Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-21 / 194. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT 3 MEGYEI KÖRKÉP Szent István útján járunk ma is augusztus 20, Szentmise és koszorúzás, ünnepi kenyérszentelés Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) Kaposváron augusztus 19-én zászlófelvonással és katonai tisz­teletadással kezdődött az ünnep. A Szent István domborműnél, pénteken helyezték el a pártok és civil szervezetek a koszorúikat. Az ünnepségen a Déryné Vándor­színtársulat és a kaposvári fúvós- zenekar közreműködött. Este a Városligetben Szita Károly pol­gármester mondott ünnepi be­szédet.- Ha egy édesanyát megkér­dezünk, bizonyosan azt mondja: a gyermekem a legfontosabb - mondta. - Egy hadvezér szerint a győzelem. Ha Szent István él­ne, azt mondaná: Magyarország a legfontosabb. A kaposváriak­nak bizonyosan Kaposvár. A vá­ros Szent István útján jár, s arról soha, egyetlen pillanatig sem tért le a szabad Magyarország elmúlt két évtizedében. Nagybajomban civil szerveze­tek, és a két történelmi egyház rendezte a programot. Gelencsér Attila, a megyei közgyűlés elnö­ke azt mondta: olyan alapvető írott és íratlan erkölcsi törvénye­ket alkotunk, amelyek épp oly fontosak ma, mint az államalapí­tó Szent István törvényei voltak. Kaposszerdahelyen Heint Ta­más országgyűlési képviselő (Fi­desz) kifejtette: Szent István a mindennapokban lett keresztény, és tette a vallást munkája részé­vé, aminek az alapvető jellemző­je az önzetlen szolgálat. Csurgón Szászfalvi László egy­házügyi, nemzetiségi és civü kap­csolatokért felelős államtitkár Szent István máig ható szellemi hagyatékáról beszélt. ■ F. Sz. A. Megszentelték a friss gabonából készült új kenyeret Kaposújlakon A kaposszerdahelyi templomban mutatták be a Szent Korona hű mását Szita Károly polgármester, és a pártok képviselői koszorúztak Kaposváron Mindennapi kenyerünkhöz megtermett a gabona terméshozam Egymillió embernek sütnek az idén betakarított jó minőségű somogyi búzából Idén a világ búzatermelése 660 millió tonnára tehető. Az Euró­pai Unióban mintegy 130 millió tonna búzát takarítanak be, amelyből hazánk az extrém idő­járási viszonyok, elemi károk és természeti csapások miatt csu­pán - a tavalyi 4,4 millió tonná­val szemben - 3,7 millió tonná­val részesedik. Somogybán 2500 gazdálkodó az idén 210-215 ezer tonna búzát termelt, amelynek 65-70 száza­léka étkezési minőségű. A szak­értők szerint dicséret és elisme­rés illeti a búzatermesztőket, hi­szen az elemi károk és a termé­szeti csapások okozta vesztesé­geket szakszerű, gondos és tü­relmes munkával nagyrészt kompenzálták. Ennek köszönhe­tő, hogy közel egymillió ember éves liszt - ezen keresztül ke­nyér-, pékáru-, tészta- és egyéb gabonakészítmény - szükségle­tét biztosították. Megtermett te­hát az a gabona, amelynek őrle­ményéből készült kenyér évez­redek óta legfontosabb népélel­mezési termékünk, tájékoztatott Varga Gábor, a megyei Mezőgaz­dasági Szákigazgatási Hivatal főigazgatója. Vüágviszonylatban a kukorica után - megelőzve a rizst - a bú­za a második legfontosabb élel­miszer. Hazánkban, így megyénkben is a búzából készült élelmisze­rek a meghatározóak. Somogy- országban az 1 főre jutó lisztfo­gyasztás megközelíti a száz ki­lót, Uy módon százötven kilo­gramm körüli étkezési minősé­gű búza és rozs szemestermény szükséglettel kalkulálunk. A liszt nagy részéből kenyeret süt­nek, melynek fogyasztása éven­te 70-75 kiló körül alakul, amelyhez tíz-tizenkét kilo­gramm péksütemény, és egyéb - őrleményből készült - tészta­félék, sütemények társulnak. - tudtuk meg a főigazgatótól. ■ F. Szarka Ágnes JEGYZET A hősünk lett Kolompár KOLOMPÁR DÁNIELT hősként tisztelik Látrányban. Mi is hősként tiszteljük. Annál nemesebbet ugyanis elkép­zelni sem lehet, amit ő tett: a saját élete kockáztatásá­val mentette meg egy má­sik ember életét. TÍZ MÉTER