Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-12 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 37. szám

2010. SZEPTEMBER 12., VASARNAP 4 A HÉT TEMAJA Afganisztán Négyre emelkedett a magyar katonahalottak száma Afganisztánban. A miniszter elismerte: a helyzet csaknem tarthatatlan. \J A BŐRÜKET VISZIK VÁSÁRRA Valós veszélynek vannak kitéve a magyar katonák Afganisztánban; a hely­zet súlyosságát jól mutat­ja, hogy akár a misszió teljesítése is veszélybe kerülhet. Fábos Erika-Kun J. Viktória A terrorveszély nem nőtt Ma­gyarországon, és nem minden internetes fenyegetést kell ko­molyan venni, de tény: háború van, az afganisztáni helyzet egyre súlyosabb, halálesetekkel pedig bármikor számolni lehet. Biztonságpolitikai szakértők szerint hazánk afganisztáni szerepvállalása a NATO lépése­it követi, náluk előbb nem hív­juk vissza katonáinkat. „Afganisztán a terroristák bú­vóhelye, azoké a terroristáké, akik 2001. szeptember 11-én le­rombolták a New York-i ikertor­nyokat, és akik az idén augusz­tus 23-án páncéltörő gránáttal lőttek a magyar újjáépítési cso­port hazatérő katonáira” - fo­galmazott Hendb Csaba honvé­delmi miniszter a két magyar katona halála után. Hozzátette: a biztonsági helyzet Afganisz­tánban az elmúlt években roha­mosan romlott, szinte lehetet­lenné vált a helyzet. Kiemelte: a biztonsági helyzetet folyamato­san elemzik, levonják a megfe­lelő következtetéseket, és telje­sítik a kötelességüket. Egy pesavari online lapban közben megjelent egy cikk, amelyben a tálib vezetés figyel­meztette a magyar kormányt: vonja ki csapatait Afganisztán­ból, vagy újabb áldozatokra szá­míthat. „Ez csupán a propagan­daháború része, nem szabad komolyan venni a fenyegetést, az csupán egy reakció arra, hogy Magyarországot most ka­tonai veszteség érte" - reagált erre a magyar Külügyi Intézet munkatársa, Wagner Péter. „A tálibok figyelemmel kísérik a nyugati sajtóban megjelent hí­reket, és tisztában vannak az­zal, hogy az egyes országokban milyen politikai viták vannak az afganisztáni szerepvállalás­sal kapcsolatban, és megpróbál­ják elbizonytalanítani az embe­reket” - mondja Wagner Péter, aki szerint a veszély ezzel nem nőtt meg, egyszerűen a tálibok egyre szofisztikáltabb propa­gandaműveleteket hajtanak Magyarország 2003 februárja óta küld ki Afganisztánba ala­kulatokat A szerződéses kato­nák zöme többek között gépko­csivezetőként, felderítőként, tűz­szerészként, mesterlövészként, légvédelmi lövészként vagy éj> pen műszerészként szolgál. És persze törzstisztként, hiszen a NATO-tagsággal járó kötelezett­ségek teljesítése értelmében ha­végre, de a rendszerük nem úgy működik, mint a klasszikus, jól felszerelt hadseregek. Nem kell arra készülni, hogy a tálibok extra erőket csoportosítanak át a magyarok miatt. Ennek a ge­zánk 2006. október l-jétől veze­ti a Tartományi Újjáépítési Cso­portot Észak-Afganisztánban, Baglan tartományban. katona lehet az a 18 és 47 év közötti, magyar állampolgársá­gú, büntetlen előéletű jelentke­ző, aki abszolválja a fizikai és a pszichológiai vizsgálatokat is. Egy „közlegény” zsoldja a hon­védelmi minisztérium honlapja rillaháborúnak ugyanis pont az a jellegzetessége, hogy helyi tálib erők küzdenek az odatele­pült nemzetközi erők ellen. „Nem arról van szó, hogy a fenyegtések vagy egy-egy táma­szerint 106 ezer forint volt 2008-ban, egy szakaszvezetőé pedig 130 ezer - ezt a summát minden esetben különböző illet­mények fejelik meg. beosztástól függően minimá­lisan 3 és 5, maximálisan pe­dig 15, illetve 20 évig lehet va­laki szerződéses katona - de 57 évesen mindenképpen kiad­ják az obsitot. dás a vezetők, parancsnokok jól átgondolt sratégián alapuló döntése. Itt gerillaakciók foly­nak, viszonylag ad hoc jelleg­gel. Minden lehetőséget megra­gadnak a támadásra, lesben áll­nak, útszéli pokolgépekkel, ra­kétagránátokkal, öngyilkos me­rénylőkkel keresik a gyenge pontokat. Úgynevezett aszim­metrikus hadviselés folyik, aránytalan erőviszonyokkal, ezért máskülönben esélyük sem volna a profin felszerelt, ki­képzett haderőkkel szemben” - mondja a szakértő. Wagner Pé­ter egyébként 2014 és 2020 kö­zé teszi azt, amikor időszerű le­het a NATO-katonák, így Ma­gyarország lassú kivonulása is a területről. A legpozitívabb eredmény pedig az lehet, ha si­kerül olyan állapotokat teremte­ni ismét, mint amilyenek 2004 előtt voltak, amikor a tálibok je­lenléte még minimális volt. A magyar missziót egyébként heti szinten érik támadások, csakhogy ezekről nemigen tud a közvélemény, de alapvetően a magyar lakosság többségének arról sincs valós képe, mit is csi­nálnak katonáink abban a tér­ségben. Először csupán úgyne­vezett PRT-, vagyis tartományi újjáépítési csoportunk települt ki, amely harcoló tevékenységet nem folytat. A