előadást. A konferencián Csepinszky Má­ria nyugalmazott gyűjtemény­vezető is részt vett, tárlatvezeté­sekkel mélyítette a faragók is­mereteit. , ■ Balassa T. Teret kérnek a festők a városban kapós art Öröm, ünnep és munka a képzőművészeti egyesület 20 éves jubileumán Akárcsak egy helyes és értelmes mai fiatal: színes a múltja, mozgalmas a je­lene, de a jövőjében csak az élni akarás a biztos. Pezsgő mellett, de munká­val ünnepelt a Kapós Art. Balassa Tamás A képzőművészeti élet színe-java megtisztelte az új idők egyik leg­régebbi képző- és iparművészeti egyesületének húszéves születés- napi programjait szombaton. A Kaposvári Egyetem művészeti karának K. B. Galériájában a csaknem félszáz tagot számláló elvű szervezet, mivel mással, ki­állítással ünnepelt Szita Károly polgármester eüsmerő oklevéűel fejezte ki a város nagyrabecsülé­sét, Szemadám György festőmű­vész, művészeti író tárlatnyitót mondott, majd szimpózium elő­adói idézték a két évtized sarok­pontjait Buták András grafikus­művész, a képzőművészeti társa­ságok szövetségének elnöke, Gamus Árpád pécsi galériaigaz­gató, Géger Melinda művészettör­ténész, Hoűó Barna nagyváradi képzőművész, Kováts Albert fes­tőművész, a festők társaságának elnöke, és J. Lieber Erzsébet gra­fikusművész, társegyesület-veze- tő vallott személyes élményeiről, s adott szakmai támpontokat A festők városa volt szomba­ton Kaposvár, és a grafikusmű­I Festők városa. Az alkotók intenzívebben szeretnének részt venni a város művészeti életében. A Kapós Art párbeszédet kezdeményez a városháza felé vészeké, iparművészeké. A ven­dégelőadók változó vérmérsék­lettel, de szinte mindannyian megfogalmazták: a város művé­szeti életében intenzívebben szeretnének részt venni a kapos­vári alkotók. Hiányolják az alko­tók a Vaszary Képtár pályázati lehetőségét, a valaha rendszeres városi és megyei tárlatokat, a művészeti tanácsot, az egyesüle­tek ajánlati jogát a kiállítók sze­mélyére. És a volt SMK-t mint háttérintézményt, ami kortárs galéria, raktár és iroda volt szá­mukra. Otthon a városban. Az elhangzottakat is csokorba gyűjtve a Kapós Art párbeszédet kezdeményez a városháza felé, ahol - mint korábban több alka­lommal - ezúttal is tárt kapu fo­gadja őket rövidesen. Groteszk és mail art mint mérföldkövek A kapós art a groteszk trien- nálé és a nemzetközi mail art pályázattal vált megkerülhe- tetlenné. Érdemei közé soro­landó, hogy kezdettől fogva távol tartotta magától a mű­vészetidegen bezártságot, nyi­tott a kaposvári testvérváro­sok, köztük a német, a fran­cia, az olasz, s utóbb az an­gol kapcsolat felé. A határon túli területek közül kolozsvári és nagyváradi beágyazottsága figyelemre méltó. Közterek és közösségek együtt gyarapodnak Jutában fejlődés Szennyvízberuházást kezdenek, átadták az akadálymentesített rendelőt a lakosságmegtartó községben Átadták a jutaiaknak a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, valamint az orvosi rendelő akadálymentesített épületét a hétvégén Juta község szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása: támogatja az Európai Unió is Egy jelentős beruházás kezde­tét, s egy másiknak a befejezését ünnepelték szombaton Jutában, a falunapon. A borús idővel da­coló derűt részint a 436 millió forint értékű szennyvízberuhá­zás kezdése indokolta, amely több évtizedes igényt elégít ki az 1240 lakosú településen. Az el­készült fejlesztés a kisebb nagy­ságrend eűenére nem kevésbé fontos: átadták a lakosságnak a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat és az orvosi rendelő akadálymentesített épületét. Hivatal Nándorné, Juta pol­gármestere megiűetődötten állt a falunapi közönség elé szom­baton, hiszen - mint mondta - sok ember öröme, s régi vágya teljesül a község infrastruktúra- J jának fejlesztésével. Ezért kö- I szönetet mondott mindenki­nek, aki kivette a részét a mun­kából, benne a képviselő-testü­letnek, amely eredményes