Somogyi Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-07 / 208. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 7., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Kaposvár Éppen hetvennégy esztendeje emlékkövet állítottak a kaposvári vár maradványai mellé. Akkor múlt 250 éve, hogy a város felszabadult a török uralom alól. Nincs pénz a feltárásra. CSAK AZ EMLÉKKŐ MARADT A VÁRBÓL Mi minden történt Kaposváron 1936-ban? Például Kaposváry György polgármester kezdeményezésére kiteljesedett a Virágos Kaposvár mozgalom, amelyet az első világháború előtt alakult városszépítő egyesület hirdetett meg először. Gábriel Péter A Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság a ma Berzsenyi Dánielről elnevezett Horthy parkba, a polgári fiúiskola elé Fetter Károly dombóvári szobrász alkotását állította. Külön érdekesség, hogy erről az eseményről, Berzsenyi Dániel mellszobrának avatásáról készült az első hangos filmhíradó Kaposváron. (De jó lenne látni azt a filmhíradót!) Augusztus 9-én Berlinben városunk szülötte, Csik Ferenc a 100 méteres gyorsúszásban a két japán úszócsoda, Yusa és Arai előtt 57,6 másodperces eredménnyel olimpiai bajnok lett, a 4x200-as gyorsváltóval pedig a harmadik helyet szerezte meg. Itthon szeptember 8-án a Hősök ligetében, a színház mögött avatták fel a sportoló jelenlétében az őt ábrázoló mellszobrot, Lányi Dezső művét Az avatás után Csik Ferenc itt ültette el a Berlinben kapott cserepes tölgyfacsemetét. A vásártéren pedig, a Nostra gabonatárház mellett hatpavilo- nos vidámparkot nyitott Sáfrán János kerékpárjavító-mester. A Csik Ferenc-ünnepséget megelőző napon, 1936. szeptember 7-én is történt egy avatás, mely szintén a Nostra mellett zajlott. A korabeli újságban ez olvasható: „Kaposvár egykori vára tudvalevőleg javarészt elpusztult, de falainak alappillérei előkerültek a pár év előtti fóldmun- kálatok idején... Ezeket a falmaradványokat a város az idén rendbe hozatta és időállóvá formálta. A falmaradványok mellé pedig emlékkövet állított, amelyben megörökítette azt, hogy 129 (helyesen: 131) évi megszállás után most 250 éve szabadult fel a város a török uralom alól.” Az emlékünnepség fél tizenkettőkor kezdődött, amikor a katonazenekar által eljátszott Hiszekegy után Salfay Mária, a leánygimnázium nyolcadik osztályos tanulója szavalta el Sajó Sándor Magyar ének 1919-ben című hatásos költeményét, az eredeti tudósítás szerint nagyon szép sikerrel. Majd Holpert Gyula reálgimnáziumi tanár következett az emlékbeszéddel. A tanár úr a török uralom hanyatlásáról és a kereszténység összefogásáról beszélt, amely a kaposvári vár felszabadulását is eredményezte. Ezután leplezték le az emlékművet Lux Kálmán műépítész, a Műemlékek Országos Bizottságának elnöke méltatta a város gondosságát, amelyet a várromok konzerválása körül fejtett ki. Lux azt is bejelentette, hogy a várromot műemlékké nyilvánították, és a Műemlékek Országos Bizottságának védelme alá helyezték. Végül Sípos Gyula hatodikos gimnazista mondta el Molnár József Árpád Tam'tás című versét, Marton Géza pedig Kiss Menyhért költeményét, a Magyar Mi- atyánkot. (Mindkét szavalat nagy hatást keltett.) „A katonazenekar Himnusz-játékával ért véget a szép hazafias ünnepség, amelyen igen szépszámú közönség vett részt” - fejezte be tudósítását az újság. Sajnos, sok minden már csak „volt”, amit azon a szeptemberi napon még ünnepeltek... Az emlékkő mellett gúlában álltak a vár területéről összeszedett ágyúgolyók. Az évek múlásával ezek a golyóbisok is megfogytak. (De jó lenne, ha visszagurulnának!) 