Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-04 / 180. szám

4 SOMOGYI HlRLAP - 2010. AUGUSZTUS 4., SZERDA 3 PERCES INTERJÚ Bokrétaünnep szeptemberben Lassan a végéhez érke­zik a várdai biogáz- üzem építése. Varga András polgármestert kérdeztük a munkáról.- Hogy áll a beruházó az építkezéssel?- A szerkezetépítési mun­kákat hamarosan befejezik. Ezt követően a végleges funkció ellátásához szüksé­ges gépészeti munkálatokkal folytatódik a kivitelezés, amelyhez a gépek, berende­zések döntően Ausztriából és Hollandiából érkeznek Vár- dára. A beruházó szeptem­ber 11-én bokrétaünnepséget szervez a várdai önkormány­zattal.- Úgy tudom, sokan mun­kát remélnek a biogáz­üzemtől.- így igaz, húszszoros, har­mincszoros a jelentkezők száma, nem csak Várdáról, de a környékbeli települések­ről is sok az érdeklődő, ám egyelőre az ősz folyamán csak 8-10 fővel indul a próba­üzem. A jelentős létszámú, 40-50 fős munkaerőt majd a jövő évben az üvegházhoz tudjuk felvenni. Addig is a fo­lyamatos működéshez szük­séges alapanyag száz százalé­kát szerződésileg lekötöttük a környékbeli mezőgazdasági vállalkozóknál. Az üzem tel­jes alapanyagát egy ötven ki­lométer átmérőjű körből szál­lítják majd a partnerek.- És mikor indul be tényle­gesen az üzem?- Teljes kapacitással jövő évtől. ■ Meiszterics Eszter Varga András: jövő évtől beindul az üzem mmmmmmmmmsm Négyszázféleképpen dolgozzák föl a sertést a kaposvári Kométában Lépésekre a párizsi titkától gyárles Az érlelőüzembe Kaposvár-Győr távolságnyi szalámi fér Felemelkedik a sorompó, a kapuőr int, mehetünk beljebb. A Kométánál már várnak, ígéretet kap­tunk, bepillantást nyerhe­tünk a húskombinát éle­tébe. Reménykedünk, hátha sikerül kideríteni, miből, s hogyan készül a parizer... Vas András A portán megkapjuk a kötelező hacukát: köpeny, lábvédő, haj­háló, úgy tűnik, az arcmaszkot ezúttal megússzuk. A gyárba lépve beöltözünk, majd miután kiröhögtük magunkat egymá­son, Skobrák Attila főtechnoló­gus kalauzolásával - a dolgo­zóknak nem kell így átalakulni­uk, ők bent hagyják ruhájukat az üzemben - elindulhatunk végre. Visszafelé haladunk a termelési folyamatban, az első állomás az új érlelőkamra. A Kométa új büszkeségét a nyár elején adták át a termelésnek, harminc százalékkal nőtt ezál­tal a hagyományos magyar sza­lámi-kapacitás.- Három hónapig érnek itt a szalámik - tárja ki előttünk a kamra ajtaját Skobrák Attila. - A klíma segíti a penész megje­lenését, ami a különleges aro­mához szükségeltetik. Papíron mindenütt ezen elv alapján készül a valódi magyar szalámi, ami nem véletlenül a piac egyik legdrágább terméke, hiszen három hónapig áll a gyártó pénze az áruban.- Százhatvan küónyi beke­vert alapanyagból egy mázsa szalámi lesz a végére - magya­rázza a főtechnológus. - Vegyes összetételű penicillin gombafaj­tákat használunk. A gyorsérle- lésű szalámi elkészítése sokkal egyszerűbb, hiszen ott csak négy-hat hét az érési idő. A kamra jelenleg teljes kapa­citással üzemel, rengeteg fehér penésszel borított szalámi lóg benne, Skobrák Attila megsúg­ja, ha a kisebb rudakkal tölte­nék fel, az egyszerre érlelt, egy­más mögé rakott szalámik elér­nének Győrig... Kulisszatitkok, titkos recep­tek felől kíváncsiskodunk, fel­hozzuk az egyik konkurencia hasonló típusát, melyet a legen­da szerint szamárhússal tesz­nek egyedivé.- Annyi szamár nincs a vilá­gon - neveti el magát a főtechno­lógus, persze a kérdésünk is ért­hetően válasz nélkül marad. Liftbe szállunk, majd folyosó­kon kanyargunk tovább, első­ként a szeletelőt ejtjük útba - és közben megkapjuk a szájmasz­kot... -, ahol a boltokban meg­szokottnál háromszor-négyszer hosszabb rudakat vágnak fel akkurátusán a gépek.