MÉLY KÚTBA esett egy négyéves kislány, már csak a feje látszott ki az iszapból, amikor segélyki­áltására a fiú s társai felfi­gyeltek. Kolompár Dániel gondolkodás, és mindenfé­le biztosítás nélkül, pusz­tán kezei, lábai és lelke erejére támaszkodva elin­dult lefelé, a mohás, csú­szós kútfalon... kolompár Dániel tizen­nyolc éves. Segédmunkás. És - úgy tudni - cigány. Vagy ahogyan szégyenlő­sebben mondjuk, írjuk: ro­ma. Rékának és a családjá­nak biztos teljesen mind­egy, hogy ki mentette meg, kinek köszönhető, hogy nem árnyékolja be egy tra­gédia sokak életét. Én örü­lök annak, hogy cigány fiú lett a hős. NAGYON ROSSZ A CIGÁNYOK megítélése, s nem csak Ma­gyarországon. Nem dolgoz­nak, segélyből élnek, lop­nak, félelemmel töltenek el másokat - ezt mondják ró­luk. Persze általánosítani nem szabad. S tudjuk, hogy a cigány gyerekek, fiatalok sokkal rosszabb eséllyel in­dulnak el a saját útjukon, mint mások, hiszen szegé­nyek, rossz körülmények között élnek. S nem látnak maguk körül a társadalom nagyobb részének értékíté­lete szerinti jó, követendő példát. most már láthatnak; Ko­lompár Dánielt. Aki megle­het, tett már rosszat életé­ben, de most megmutatta: milyen ember, amikor van választási lehetősége. S emlékezetesen jól döntött. NE FELEDJÜK: a segítőkész- séget is otthonról hozta. Egy tizenéves mentette meg a kútba zuhant kislányt hőstett Kolompár Dániel máig őrzi a sérülések nyomait, amelyeket a mohás téglákon lecsúszva szerzett Kútba esett egy négyéves kis­lány Látrányban. Csak a szeren­csének köszönhető, hogy nem történt borzalmas tragédia, egy arra járó tizenéves fiú ugyanis meg­mentette a kisgyer­mek életét.- Focizni indul­tunk, amikor hal­lottuk a kiabálást, jajveszékelést az udvarban - emlékszik vissza, a Látrányban azóta hősként emlegetett Ko­lompár Dániel. - Beszaladtunk, s gondolkodás nélkül azonnal elindultam lefelé, amikor lát­tam, hogy mi történt - így a ti­zennyolc esztendős, segédmun­kásként dolgozó fiú, akinek el­mondása szerint a régóta hasz­nálaton kívüli kút erős elisza- polódásának volt köszönhető, hogy a pici lány nem azonnal merült el, hanem lassan, fokozatosan süllyedt. A kicsi egyébként a család egyik ismerősének udvarában játszott, amikor rálépett, az állítólag egy téglákkal megra­kott, vaslemezzel letakart kút­ra, s a fedővel együtt belecsú­szott. Kolompár Dániel a ször­nyűséget látva először kötél nélkül, a kút falának két olda­lán megtámaszkodva indult le­felé a kisgyermekért, de rövide­sen kiderült: nem fog tudni le­■ A fiú nem gon­dolkodott, ha­ladéktalanul tette a dolgát. Életet mentett. Kolompár Dániel mentette ki a mély kútból a kis Rékát Látrányban jutni a csúszós, mohás téglá­kon.- Közben végig nyugtatgat­tam a kislányt, hogy ne féljen, mindjárt ott leszek - meséli az eset részleteit a megmentő. Röviddel azután, hogy Dániel kezeit, lábait kétoldalt megtá­masztva hiába kísérelt meg le­menni, az egyik szomszéd kö­telet hozott. Ézért aztán a fiú visszaaraszolt, s rögtön le­ereszkedett, miután a kötelet a derekára kötötték. Rékát átölel­ve jött vissza a megközelítőleg tízméteres mélységből. - Kö­rülbelül két perc leforgása alatt történt ez az egész - mondta a fiatal fiú. Elmondása szerint a négyéves Réka szinte nyakig merült az iszapba, mire leért érte. Dániel egyébként mosta­náig őrzi a „hőstett” nyomait, vállát végighorzsolta a kút fala, amikor húzták fel őket. Hogy mi lett volna, ha a fiúk épp nem akkor mennek fociz­ni, azt nem lehet tudni. Réka egyébként horzsolás nélkül úszta meg a balesetet. Szülei - akik nem szerettek volna név­vel nyilatkozni - azóta pszicho­lógushoz is elvitték, s kiderült: a traumát a kislány valószínű­leg maradandó nyomok nélkül fogja elfelejteni. Tudomásunk szerint a Lát­rányban történtek körülménye­it a rendőrség is vizsgálja. ■ Füleki Tímea CZENE ATTILA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents