Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 33. szám
8 2010. AUGUSZTUS 15., VASÁRNAP GAZDASÁG tagság Sok vállalat feleslegesnek érezné, ha Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökének felvetése alapján újra kötelezővé válna a kamarai tagság. A kormányzat kivár. KAMARA: NYŰG VAGY SEGÍTSÉG? Tíz év után ismét kötelező lehet a kamarai tagság Magyarországon. Ahhoz azonban, hogy ennek legyen értelme, szolgáltatás-központúvá kellene tenni a testületeket - vélik szakértők. VG-összeállítás Felemásan látják a vállalkozások annak a lehetőségét, hogy ismét kötelezővé válhat a kamarai tagság Magyarországon. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke vetette fel az ötletet, igaz, maga is érzi, a cégek nemigen örülnének egy újabb sarcnak - ezért áthidaló megoldásokat keresnek. Áz Új Széchenyi-terv 2011. január 15-én indul útjára, az annak vitairatában felvetett, a kötelező kamarai tagságra vonatkozó kérdésben a szakmai álláspont kialakítása jelenleg is folyamatban van - reagált lapunk megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A vitairathoz szeptember 15-ig várják a javaslatokat. Európai minta szerint az európai unió 27 országában a kamarák 70 százalékban önkéntes tagságúak - derül ki az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Euro- chambres) tanulmányából. A magánjogi szervezetként működő kamarák lényege az önkéntesség, de a közjogi szervezetként működők között sem mind ír elő kötelező tagságot. Utóbbira példa hazánkon kívül Csehország, Lengyelország és Románia. A kamarák működését európai szinten 76 százalékban a tagvállalatok finanszírozzák. AZON ORSZÁGOKBAN, ahol közjogi kamararendszer működik, és kötelező a tagság, jellemző a túlnyomórészt tagvállalati finanszírozás: Ausztriában, Görög- és Németországban például 100 százalékban tagjaik tartják el az érdek-képviseleti szervezeteket. Ezek a kamarák persze sokkal több mindent „megengedhetnek” maguknak - az osztrák kamara például külpiaci hálózatot tart fent, olyat, amely hatékonyan képes képviselni az osztrák vállalkozásokat külföldön, s érdemben tudja segíteni őket a piacra jutásban. ezzel szemben a tagjait önkéntes alapon toborzó közjogi kamarák tagvállalkozási hozzájárulásai kiemelkedően alacsonyak. Romániában és Lengyelországban egy-egy, Csehországban 5, Magyarországon azonban 13,5 százalék. A kizárólag önkéntes tagságú magánjogi kamarák inkább szolgáltatásaikból jutnak bevételekhez. S a vonatkozó törvény 1999-es módosításakor idehaza megtiltották, hogy a kamarák nyereséget hozó tevékenységet folytassanak, hogy tagjai legyenek gazdasági társaságnak, és ilyen vállalatban részesedést szerezzenek. Nem kizárt, hogy az MKIK budapesti székháza a jövőben fontosabb „csomóponttá” válik: ha kötelező lesz a tagság, az ereje és a presztízse is megnő Az MKIK szerepe 2000-ben változott meg, egy törvénymódosítás akkor törölte el a cégek és vállalkozók kötelező kamarai tagságát. Addigra a területi kamarák tagjainak száma elérte a 463 ezret - ez a szám mára 43 ezresre apadt. Ráadásul javarészt nagyvállalatok a tagjaik, míg az MKIK a kis- és középvállalkozások érdekvédelmét tűzte zászlajára a lobbizás és a tőkekivitel elősegítése mellett. Az Európai Unióban a kamarák tagvállalatainak 97 százaléka kis-, 2 százaléka közép-és mindössze 1 százaléka nagyvállalkozás. Éppen a kkv-k hatékonyabb képviseletének az ígérete az egyik érvük azoknak - élükön Parragh Lászlóval -, akik a kötelező kamarai tagság mellett teszik le a voksukat. Tény ugyanis: a kisvállalkozások önkéntesen inkább kimaradnak (nem akarnak tagsági díjat fizetni). És sokaknak az a tapasztalata, hogy amikor kötelező volt a tagság, akkor sem tudták a szolgáltatásokat kihasználni, azaz hiába fizették a megszabott tagdíjat. A kamara által 1999- ben készíttetett felmérésből is kiderült: a megkérdezett 300 vállalkozó 81 százaléka egyáltalán nem ismerte a kamarák érdek-képviseleti tevékenységét. Több mint a háromnegyedük még egyetlen kamarai szolgáltatást sem vett igénybe. Nem véletlen tehát, hogy az első Orbán-kormány idején, 2000- ben megszűnt az addig kötelező tagság. Sokak szerint ugyanis jól lobbiztak a kormánynál azok a vállalkozások, amelyek így fejezték ki bírálatukat a kamara nem elégséges tevékenységével, szolgáltatásával, működésével szemben. A mostani magyarországi szabályozás szerint is vannak szakmák, amelyekben kötelező a tagság. Jellemzően ilyen minden terület, amelynek dolgozóit az állam különleges jogosítványokkal ruházza fel. Jó példa erre a jog - a Magyar Ügyvédi Kamarába, a Magyar Országos Közjegyzői Kamarába és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamarába kötelező a belépés. Ugyanez a logika