Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-28 / 200. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT KÖRKÉP 11 Balatoni bravúr a dzsidás kapitánytól ember a vízben 130 éve az úri közönség nen? hitt a világot járt katonatisztben 130 évvel ezelőtt, 1880 nyarán a korabeli sajtó szerint alig beszéltek másról Balatonfüreden, „minthogy sikerül-e a merész terv: átúszni a Balatont Siófokig”. A több mint 14 km-es távolság addig ugyanis minden úszót elriasztott. Nagy Zoltán A Füred és Tihany közötti - jóval rövidebb - távot már az 1830-as évek közepén végig- úszta báró Wesselényi Miklós, majd 1855-ben gróf Csáky. A sportember-arisztokraták nyomdokain az 1870-es évek közepén is útnak indult Füredről néhány kalandra és dicsőségre vágyó távúszó. 1874 júliusában például egy pécsi tanár szelte át a habokat egy csónak kíséretében, s jutott el Tiha- nyig, egy év múlva pedig három fiatalember rendezett kisebbfajta versenyt, mélyen beúszva a zamárdi part felé. Az indítók és a versenybírák az Atlétikai Klub tagjai voltak, s az ifjakra a biztonság kedvéért ezúttal is egy csónak vigyázott. Az „igazi”, a „nagy” Balaton-át- úszás azonban még váratott magára. Azon a 130 évvel ezelőtti nyáron viszont - úgy tűnt - végre elérkezett a nagy próbatétel ideje. A szép számú balatonfüredi vendégsereget valósággal felvillanyozta a hír, miszerint Szekrényessy Kálmán, az akkor 33 éves dzsidás kapitány bejelentette az Atlétikai Klubnál: az Anna-bált megelőző napon BalatonfüredtóT Siófokig „bravúr úszást szándékozik tenni”. Persze békésebb mulatságai is voltak. Még a hetvenes években amerikai utazást tett, és hamarosan Nagy-Britanniában, sőt Oroszországban is megfordult. A távúszással szintén ekkortájt kezdett foglalkozni, nyti- vánvalóan azért, hogy egy kis izgalmat csempésszen egyhangú életébe. 187ó-ban átúszta tehát a Boszporuszt, 1877-ben Ázsia és Afrika között a Szuezi- öblöt, 1879-ben pedig a Boden- tavat! Bármit gondolt is saját életéről az ifjú katona, pályafuSzekrényessy Kálmán szekrényessy egyike volt a korszak színes egyéniségeinek. Apja, Szekrényessy József gróf Széchenyi István révén a Nemzeti kaszinó és a Pesti Lovaregylet első titkára lett, később pedig ügyvédként működött Pesten: a szabadságharc leverése után több elítéltet sikerült megmentenie a bitótól. Kálmán nevű csemetéjének kalandjai 1866-ban kezdődtek, amikora 19 éves fiatalember - a porosz-osztrák háború idején - önkéntesként katonai szolgálatba lépett. Az ifjú néhány évvel később, a porosz-francia háborúban a győztes német hadseregnél tűnt fel, de hamarosan odébbállt, és 1873- ban már spanyol földön, a karlisták között harcolt (A karlista polgárháborúkat, melyek közül Szekrényessy Kálmán a negyedikben vett részt, a trón- utódlásért indították a 19. századi Spanyolországban.) újabb három Év múltán, 1876-ban hősünk - aki láthatólag valóban „hős” akart lenni - sietve Keletre utazott, hogy valamiképpen ki ne maradjon az orosz-török háborúból. Nem mulasztott semmit: a vesztes oldalon, a török hadsereg kötelékében szolgált. SZEKRÉNYESSÉ tehát egyáltalán nem lehetettkezdő : sportember- | nek nevezni, de amikor az 1870-es évek végén hazatért, a szkeptikus magyar közönséget - úgy látszik - mégsem tudta meggyőzni külhoni teljesítményeivel. Nem vettek róla tudomást úszónk sorsa is a bibliai igazságot példázza: senki sem próféta a maga hazájában... tása mai szemmel határozottan mozgalmasnak mondható. A legtöbben bizony kételkedtek Szekrényessy legújabb balatoni vállalkozásának sikerében, mondván, hogy a Füred és Siófok közti távot a Kisfaludy gőzös is csak egy óra alatt képes befutni. „Komoly emberek, kik a Balaton természetét ismerik, mely pár óra alatt is megfőzi, ellankasztja a testet, lehetetlennek tartják, hogy 6-7 óráig valaki a vízben kibírhassa... Szekrényessy átúszhatott Afrikába..., de Siófokra ugyan aligha úszik le egyhuzamban” - biztatta a közönséget a Kaposváron megjelenő Somogy című hetilap. Siófokon mindazonáltal nagy ovációkkal akarták fogadni a merész sportolót, akire jelentős fogadásokat kötöttek „távol vidékeken is”. Egy ideig úgy tűnt, a rossz idő meghiúsítja a nagy kalandot (s vele a sok fogadást). Szekrényessy azonban nem adta fel, csak több mint egy hónappal elhalasztotta a rajtot, s lement Siófokra, hogy onnan kísérelje meg azt, ami addig még senkinek sem sikerült: a magyar tenger első „igazi” át- úszását. Nem vallott kudarcot. 