Somogyi Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-11 / 186. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 11., SZERDA 5 MEGYEI KÖRKÉP A rendőröket is védik a törvények igazságszolgáltatás Nem volt több támadás az egyenruhások ellen, ám a büntetések szigorúak Nincs szó arról, hogy el­szabadult volna a pokol, vagy hogy ne kapnának megfelelő' védelmet a rendőrök. Az elmúlt he­tek tragikus eseményei kapcsán hiba lenne ilyen következtetést levonni. Jakab Edit A somogyi helyzetet értékelve is olyan állítások fogalmazódtak meg - mondta Horváth Szilárd megyei főügyész - amelyek nem igazak, az ebből levont kö­vetkeztetések felületesek, sőt még azt is lehet mondani, hogy populisták és sajnálatos módon időnként tragikomikumba haj­lók. Az adatok egészen másról tanúskodnak. Somogybán a hi­vatalos személy elleni erőszak adatai inkább hullámzást mu­tatnak, de semmiképp sem emelkedő tendenciát. Ugyanez igaz ennek a bűncselekmény­nek a súlyosabban minősülő, csoportosan vagy felfegyverkez­ve elkövetett eseteire is.- Amúgy én úgy tudom, hogy a rendőr azért van, hogy megvédje a becsületes állam­polgárt, és persze saját magát is - tette hozzá a főügyész. - De természetesen megvannak er­re a megfelelő törvények is. A hivatalos személy elleni erő­szakot a törvény szigorúan bünteti, védve ezzel például a rendőröket is. Súlyos bűncse­lekménynek minősül, amely­nek elkövetőjét alapesetben há­rom, minősített esetben 5 évig terjedő szabadságvesztéssel le­het súlytani. Ha éppen intézke­dő rendőrt támad meg valaki, akár nyolc évig terjedő szabad­ságvesztésre is számíthat. Eb­ből is kitűnik, hogy igenis ko­molyan veszik ezt a törvényal­kotók. A hivatalos eljárás aka­dályozása ugyanígy súlyos bűncselekménynek minősül. Somogybán az idei év első félévében tizenkét, hivatalos személy elleni erőszak miatti ügy került az ügyészség elé, eb­ből 11 esetben vádat emeltek az elkövető ellen. A szigort mu­tatja, hogy négy gyanúsítottat gyorsított eljárásban azonnal bíróság elé állítottak. A tizen­két ügyből nyolcban személyi szabadságot korlátozó kény­szerintézkedést alkalmaztak a Somogybán nem emelkedett a hivatalos személyek, így például a rendőrök ellen elkövetett támadások száma. Mégsem könnyű feldolgozni az ilyen tragikus eseteket gyanúsított ellen, vagyis azon­nal őrizetbe vették, előzetes le­tartóztatásba került, illetve egy-egy esetben lakhelyelha­gyási tilalmat vagy kényszer­gyógykezelést rendeltek el. Be­szédesek az első félévben eddig megszületett ítéletek is: öt ügy­ben végrehajtandó szabadság- vesztést rótt ki a bíróság az el­követőre, egy eset próbára bo­csátással, a többi felfüggesztett büntetéssel végződött. De az is hozzátartozik, hogy ezen ügyek többségének még nincs vége, mert az ügyész 10 eset­ben fellebbezett szigorúbb bün­tetésért.- Az is elhangzott, hogy az ellen sem kapnak megfelelő vé­delmet a rendőrök, ha feljelen­téssel támadják meg őket - mondta Horváth Szilárd. - Ez sem így van. Hogy meghurcol­nák őket, ha csak csúnyán néz­nek a gyanúsítottra? Ezt is cá­folják az adatok. Az elmúlt öt évben összesen 141 feljelentés érkezett hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás miatt a nyomozó ügyészségre. Ebből harmincegy ügyet eleve eluta­sított az ügyészség, száznyolc esetben hozott megszüntető végzést az eljárás végén és mindössze két ügyben emelt vádat. Az idei év első felében egyébként különböző ’ bűncse­lekmények miatt összesen há­Horváth Szilárd: a jogállam az alkotmányos működés feltételeinek biztosí­tásával védi meg a rendőreit, ezzel áll mögéjük rom esetben emelt vádat a nyo­mozó ügyészség rendőr ellen: egy közlekedési ügyben, egy kényszervallatás és egy hamis tanúzásra felhívás miatt. Vagyis igenis megvannak az eszközök a rendőrök védelmé­re, és ezt alkalmazza is az igaz­ságszolgáltatás. Az pedig, hogy milyen a rendőrség tekintélye - véli a főügyész - mindig egy adott társadalom morális álla­potától függ. Aggasztó jelen­ségek nemcsak a rendőröket ért atrocitások, hanem még in­kább a pedagógusok elleni tá­madások. Mindegyik a társada­lom alapértékeit támadja, az pedig egy jogállamban nem maradhat büntetés nélkül. A törvény teljes szigorával kell büntetni. Egy jogállam úgy vé­di a rendőreit, hogy biztosítja a rendőrség alkotmányos műkö­déséhez szükséges feltételeket, így áll mögé.