- Csupán a takarékosság mi­att - indokolja Skobrák Attila. - Ritkábban kell újratölteni a gé­peket, s a végveszteség is keve­sebb. Eddig jórészt melegünk volt a műanyaghálóra emlékeztető kabát alatt, a készáruraktárban viszont szívesen vennénk akár egy pulóvert is: öt fok a maxi­mális hőmérséklet. Igaz, ami nyáron hidegnek tűnik a kinti klímához képest, az télen maga a felüdülés. A polcokon külön­böző kódok, mindegyik egy-egy üzleti partnert, forgalmazót je­löl, persze teljes az anonimitás. Egy másik szeletelő követke­zik, éppen sonkát és szalonnát adagolnak a gépek, a futósza­lagok mellett asszonyok szortí­roznak, mérnek, csomagolnak. Mint egy vegyi üzemben, min­denki tetőtől talpig beöltözve, teljes a sterilitás, egy szőrszál sem kerülhet a csomagokba. Az asszonyok gépies mozdulatok­kal dolgoznak, gyors fejszámo­lás után kiderül, még a legjobb esetben is több ezerszer végzik el ugyanazt a mozdulatsort egyetlen műszak alatt. A körtúra végén jutunk el a kezdetekhez: a csontozó a vég­állomás. Kampókon érkeznek a fél disznók, szalagra rakják őket, s kezdetét veszi a darabo­lás, mindenki levágja a maga részét. Elsőként az elejét, a la­pockát és a tarját választják le, majd kivágják a karajt, s a töb­bi részt. Minden attól függ, mi­lyen feldolgozást kért az aktuá­lis vevő.- Négyszázféle kidolgozási módot alkalmazunk - jegyzi meg a főtechnológus, miközben a futószalag mellett álló, precíz mozdulatokkal dolgozó darabo- lókat nézzük. Mindenkin lánc­kesztyű, a kések élességét az egy mozdulattal átvágott húsz centis bőrös húsok mutatják. Mindenki a maga ritmusában élez, a fenőacél ott van kéznél, a szünetekben pedig köszörültet- ni is lehet. Utóbbit hamarosan megtapasztaljuk, ugyanis tíz perces pauza következik, meg­lepetésünkre senki sem teszi le a kését az asztalára vagy a sza­lagra, hanem magával viszi: a ragaszkodás érthető, a rossz vagy szokatlan célszerszám esetükben tényleg a munka ká­rára megy.- Éves szinten közel 400 ezer disznó a saját vágás - kapjuk az újabb adatot. Ehhez jön még a vásárolt húsmennyiség, persze elsősorban a hazai feldolgozá­sára törekszenek: magyar cég dolgozzon magyar alapanyag­ból, szól a hitvallás. Szívünk szerint még bekuk­kantanánk a masszakészítőbe is, hiszen itt kevernek ki min­den felvágottat, de ezúttal kísé­rőink nem engednek, így csak tíz méterről egy pillantásra tud­juk elcsípni az egyik óriási, párizsimasszával teli ibriket.- Ilyenkor még nem túl von­zó - ismeri el Skobrák Attila. - Olyan ez, mint a kenyér vagy a tészta: azt sem esszük meg nyersen.- Szokták kérdezni: esztek parizert? - szól közbe Bódi Krisztina marketingigazgató. - Persze sajátot bármikor, hiszen tudjuk miből, s hogyan készül. Részben most már mi is... Újított Fenyves: videoüzenetek a balatoni község honlapján Megyeszerte ritkaságnak számí­tó kezdeményezéssel rukkolt elő Balatonfenyves önkormányzata: a település honlapján videó- üzenetekben is tájékoztat Az el­ső üzenetben Lombár Gábor pol­gármester kifejti: olyan informá­ciók közlésére használnák az új formát, melyek a községi újság­ban vagy más fórumokon nem jutnak el az érintettekhez. Aktu­ális kérdések kerülnek terítékre a videó-üzenetekben, s „elhallat­szanak a községházára” is. Első körben egyebek között a felszá­molt illegális hulladéklerakóról volt szó. ■ F. T. Megint Földvár nyakán maradt a volt kaszinó Sokadik