1880. augusztus 29-e bekerült a magyar sport történetébe, hiszen Szekrényessy Kálmán Siófok Balatonfüred között 6 óra 45 perc alatt sikeresen átúszta a Balatont! H ő s ü n k azért még később is megpróbálkozott ezzel- azzal. Összesen négyszer úszta át a Balatont, úszott a Földközi-tengeren is (Genova körül), írt számos drámát és egy regényt, úttörő szerepet vitt a hazai léghajózás terén, és repülőgépeket is konstruált. Legmerészebb lépése mégis az volt talán, hogy újságírásra adta a fejét: megindította a Sport, majd az Igazság című lapot... Szekrényessy Kálmán, a katona, utazó, sportember és irodalmár, a Balaton első átúszója 1924-ben hunyt el Budapesten. Rendőrségen ért véget a közúti kaland Drog nincs, de rúgnak, mint a veszedelem szabadstílus Alig hatéves csupán az edző lánya, a ketrecharcos csoport legkisebb tagja A rendőrségen ért véget a közúti kaland. A járőrök Kaposváron még szerdán igazoltatták azt a 19 éves helybeli férfit, aki egy lovas kocsit hajtott. Vezetői engedéllyel azonban nem rendelkezett valamint kiderült róla, hogy Kaposvári Rendőrkapitányság engedély nélküli vezetés miatt 12 hónapra eltiltotta a járművezetéstől. A férfit előállították, majd szabálysértési őrizetbe vették. Késő éjszaka igazoltatták a járőrök Siófokon azt a 33 éves helybeli segédmotorost, aki szintén ittasan közlekedett. Mintavételre előállították, s kiderült, hogy korábban is vezetett már ittasan. A bíróság 2012. júniusáig eltiltotta a járművezetéstől. ■ H. M. Tizenhatan jöttek, akiket látok közülük, valamennyin „megszorul" a póló.- Itt mindenki így néz ki? - kérdezem Grázl Zsolt edzőt. Mosolyogva vágja rá: igen. Tavaly edzettek itt először, idén újra visszajöttek Gyékényesre, akiket helyben csak ketrecharcosoknak emlegetnek, de ennél azért árnyaltabb a kép, mint azt az edzőtől megtudom, ugyanis freestyle fight-osok (szabad stílusú harcosok) ők. A freestyle fight a harcművészetek különböző stílusainak ötvözete. Minden küzdősport ugyanis, a mai napig ugyanarra az alapkérdésekre igyekszik választ adni: hogyan győzhetjük le a nagyobb, Az „öregeknek" is jól jön az edző tanácsa; csapattag lett az unoka is erősebb, agresszívebb támadót? Meg tudjuk-e magunkat védeni? A kérdésekre válaszként születtek a történelem folyamán a különféle harcművészeti irányzatok, amelyek önmagukban nem tökéletesek, pláne, hogy művelői sem egyformák. így, a tökéletesre törekvés eredményeként születtek meg a különféle hibrid (állóharc elemekkel, ütésekkel, rúgásokkal, földharc elemekkel kombinált) rendszerek, s jött létre a freestyle fight is. Utóbbi valósághű önvédelmi helyzetekre készít fel, határozott fellépésre, önfegyelemre, kitartásra tanít. Megtudtuk: a harcosok edzőtábori napjai meghatározott rend szerint telnek. Reggel 8-tól fél tízig edzés, aztán - ha esik, ha fúj - 1,5 kilométer úszás a Kotróban. Este megint másfél órás edzés. Ezúttal rajtaütésszerű hajnali edzéssel is számolniuk kell. - írott nincs, íratlan szabály annál több van - mondja a budapestiek edzője. Nincs italozás, se drog, és diszkózás se, fegyelem van. Tavaly már Ványo los Józseftől, a másik edzőtől hal: lőttük: ha valaki beszélget az edzésen, vagy elkésik, gyomor- szájas, combos ütést, rúgást kap büntetésből. Idén zömmel férfiakból áll a csapat - az autószerelőtől az informatikusig - de például Vá- nyolos József hatéves lánya is tagja a csapatnak. ■ Varga A.