magyar jelenlét azonban folyamatosan bővül, ma már vannak kiképző kato­nák, logisztikusok, illetve repü­lésirányítók is. Az al-Káida nem egyenlő a tálibokkal | A TÁLIBOK CSOPORTJA és OZ al­'■ Káida közé nem lehet egyenlő : ségjelet tenni. Az al-Káida jelen- : lég három részből áll. Létezik • egy központi magja, Oszama : bin Laden és köre, noha nem : lehet tudni, hogy ő maga él-e : még. Léteznek ehhez kapcsoló- '■ dó laza szervezetek, ilyenek töb- '■ bek között a nemzeti terrorista : szervezetek az arab országok- : bán. És vannak olyan, teljesen • önálló szervezetek, amelyek az ■ al-Káidára hivatkoznak, de : attól semmilyen utasítást nem : fogadnak el, ilyenek például a '■ jemeni, indiai és afganisztáni : terrorszervezetek. : a tálibok egy radikális iszlám : vallási mozgalom követői, • amely 1994-2001 között hatal- '■ mon volt Afganisztánban. Ak­: koriban együttműködött az al- : Káidával. Az amerikai kor- : mány régi, dédelgetett terve, '■ hogy a szövetséget felszámolja. : Eddig nem sikerült. Joe Biden : amerikai alelnök álláspontja | szerint mielőbb ki kell vonulni : az amerikai csapatoknak Afga- : nisztánból, és hagyni, hogy a : tálibok leszámoljanak az al­• Káidával, hiszen ők vannak ott­■ hon, hadseregük erősebb, mint : az arab terroristák csoportjai. : Ezt követően Amerika tárgyalá­• sokat kezdhet a tálibokkal, hi­■ szén Amerikát nem ők veszé- : lyeztetik, hanem az al-Káida. Magyar katonai keresetek Afganisztánban (FORINTBAN) Alap-devizaellátmány __________________267 072__________238084 De vizaellátmány- biztonsági körülmények 272 096 272 096 kiegészítés_____éghajlati viszonyok________51018_________51018_____ Ve zetői devizaellátmány-pótlék________________0________________0 Ös szesen 590186 561198 Itthon alacsony a bér, csak a missziós munka után lehet félretenni valamit Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő: A kialakult háborús helyzetben ideje lenne áttekinteni hosszú távú elképzeléseinket nógrádi György biztonságpoli­tikai szakértő szerint nagy probléma, hogy a közvéleményt nem megfelelően tájékoztatják az afganisztáni szerepvállalás­ról és az ottani helyzetről sem. Itthon egy átlagember nem tud­ja és nem is tudhatja, hogy mi­lyen körülmények között és mi­lyen feladatot látnak el a kato­náink. Legtöbben - tévesen - azt gondolhatják, hogy valami­féle békefenntartói munkát vé­geznek Afganisztánban. Ehhez képest az a helyzet, hogy már szinte az egész országban há­ború van, a 34 afganisztáni tartományból 33-ban árnyék­kormány működik, és minden­naposak a fegyveres konfliktu­sok. Ezzel Amerikában vagy Angliában tisztában vannak az emberek, mert a média és a politikusok rendszeresen be­számolnak a helyzetről, míg nálunk szinte csak akkor van érdemben szó Afganisztánról, ha valami tragédia történik „ráadásul az elmúlt fél évben a magyar tábor körül is alap­vető körülmények változtak meg - mondta Nógrádi György. - Délről északra - vagyis a tábor közvetlen régió­jába - irányították a legtehet­ségesebb tálib parancsnoko kát, mivel délen a tálibok már megerősödtek, és azóta gyakor­latilag egy szinte békés helyzet­ből háborús konfliktus közepé­re kerültek a magyar kato nák” A magyar tábor egyébként a hollandok korábbi helyén ren­dezkedett be. Amikor ez meg­történt, az egy olyan hely volt, ahol viszonylag békés helyzet­ben teljesíthettek szolgálatot katonáink, és a lakossággal is jó kapcsolatot sikerült kialakí­taniuk. Ez korábban a hollan­doknak nem sikerült, mivel már a legelején maguk ellen fordították az ottaniakat. Ez ugyanis egy nagyon vízhiányos terület, miközben a hollandok úszómedencét tartottak fenn maguknak, és nem törekedtek semmiféle kapcsolatra velük. Ezeket a túlkapásokat a ma­gyarok megszüntették, és sokat tettek azért is, hogy jó legyen a kapcsolatuk a lakossággal. Időközben a környezet megvál­tozott. Egy katonai tábor áttele­pítése azonban horribilis ösz- szegbe kerül, és nem is egysze­rű döntés kérdése. A NATO és Amerika egyaránt úgy érzi, hogy Afganisztánban megérett a helyzet a változás­ra. Ezt jelzi, hogy Obama beje­lentette: decemberre átfogó stratégiai tervet készítenek a régió kezelésére, vagyis nem­csak Afganisztán, hanem Izra­el is szerepel majd benne. A NATO pedig novemberben, a lisszaboni csúcson dönt majd a hosszú távú tervekről. annyit mindenesetre tudni le­het: Amerikában úgy számol­nak: még négy év kell ahhoz, hogy elérjék azt, amit Irakban sikerült, vagyis hogy megkezd­jék a csapatkivonásokat az, hogy egy ország meddig vesz részt egy NATO-misszió- ban, kormányzati és parla­menti döntés kérdése. Nógrádi György szerint az elmúlt hetek­ben kialakult helyzet indokol­ná, hogy akárcsak a NATO és Amerika, hazánk is áttekintse a hosszú távú elképzeléseit. t \

Next

/
Thumbnails
Contents