kísérletre sem tudta pénzzé tenni a kikötőben álló Ba­laton Klub épületét a balaton- fóldvári önkormányzat. Úgy tű­nik, a 250 millió forintos vételár nem vonzza a befektetőket. A vá­ros évek óta túladna a harmincas években épült kaszinón. Közvet­lenül mellette akkor a Törley pezsgőgyáros nyaralója állt, melynek parti része a korabeli Hölgyfutár szerint férfiak nudis­ta strandjaként üzemelt... A jelenlegi képviselő-testület ülé­sén felvetődött: rendezésiterv­módosítással növelni lehetne az ingatlan beépíthetőségét, talán így vonzóbb lenne a vevőjelöltek­nek. Döntés egyelőre erről nem született. ■ F. I. Drága lesz az iáén a somogyi repce Somogybán 20 ezer 300 hektár­ról 47 500 tonna repce került a tá­rolókba. Mivel a repcepiacon már az aratás kezdeti stádiumában is rendkívül erős volt a kereslet, így a somogyi repcetermelők az átlagosnál jobb árbevételt tud­tak elérni. - közölte Varga Gá­bor, a SomogyMegyei Mezőgaz­dasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója. ■ F. Sz. Á. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózatf Zrt. közleménye Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. átfogó korszerűsítési programot hajt végre a villamosenergia-hálózaton. Szakembereink folyamatosan dolgoznak azért, hogy a kiegyensúlyozott és zavartalan villamosenergia­szolgáltatást biztosító fejlesztéseket elvégezzék. Értesítjük ügyfeleinket, hogy Kaposújlakon a Szőlőhegy kisfeszültségű kommunális hálózat munkálatai 2010. augusztus 4-én (szerdán) befejeződtek. Az elkészült létesítmények érintése életveszélyes és tilos! &on Angyalarcok és koronázási palást kul-túra Orgonaművész beszélgetett a képekkel a bogiári megnyitón Tovább kényeztetik a kultúra­barátokat Bogláron: a Kul-túra című nyári kiállítássorozat idei harmadik tárlatán a friss Kos- suth-díjas Aknay János, és a köztéri szobrairól is ismert Rieger Tibor munkái láthatók a négy kiállítóhelyen. A bogiári evangélikus temp­lomban kezdődik az idei évtől a kulturális gyalogtúra: az év harmadik kiállításfüzérének el­ső állomásán Aknay János fest­ményei láthatók szombat óta. A Munkácsy-díjas, és idén Kos- suth-díjjal elismert művész Őr­angyalok és hírvivők című tár­lata egyedi élmény: a szakrális hely falait körbeölelő angyalar­cokat az oltártérben elhelye­zett, a Megváltó szenvedését megjelenítő alkotások egészítik ki. A különös hangulatú meg­nyitón Karosi Bálint orgonamű­vész „beszélgetett a képekkel”, a zsúfolásig telt templom kö­zönsége a két témához kapcso­lódó variációkat hallgathatta. A három másik kiállítóhe­lyet, így a templommal szom­szédos Pincetárlatot, valamint a Vörös és Kék kápolnákat egy alkotónak, Rieger Tibor szob­rászművésznek szentelte ezút­tal a szervező művelődési ház. Sok egyéb között a Bogláron ál­ló Teleki Pál-szobor megformá­A bogiári Kul-túra kiállítássoroza­ton kényeztetik a látogatókat lója számos közismert alkotá­sának kicsinyített tervét és ön­tőmintáját, valamint köztéri szobrainak fotográfiáit hozta el a városba. A Pincetárlatban látható összeállítás monumen­tális darabja a Rieger által másfélszeres nagyításban el­készített koronázási palást gipsz öntőmintája. A Vörös Ká­polnában egyebek között a Pázmány Péter dombormű és a kecskeméti templom második világháborús emlékművének tervei láthatók, míg a Kék Ká­polnába a pannonhalmi bazili­ka bronz főkapujának tervét, és a főkapu elemeinek öntőfor­máit hozta el a művész. ■ Füleki Tímea MEGYEI KÖRKÉP MM MMMM WMMMMMMMMMMM HR MWtlMllilíM 88 I Mm MM ÜKHI MMMMMt K Hi

Next

/
Thumbnails
Contents