Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-23 / 195. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Különvonat hozta az úri közönséget szezonhosszabbítás a századelőn Tévedés nyerte az első nagy siófoki lovasversenyt Lóversenyeket és agyag- galamb-lövészetet is tartottak augusztus havának utolsó napjaiban a múlt század eleji Siófokon. A szezonhosszabbítás már akkor is fejtörést okozott. Fónai Imre Zene, tánc, buli. A fiatal korosztályt ma már nemcsak a napfény, a kellemes víz, hanem a nyári bulik vonzzák elsősorban a Balatonhoz, aztán a következő nyárig csendes a tópart A siófoki kikötő bejáratánál 1863-ban épült az első móló, a korzózók kedvenc célpontja A Baross gőzhajó 1891-ben futott ki a Balatonra, attól kezdve szállította a tóhoz érkezőket Különvonatok szállították a fővárosból Siófokra a lóversenyek úri közönségét. A századelőn tehát találtak megoldást a szezonhosz- szabbítás problémájára... A korabeli feljegyzések szerint a fatribiinös pálya a mai Delta étterem magasságában, a Balaton-parton állt. Már 1893- tól versenyeket tartott ott az Úrlovasok Szövetkezete. Országos, sőt, nemzetközi versenyek voltak ezek, hasonló pálya Poprá- don volt, tehát a lovasok és az érdeklődők vagy a Tátra alá mentek, vagy a Balatonhoz jöttek. Matyikó Sebestyén József _ siófoki helytörténész, a Kálmán | Imre Emlékház vezetője arra %_ emlékeztetett: Krúdy Gyula ál1 J landó vendég volt a hajdani S lovaspályán, de a kor számos neves színésze is feltűnt a futamokon. Zákonyi Ferenc azt írja a Siófok-kötetben: „A siófoki versenyek különös hírverést jelentettek a településnek. Az 1912-es első komoly lovastalálkozó fő futamát tízezer aranykoronával jutalmazták. Igen nagy pénz volt ez még akkor, és számtalan úrlovas és hivatásos zsoké vett részt a siófoki futtatásokon. A három egymást követő augusztusi napon amatőrök is összemérhették a tudásukat, de a legnagyobb számban, a hároméves nyeretlen lovak részére kiírt gátversenyben csak profik, hivatásos zsokék állhatták rajthoz. Az egykorú feljegyzések szerint az első nagy versenyt - nem tévedés! - a Tévedés nevű ló nyerte, „könnyű kenterben”. Az első világháború után még tartottak versenyeket, de azután általános közfelháborodást kiváltva ingatlanspekulációs célból a területet felparcellázták. Zákonyi Ferenc arra is emlékeztet a várostörténeti kötetben, hogy a második világháborút követő első idegenforgalminak nevezhető évben, 1946-ban máris a lóversenyek felélesztését, új pálya építését tervezték. „Az elöljáróság levélben fordult a Magyar Ügetőverseny Egyesület elnökéhez, kérve, foglalkozzanak a gondolattal, felújítani a régi híres lóversenyeket. A versenypálya és a versenyek nem jöhettek létre, többek közt arra hivatkozva: az úri világot nem hozzuk vissza Siófokra. A pályát annak idején a Balatonkiliti fölött északra elterülő régi repülőtér területén gondolták kiépíteni. Kár, hogy nem valósult meg és azóta sem, egy 1952-ben rendezett esti villanyfényes concours-ugrató- verseny kivételével, amelyet egyszer rendeztek a sportpályán, de azt azután már egészségügyi okokból nem engedték át e célra. Pedig jól megfigyelhető volt, hogy egy esti, már a hűvösebb, bódító melegség nélküli levegőben zajló verseny mennyire tetszik a közönségnek és mily hatalmas tömegeket vonzott...” A múlt század elején sokan a Siófoki Színkör előadásai miatt keresték föl Siófokot. Ez a mai Jókai-park keleti sarkán állt, a korabeli beszámoló szerint „amolyan háromszáz személyes lehetett a nézőtér szép zsöllyék- kel, nagy színpaddal.” Fellépett ott Fedák Sári, Blaha Lujza, Jászai Mari, Újházy Ede, Törzs Jenő, Rátkay Márton is. Az épületet az első világháború után lebontották, mert tönkrement Az agyaggalamblövő versenyek is színfoltjai voltak Siófok szezonvégi sportéletének. Ezeken gyakorta feltűnt és versengett Széchenyi Zsigmond is. A kor hangulatának megidé- zésére pedig hívjuk segítségül a Pesti Napló egyik 1893-as számát: „A vendéglő nagy teraszán aranyos csészéből isszák a kávét, s frakkos legények sürögnek a konyakokkal. A fehér utakon hosszúharisnyás babák sétálnak, a