négyéves ciklust zárt. Gelencsér Attila országgyűlé­si képviselő, a megyei közgyű­lés elnöke köszöntőjében arról a misszióról beszélt, amit vidé­ki emberként négy évvel ezelőtt vállalt. Ez a misszió a falun ma­radás meűetti kiáűás, mert sok érv szól ugyan a városok mel­lett, mondta, mégis arra kér, a falun élők tartsanak ki. Nincs annál szomorúbb, amikor a bol­dogságot a vidéki élet békéjé­ben megtaláló emberek a be­tonrengetegbe, számukra test­idegen közegbe kényszerülnek. Ezért a vidéki Magyarország boldogulása nélkül nem boldo­gulhat az ország. Az elnök arról is beszélt, hogy az ország éves az európai unió támogatásá­val, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszí­rozásával megvalósuló beru­házásra Juta Község Önkor­mányzata adta be a pályáza­tát. A Dél-Dunántúli Operatív Program DDOP-2009-5.1.4/A kódszámú,' „Kistelepülések szennyvízkezelésének fejlesz­tése” című támogatási kereté­ből 80 százalékos támogatási 1800 milliárdos szja-bevételé- vel szemben 2500 milliárdos adósságszolgálat áű. E szorítás­ból kivezető utat a több bevétel, a munkahelyteremtés jelent­intenzitás mellett 348 millió 956 ezer 800 forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a „Juta község szennyvízelvezetése és szenny­víztisztítása” című projekt megvalósítására. a projekt teljes bekerülési összege 436 millió 196 ezer forint, amelyhez az önerőt a lakosság és az önkormányzat biztosítja. A támogatást az hét. Minden erőt és energiát oda kell becsatornázni, mondta, hogy a kis- és középváűalkozá- sok (kkv) mint legfőbb munka­helyteremtők gyarapítani tud­Európai Unió Európai Regio­nális Fejlesztési Alapja és a Magyar Köztársaság biztosít­ja. A szennyvízelvezető- és tisztító rendszer kiépítése a te­lepülés fejlődésének egyik fontos eszköze, hozzájárul mind a település, mind a Dél- Dunántúli Régió stratégiai céljainak megvalósulásához. A beruházás célja a teljes la­kosság ellátása, ezen kérész­iek. a nemzeti összterméket. Ez az új Széchenyi-terv, mutatott rá Gelencsér Attila. Feigli Ferenc, Barcs polgár- mestere, a Dél-Dunántúli Régió­tól pedig a térség környezetvé­delmi és ökológia céljai meg­valósulásának elősegítése. A beruházás menedzsmentjét a BFH Európa Kft., a műsza­ki ellenőri feladatokat a Kapós Hidro Kft. látja el. A közbeszerzés lezárultával vár­hatóan októberben írják alá Juta legnagyobb eddigi beru­házásának kivitelezői szerző­dését nális Fejlesztési Tanács (DDRFT) nemrég leköszönt el­nökeként a számokról is szól­hatott a jutaiakhoz. Azt mond­ta: a régió a ROP (regionális operatív program) keretében csaknem nyolcmiűiárdot fordít a kistelepülések szennyvízke­zelésére, ebből 349 milliót ka­pott e somogyi község. A16 szá­zalékos csatornázottság válhat így teljessé 2011. szeptemberé­re, amit a próbaüzem végén 2012. tavaszán adnak át. Feigli Ferenc azt mondta, négy év alatt 532 millió forint érkezett Jutába, ami Kolber István mun­kájának is köszönhető; a képvi­selő, volt fejlesztési minisztert hivatalos ügyek szólították a fő­városba. A polgármester a mun­kahelyteremtésről mondta: a régió az elmúlt két évben 25 miűiárdot fordított a kkv-k tá­mogatására. Köszöntőt mondott a faluna­pon Bodor Zoltán esélyegyen­lőségi szakmérnök is, aki a családsegítő központ és az or­vosi rendelő akadálymentesí­tésén dolgozott. Részt vett az ünnepen Kulcsár László, a Kapós Hidro Kft. ügyvezető igazgatója is. Hivatal Nándorné, bár a számvetést elkészítette, ezt az ünnepi alkalmat nem használta ki arra, hogy részletes tájékoz­tatást adjon a négyéves ciklus­ban elvégzettekről. A polgár- mester azt kérte viszont, hogy a vendégek látogassanak el a megújult intézményekbe, s néz­zenek szét a helyiek igényessé­ge és a „munkanélküliek” mun­kája révén szép és rendezett te­lepülésen. így ugyanis meglát­hatják: Juta az elvándorlás he­lyett a közösség maradásának és összetartozásának a példája.

Next

/
Thumbnails
Contents