- A tekintélyt, úgy vélem, nem lehet parancsra, külsősé­gekkel megteremteni - összeg­zi Horváth Szilárd. - Azt hosz- szú évek szisztematikus, ke­mény munkájával kell megte­remteni és kivívni. Remélem, afelé haladunk. De nem erősíti például a rendőrség iránti bi­zalmat a közigazgatási bírságo­lásban tapasztalt, minden egyéniesítést nélkülöző, drasz­tikus fellépés. ■S^ Alapok nélkül... Az utóbbi napokban sok min­den szóba került a rendőrgyil­kosságokkal kapcsolatban. Az okok boncolgatásán túl általá­nosságban a rendőrség tekinté­lye, az egyenruhásoknak jutó védelem, a büntetési tételek és még lehetne sorolni. Nehéz kívülről szemlélni az ese­ményeket, nehéz elszakadni a puszta tényéktől: attól, hogy két fiatal élet véget ért. Nemcsak azért nehéz, mert az ilyen dol­gok beleégnek az ember leiké­be, hanem mert fölé emelked­ve, felülről nézve a nagy egé­szet, el kell borzadnunk attól, amit látunk. Meg kell döbben­nünk azon, hogy milyen világ­ban élünk. Megbecsülni sem lehet annak a gödörnek a mélységét, amelyben morálisan ez az or­szág van. Valahogy olyan ez, mint amikor a háza alapjait robbantja szét valaki. Összedől minden. Aki kezet emel egy pedagógus­ra, megtámad egy mentőst, tűz­oltót, nekimegy egy rendőrnek, az a társadalom alapértékeit veszi semmibe. És itt ugyanígy igaz: ha az alapot leromboljuk, az egész összedől... (je) Hétvégére lebuktak az iharosi angyalkák tábor Matracokon át lehetett csak eljutni a házigazda plébános szobájába Nikla: tábortűz mellett az irodalom szépségéről A fiatalok úgy érezték: túl hamar eltelt a hét az iharosi táborban Fiatalok vették birtokukba az iha­rosi katolikus plébániát, egy hé­ten át. Az egyházi tábort immár nyolcadik alkalommal szervezték meg, számos térségbeli település mellett Zala megyéből, Kehi- dakustány környékéről is érkez­tek résztvevők, felnőttekkel együtt legalább nyolcvanan. A gyerekek közül többeknek ez az alkalom jelenti a nyári nyaralást, ezért különösen sokat jelent szá­mukra minden évben.- Az udvaron sátrakat állítot­tunk fel, a plébánia épületében matracokon rendezkedtek be - mesélte Ledniczky Miklósné fel­nőtt segítő. A második naptól pe­dig indultak a programok: sport- versenyek, kaszói gyalogtúra, fürdés és tűzoltó bemutató. Érdekes volt az angyalkázás: mindenki húzott egy nevet, és akiét kihúzta, annak lett egész hétre az angyalkája, segített ne­ki mindenben, figyelt rá. Ha jól tette a dolgát, a tábor végére „le­bukott” az angyalka, hiszen a se­gítettnek éreznie kellett az oda­forduló figyelmet. Az utolsó nap volt az úgynevezett lelki nap, a lélek épülésére szolgáló hittanos csapatversenyt hirdettek, bibliai jeleneteket játszottak el. Az esti szentségimádásra és szentmisé­re a környező falvakból is érkez­tek hívek, több plébános közö­sen koncelebrálta.- A pakolást érzékeny búcsú követte - mondta Ledniczkyné. A fiatalok úgy érezték, hogy túl hamar eltelt a hét, szívesen ma­radtak volna. Egyébként a tábor igazi csapatmunka volt, az atyák, a hitoktatók, és hívek együttműködésével. Utóbbiak a fiatalok élelmezéséért is sokat tettek. ■ Varga Andrea Az irodalom, a versek, az olvasás szeretete hozta a fiatalokat a niklai Berzsenyi kúriába So- mogyból és a megyehatáron túl­ról is. A Petőfi Irodalmi Múze­um támogatásával, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság harmadik éve szervezte meg az egyhetes találkozót. Egerszegi E- dit, a Berzsenyi társaság ügyve­zető titkára elmondta: a társaság az idén is remek volt, tehetséges és érdeklődő fiatalok érkeztek. Jópáran már visszatérő vendé­gei a tábornak. Az idei kiemelt téma a sajtó, az újságírás volt. Dénes Gábortól, a tábor házigaz­dájától megtudtuk: tematikus napok keretében tartották a fog­lalkozásokat. Volt drámanap, vagy az újságírás napja, mikor például Tari István délvidéki köl­tő beszélgetett a fiatalokkal. A bölcsőd-sírod napon pedig Ber­zsenyi niklai síremlékéhez, vala­mint szülőfalujába Egyhá- zashetyére is kirándultak. Köz­ben pedig sok-sok esti beszélge­tés, többek között a magyar kul­túráról. Pomogáts Béla, a társa­ság elnöke is előadást tartott az irodalom szerepéről. Az utolsó napon Táskára lovaskocsikáztak át a táborlakók, ahol Papp János színművész beszélt zárásként úti élményeiről. A jelentkezők létszáma is azt bizonyította, hogy szükség van az ilyen tábo­rokra az irodalom iránt érdeklő­dő diákok körében. ■ V. E. - J. E.

Next

/
Thumbnails
Contents