Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-29 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 35. szám

A devizában eladósodottak többsége jóval magasabb törlesztőrészletet fizet most, mint amikor felvette hitelét. Ennek fő magyarázata a frank szárnyalása, ám egy ellenkező folyamat sem so­kat javítana a helyzeten. AS-összeállítás Napról napra újabbnál újabb tör­ténelmi csúcsot döntött a héten az euróval szemben a svájci frank; már az 1,3-es váltási szint kör­nyékén alakult a keresztárfo­lyam, néha az alá is került. Az év eleje óta 13 százalékot erősödött a fizetőeszköz az unió közös pén­zéhez képest, és az erősödés fel­tartóztathatatlannak tűnik. A hazai és a külföldi elemzők is egyetértenek abban, hogy en­nek legfőképpen a piacokon ural­kodó borús hangulat az oka. „A kockázatkerülő befektetők fran­kot vásárolnak a különféle nega­tív hírek hatására” - mondta a Bloombergnek Giovanni Stauno- vo, az UBS AG zürichi deviza- elemzője. „Az újabb európai és globális félelmek erősítik a fran­kot” - teszi ehhez hozzá Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapke­zelő befektetési igazgatója. Nemcsak a világ gazdaságát meghatározó hírek, de a svájci jegybank legújabb megnyilvánu lásai is a frankot erősítik. Philipp Hildebrand jegybankelnök egy a hét végén megjelent interjúban arról beszélt, hogy a központi bank csak korlátozottan képes beavatkozni az árfolyamokba külföldi valuták vásárlásával. A Svájci Nemzeti Bank (SNB) júniusban jelentette be, hogy fel­hagy a frank gyengítésére irányu­ló piaci intervenciókkal, miután 15 hónap alatt megnégyszerező­dött a valutatartaléka. Az árfo­lyam „elengedése” óta pedig mintegy 10 százalékot szedett magára a svájci valuta az euró el­lenében. Hildebrand azt is közöl­te, az SNB-nek nincs célárfolya­ma, ám ha az árak csökkenése, vagyis defláció fenyegetné a sváj­ci gazdaságot, beavatkoznának. Erről azonban jelenleg nincs szó. Hogy meddig erősödhet még a frank az euróval szemben, nem tudni. Szántó András, az Equilor devizaüzletágának igazgatója úgy véli, az 1,3-es szinten megáll­hat az erősödés, itt ugyanis már az SNB is beavatkozhat „Az inter­vencióba vetett hitet viszont gyen­Miért nem csökken a törlesztőrészlet? • Kamatperióduson belül nem csökkenhet a meghatározott kamatszint. • A válság nyomán romlott az ország besorolása. Ez kihat az itteni bankokra is. Ezek drágábban tudnak hozzájutni a kihelyezendő svájci frank­hoz. • A romló visszafizetési morál miatt kieső bevételhez a ban­kok a többi adóstól igyekez­nek hozzájutni. Erre saját profitjuk szinten tartásán túl azért van szükség, hogy beté­teseik pénze biztonságban le­gyen. A frankhitelek állománya már elérheti a 4500 milliárd forintot, és a közeljövőben aligha várható, hogy a frank árfolyama visszaessen Tárgyalunk is, meg nem is eddig sem volt, és a jövőben sincs szükség új hitelmegál­lapodásra, tehát az IMF-fel az őszre tervezett tárgyalá­soknak nem célja egy újabb kölcsönmegállapodás - ez a Nemzetgazdasági Minisztéri­um legutolsó álláspontja. Az elmúlt napokban ellentmon­dó nyilatkozatok láttak nap­világot azzal kapcsolatban, hogy az IMF és a kormány között ősszel újra megkez­dődnek-e az egyeztetések. A lavinát a Bloomberg hírügy­nökség kedden indította el azzal a hírrel, hogy ősszel valószínűleg folytatódnak a tárgyalások kapott tájékozta­tás alapján Az addig gyen­gülő forint azonnal erősödni kezdett. Az euró, a svájci frank és a dollár ám a nap­közben elért árfolyamcsúcs­hoz képest 3-5 forinttal csök­kent. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán vi­szont közleményt adott ki, miszerint félreértették a ked­di hímdásokat: ősszel tár­gyalunk ugyan az IMF-fel, de nem azért, mert új hitel- szerződést akarnánk. lázár János, a Fidesz frak­cióvezetője pénteken reggel beszélt arról, hogy szó sincs egy újabb hitel felvételéről, az őszi tárgyalások célja, hogy piaci körülmények kö­zött oldják meg az ország fi­nanszírozását, az adósságot semmiképp sem bővítve, de a biztonsági tartalék lehető ségét sem kizárva. Ugyan­akkor azt is kijelentette: ha nincs a Nemzetközi Valuta­alap, az ország csődbe megy 2008-ban. A kormány hiva­talos közlése szerint egyéb­ként a magyar állam a ren­delkezésére álló IMF-EU- Világbank hitelkeretből 2009júliusa óta nem kezde­ményezett