1945 után a romkertet beépítette, a falmaradványokat eltüntette a Gabonaforgalmi Vállalat. Az öregtorony kellős közepén iparvágányt fektettek le... 1950-ben elkészült a siló, 1957-ben zsákraktár épült, megint csak a régi falakra. A hatvanas években hídmérleget építettek, persze szintén ugyanoda... Valakinek az emléktábla is kellett, hát vitte. (De jó lenne a szöveget eredetiben olvasni!) A kő viszont megmaradt eredeti helyén, és kibírt telet, nyarat. A Nostra többször gazdát cserélt, de „a kő maradt”. Megfeledkeztek róla - vagy csak nehéz volt? Aztán elérkezett 2009 ősze. Néhány akadály leküzdése után a követ elszállítottuk az Eötvös Loránd Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tanműhelyébe egy kis felújításra. Az eredeti helye addigra méltatlanná vált, s félő volt, hogy valaki a kövön tölti majd ki részeg dühét. Legalább ez az emlékkő maradjon egyben! A tisztítás során jött a meglepetés. Ez a kő nem egyszerű kő, nem műkő, nem beton, hanem valószínűleg az Adriából származó üledék. Az egész kagylóhéjból meg csigaházból áll: gyönyörű darab. (Jó lenne megtudni a történetét!) A vár visszavívásának 323. évfordulója alkalmából rendezett kiállításon, az iskola aulájában bemutattuk a felújított emlékkövet is az új táblával, de az eredeti szöveggel. íme a szöveg: „E falak az ősi kaposvári vár maradványait őrzik, melyet Szél Péter várkapitány védelmezett 1555. IX- ében, a török túlerő ellen és csak 131 év múlva került újra magyar kezébe. Ember, ki e sorokat olvasod, emlékezz, és tisztelegj dicső múltunk előtt!” Igaz, ma már úgy tartjuk, hogy nem Szél Péter vezette a várvédelmet, ám a szöveg írójának jó szándékát el nem vitathatjuk. 2010 gyönyörű őszén várjuk türelemmel az időt, amikor az emlékkő egy új szövegű emléktáblával visszakerül az öregtorony délkeleti sarkához, az új romkert díszeként. (De jó lenne ott állni az ünnepség szépszámú közönsége között!) A kaposvári városháza lépcsőházában fotóztuk le tegnap a falfestményt, amely az 1686-os állapotot mutatja. Bádeni Lajos ekkor foglalta vissza a várat A vár föltárásának lehetőségei nem javultak, a város fejlődése sem tett jót a kutathatóságnak A Nostra gabonatárolóhoz vezet a vasúti vágány a váron át Hol vár állott, most kőhalom; ennyi látható maradt az egykori várfalból A kaposvári vár feltárásának lehetőségeiről, a romok további sorsáról tartott volna előadást Költő László múzeumigazgató hétfőn délután Kaposváron az Együd művelődési központban a városrehabilitációs projekt kísérőrendezvényeként. Ám előadását úgy kezdhette csak az igazgató: ez az, amiről pillanatnyilag nem tudok beszélni.- elsősorban anyagi okok miatt jelenleg szinte semmilyen lehetőségei nincsenek a feltárásnak - hangsúlyozta. - Több tízmilliós, de inkább százmilliós nagyságrendű összegre volna szükség ehhez. A legutóbbi bejárásunk során arra a megállapításra jutottunk, hogy legalább a belső várat módszeresen meg kellene kutatni, mert csak akkor derülne ki: egyáltalán ma- radt-e még valami, amit be lehetne mutatni. A középső vár parti kiterjedését sem ártana megtalálni, ám kicsi az esély, hogy erre valaki pénzt áldozna. A városfejlődés - utak, épületek - nem tettek jót a vár kutathatóságának, a külső várfalat már nagyon nehezen lehet megfigyelni. Pedig már az I93(kis években voltak feltárások, ez alapján készült el a belső vár valószínűsíthető rekonstrukciója. 1957-ben Pusztai Rezső, majd 2000-től Magyar Kálmán vezetésével kutatták. Az eddig előkerült leleteket és az esetleg a későbbiekben fellelt maradványokat mindenképpen érdemes volna a kialakítandó ifjúsági centrumban bemutatni a vár történetével együtt. MÁRKUS KATA Az 1300-as évek elején épült a sövénnyel kerített lakótorony, 1702-ben Lípót császár fölrobbantatta A 14. SZÁZAD ELEJÉN épült a sövénnyel kerített lakótorony, Újvár néven. 1495: a várat a királyi sere gek ostrom alá veszik. 1555: Tujgon budai pasa elfoglalja a várat. 1556: Ferdinánd főherceg csapatainak közeledtére a török kiüríti a várat. 1599: Nádasdi Ferenc, Pethő Kristóf, Pálffy Miklós és Schwarzenberg herceg sikertelen támadást indít a vár ellen. 1686: Bádeni Lajos háromnapos ágyúzás, rövid, de véres harc után visszafoglalja a várat. 1702:1. Lipót parancsára felrobbantják a várat. 1702-TŐL1930-16 azEster- házy-majorsághoz tartozik a vár területe. 1936: romkert, aztán a pusztulás... Tisztelegi a dicső múlt előtt! - erre szólít föl a kőbe vésett szöveg