érvényesül például a rendvédelmi feladatoknál, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarában is kötelező a tagság. De más „bizalmi” szakmákban is lehetséges a tagság előírása, például tervező-, szakértő mérnökök nem dolgozhatnak magyar mérnöki kamarai tagság nélkül. Az egészségügyben három évig nem volt kötelező a tagság, nemsokára viszont újra az les,z, A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Gyógyszerészi Kamara kötelező tagságát 2007-ben szüntették meg. Az idén összeült új Országgyűlés júliusban módosította a szabályozást, jelenleg már csak államfői aláírásra vár a törvénycsomag, amely rendelkezik a kötelező kamarai tagság visszaállításáról is. A kamarákat megkerülő, de működő gyakorlat szakmai szövetségekre delegálni a kamarák feladatait. Erre jó példa lehet a biztosítók szakmája, ahol a Magyar Biztosítók Országos Szövetségének gyakorlatilag kamarai, de legalábbis ahhoz nagyon közel álló a szerepköre. A tagság azonban önkéntes. Parragh László: A tagsági díjat szolgáltatás vásárlása válthatja fel a jövőben az átalakulás módjáról még viták folynak, de sokan szeretnék, ha Magyarország átvenné a kontinentális gazdasági jogrendet - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A kötelező kamarai tagságnak szerinte csak egy nagyobb átalakítás kicsi, de nem megkerülhető részének kellene lenni. koncepcionális kérdésekről van szó - hangsúlyozta Parragh. Az angolszász modellben a kamarák szolgáltatást nyújtanak tagjaiknak, akik mindezeket gyakorlatilag megvásárolják. A kontinentális szabályozásban pedig, amelyre áttérhetne Magyarország is, a kamarák közjogi feladatokat vesznek át az államtól. így a gazdaság szereplői közösen határozhatják meg a feladatokat, és mindenkinek lenne be- lelátása a végrehajtásba. Elég megnézni az osztrák példát: ott már egy új bevásárlóközpont megnyitásához is szükséges az üzleti közösség hozzájárulása, és egészségesebb is az ottani kereskedelemszerkezet Vagyis azt Az MKIK elnöke kezdeményezte a kötelező tagság újbóli bevezetését ugyan nem lehet megmondani előre, hog}'eg}'adott vállalkozónak személyesen miért lenne jobb a kötelező kamarai tagság, de a gazdaság egésze érezni fogja a javulást - szögezte le. ehhez az átalakításhoz azonban komoly egyeztetésekre lesz szükség az állammal. Parragh elmondta: elvileg akár 2011. január 1-jétől életbe léphetne a törvénymódosítás. rendkívül fontos feladat lenne meghatározni a kamarák pontos feladatkörét. Azt Parragh László is leszögezte, hogy kötelező tagdíjat szedni nem szabad, csakis konkrét feladatokhoz. Meg kell tehát határozni, melyek lennének azok a feladatok, amelyeket a kamarák látnának el, és ezek finanszírozása így lehetne a kamarák feladata. Ha bevezetik a tagdíjat, kompenzációként lehetne adócsökkentés a vállalatok számára. Vélemények GECSE TAMÁS A CORVUS AIRCRAFT KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA „Mindent utálok, ami kötelező, de ha kell, a Corvus Aircraft természetesen belép a kamarába. Lesz majd az országban egy 147. adónem, amit fizetnünk kell, és ami ellen nem tehetünk semmit. Eddig sem gondoltam, hogy cégünknek szüksége lenne a kamarára, és akkor sem lesz rá szükségünk, ha kénytelenek leszünk belépni. Nem várok a kamarától semmit. Értünk ne is lobbizzon, úgysem tud. Amikor megszűnt a kötelező kamarai tagság, üdvözöltem a döntést. A kötelező tagdíjat persze majd befizetjük, de annál egy fillérrel sem többet. ” RÓZSA ANDRÁS A TEVA MAGYARORSZÁG ZRT. VEZÉRIGAZGATÓJA „Nyitott vagyok minden olyan kezdeményezésre, ami jó a cégnek, az iparnak. Ám egyelőre nem látom, milyen többletet jelentene a kötelező kamarai tagság. Annál inkább, mivel Magyarországon a gyógyszeriparnak megvannak a szakmai szervezetei. A mostaninál nagyobb védelmet - a versenytörvény betartása mellett - nem tudom, hogy képes lenne-e adni egy kamara. A két nagy szervezetünk közös etikai kódexet is elfogadott az orvosi kamara támogatásával. Azt hiszem, a túlzott érdek- képviselet legalább olyan rossz, mint a kevésbé képviselt érdek. ” FILIP GYÖRGY A FELSZÁMOLÓK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK ALELNÖKE „A felszámolók régóta hangoztatják egy kamara szükségességét. Törekvésüknek azonban a mindenkori kormányzat eddig kellő indoklás nélkül ellenállt, nem született törvény a felszámolói kamaráról. Pedig nagy szükség lenne rá, hiszen a pénzügyi tárcánál, illetve most a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban vezetett felszámolói névjegyzék, illetve az ezzel kapcsolatos adminisztráció nélkülözi a szakma felett őrködő szerepet. Nem arról van szó, hogy a mostani egyesületet felváltaná a kamara, hiszen ez is, az is más-más feladatra hivatott. ”