le­hívást. ABBAN, HOGY a tárgyalási csiki- csuki nagyon nem tett jót a pénzpiac­nak, a pénzügyi elem zők között nincs vita. Sze rintük a frank erősödése egyáltalán nem történt füg­getlenül attól, hogy nem volt túl egyértelmű a kormány kommunikációja. gítheti, hogy a Svájci Nemzeti Bank alig néhány hónappal ez­előtt feladta a frank erősödése el­leni harcot” - figyelmeztet Forián Szabó Gergely. Nem csak ezek a hírek erősítik a frankot. „Az elmúlt években a devizában eladósodottak miatt is emelkedik a frank árfolyama, a fi­zetőeszközt gyengítő hitelfelvételt ugyanis felváltotta a törlesztés” - mondja Czachesz Gábor, az OTP Alapkezelő befektetési igazgató­ja. Ez jellemző a magyarországi háztartásokra, amelyek frank­adóssága már 4500 milliárd fo­rint fölött járhat. Ennek vissza­fizetése pedig, minél erősebb a frank, annál nagyobb terhet ró a családokra. Márpedig ezen a hé­ten a svájci frank nemcsak az euróval, de a forinttal szemben is történelmi csúcsra került, szer­dán mindössze 10 fillér válasz­totta el a keresztárfolyamot 220-as szinttől. Szántó szerint nincs kizárva, hogy a kö­zeljövőben e fölötti frankárakkal is találkozhat a lakosság, igaz, fél éven belül 205 forint alá is benéz­het a jegyzés. Az euróval szem­ben azonban az elemzők szerint erősödhet a forint. A közös uniós fizetőeszköz ára akár már né­hány napon belül 280 forint alá csúszhat, az önkormányzati vá­lasztásokat követően pedig az Equilor prognózisa szerint 270 körül stabilizálódhat az euró ára. Addig azonban jöhetnek még kilengések. Nem tesz jót a ma­gyar fizetőeszköznek, hogy a kormány ellentmondásos nyilat­kozatokat ad ki az IMF-fel felfüg­gesztett tárgyalások folytatásá­ról, pedig a forint euróval szem­beni gyengülése, miközben a svájci frank erősödik az uniós pénz ellenében, duplán fáj a ha­zai devizahiteleseknek. Szántó szerint ezt csak tetézik a deviza­hitelesek megsegítéséről szóló ígéretek, amelyek miatt romlik a fizetési morál. A romló hitel­portfoliók és a sváj­ci frank ralija ugyanis nehezíti a bankok helyzetét, ez rossz hatással lehet az egész magyar gazdaságra. A teljesítőképesség határán a háztartások A devizahitelben eladó­sodottak több mint két­harmada kis városok­ban, falvakban él - de­rül ki a Scale Research legfrissebb Bankindexé­ből. Az ötszáz, deviza­alapú jelzáloghitellel rendelkező adatait fel­dolgozó kutatás szerint az adósok többsége élet­helyzetének megfelelő­en, azaz gyermekük szü­letése után vagy gyerme­kük serdülőkorba érése­kor vágott bele hitel se­gítségével lakás vásárlá­sába, illetve meglévő ott­honuk felújításába. Ám ez azt is jelenti, hogy sokszor teherbíró képes­ségük határáig mentek el a felvételkor. AZ ÁTLAGOS HITELÖSSZEG nagysága 4-5 millió fo­rint közé tehető, míg a futamidő tipikusan eléri a sokszor maximális 20 évet. Vagyis a fizetési ne­hézséggel küzdők számá­ra a futamidő növelése korlátozottan jelent meg­oldás. A felelős hitelfelvételt tükrözi, hogy kétharma­duk teljes munkaidőben dolgozik. Legnagyobb arányban szakmunká­sok, illetve közel egynegyedük alkalma­zásban álló, szellemi munkát végző. Közel egyötödük azonban inaktív, vagyis a növek­vő törlesztőrészletekkel párhuzamosan nehezen tudnak növekvő háztar­tási bevételekre szert tenni. jellemzően a deviza­hitel mellett más hite­lek törlesztése is terheli őket: körükben kétszer annyian rendelkeznek hitelkártyával, mint az átlagügyfelek, illetve egytizedük személyi kölcsönnel, folyószám­lahitellel vagy áruvá­sárlási hitellel is ren­delkezik. Ugyanakkor pénzügyi tartaléka, bármilyen megtakarí­tása csak az egytized- üknek van, ami az amúgy is alacsony ma­gyarországi átlagnál is kedvezőtlenebb adat - hangsúlyozta Kovács Lívia kutató. A DEVIZAHITELESEK TÖBB­SÉGE több mint öt éve vette fel a hitelt, amely­nek havi törlesztőrészlete négyötödük esetében az­óta jelentősen növeke­dett, mégis, a devizahi­tellel rendelkezők ugyan­ekkora része saját beval­lása szerint úgy érzi, a termék kiválasztásakor teljes körű tájékoztatást kapott a bankfiókban vagy az ügynöktől. hitelválság Egyre nagyobb terhet ró a devizában eladósodott hazai háztartásokra a svájci valuta erősödése. A frank a héten történelmi csúcsot döntött a forinttal szemben. CSAPDÁBAN A FRANKHITELESEK? 4 A HÉT TÉMÁJA 2010. AUGUSZTUS 29., VASÁRNAP

Next

/
Thumbnails
Contents