gouvemanteok oldalán. Az uszoda előtt tarka gentlemanek gázolják a homokos vizet, és vörös ruhás asszonyok hasítják merészen a dagadó hullámokat. Rózsákkal kitűzött fiatalemberek udvarolnak a plá- zson. A kis vörös női szalonban egy rulettszerű zöld asztalnál száguldanak tova a Zinn- katonák...” Lassan lakat kerül a Balatonra: a stégek szárazra hurcolása, a napernyők begyűjtése, a spaletták behúzása jelzi, hogy a többség számára véget ért a nyár A hosszú hétvégén még megtelt a Balaton-part. Aztán szedik fel a stégeket A HÁROMNAPOS HÉTVÉGÉRE még utoljára megtelt a Balaton. Vasárnap vélhetően az év dugóját regisztrálhatták a déli parton, ugyanis nem csak a víkende zők, de a hosszabban vakációzok nagy része is hazaindult - józsikám, emeld már meg azt a rohadt stéget, fél négykor indul a vonatunk! - hallatszott a vízből. A szólítottra azonban láthatóan nem hatott a noszogatás, ami délelőtt fél tizenegykor talán még érthetőnek is tűnt - Józsi, október végéig ki kell vinni a stégeket! - türelmetlenkedett tovább a nagyhangú, mire a másik végre megragadta a vasat. A BALATONMÁRIAI ÖBÖL partján már ott várt a következő brigád: a napozók ipari méretű szárazra emelése jól jelezte, véget ért az idei balatoni idény.- VOLT ENNÉL SOKKAL JOBB, SŐt- ingatta a fejét az egyik mári- ai étterem és panzió tulajdonosa. - Már tavaly sem zártunk valami fényes szezont, ám ez a nyár még annál is rosszabb volt harmadával. AZ ÜNNEPI HOSSZÚ HÉTVÉGE azonban láthatóan némi lanyha mosolyt csalt a vendéglősök, butikosok, kisboltosok, lángososok arcára: augusztus húszadikára benépesült a tópart, sokszor még az egész nyáron nyaralót nem látott üdülők kerítéséről is lekerült a Zimmer frei tábla. Persze nem elsősorban a népes germán vakációzósereg, sokkal inkább az időjósok ígéretében bízó hazai víkendezők miatt Az ünnepi műsor és a tűzijáték alatt rég nem látott tömeg bámészkodott a fizetőstrandon, s a központi vendéglők, presszók teraszain, kerthelyiségeiben is csak a szerencsések találtak helyet este tíz óra körül. Hosz- szú sor kanyargóit a kürtös ka- lácsos előtt, fogyott a négyszázért mért ínyencség, s a többség nem is morgott az árak miatt - akik például elugrottak a közeli Keszthelyre tűzijátékot nézni, éppen duplájáért kóstolhatták az ottani móló tövében sütöttél.. A pénteki És szombati nyárvégi idillt aztán vasárnap felváltotta a szokásos szezonzáró őrület Mígjózsiék a stéget fuvarozták kiskocsijukon a nyaraló kertjébe, mások a csónakot vonszolták partra, vagy a bicikliket próbálták rögzíteni a tetőcsomagtartón. Visszakerültek a spaletták az ablakokra, ideges családfők próbálták a sokadik bőröndöt, utazótáskát a csomagtartóba szuszakolni, miközben életük párja már ott türelmetlenkedett mellettük a következő gigacsomaggal. AZ ÓVATOSABBAK MÁR délelőtt fél tizenegy-tizenegy magasságában becsukták maguk mögött a kaput, hogy elkerüljék a nagy forgalmat, a rátartiak bezzeg kivártak négyig, fél ötig, hogy aztán fertályóra múltán átkozzák magukat, a nyárvéget, de legfőképpen azt a sok idiótát, akiket éppen akkor esz hazafelé a fene, amikor ők is nekivág tak. A hetes főúton Pest felé úgy háromra zárt össze szétszakít- hatatlan kígyóvá a kocsisor, s ballagott negyvenes-ötvenes tempóval, az M7-esen Zamár- ditól kellett felvenni a sokszámjegyű mellékutak sebességét A vasúton Fonyódtól kezdtek ösz- szezsúfolódni az utasok, s a hazatérők létszámának növekedésével arányosan nőtt a szerelvények késése.- fiacskám, tedd már le azt a rohadt kannát, minden másnap esett, hogyan száradna ki az a néhány szál gaz - hallatszott a szomszédból, miközben éppen azon morfondíroztam, minek kipakolni a mélyhűtőt, ha nem áramtalanítjuk a villát A méregzöld Suzuki hátsó ülésén három gyerek várakozott szatyrok között, hogy világrahozójuk nagy nehezen elszakadjon a terasz muskátliitól. - Szerdára esőt mondott - próbált hatni az asszonyra ura(?) -, meg aztán pénteken jövünk vissza, öntözhetsz - tette hozzá, hogy aztán a válasz hallatán megtörtén és szó nélkül beüljön a kormány mögé: - Te is tudod, csak akkor jövünk, ha nem esik... VAS ANDRÁS