Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-28 / 174. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 28., SZERDA A fiatal hamburgi tűzoltók nagyon melegnek érezték a Balaton vizét Dinnyében még a görög az úr csúszásban Az időjárás miatt az igazi magyarra még bő egy hetet várni kell Német szótól hangos egy hete Iharosberény. A helyi polgárőr és tűzoltó egyesület régi kapcsolatot ápol hamburg-eidelstadti ifjúsági tűzoltókkal, ők látogattak el, immár másodszor a somogyi településre. Szulokban kezdték a nyaralást, régi parancsnokuk kapcsolata révén, aztán múlt pénteken érkeztek Iharosberénybe. Annyira otthonosan érezték magukat, hogy a vörsi tűzoltó tárcsasütő versenyen már magyar étellel, fokhagymás magyaros tarjával neveztek, különdíjat nyertek. ■ A bolhapiacon a tűzoltósághoz kapcsolódó mütyüröket vettek. Amúgy a herényi tűzoltó szertárban vackolt be a tíz fiatal, 12- 18 évesek, és hét felnőtt kísérőjük. Az udvaron a házigazdák felállítottak egy medencét, amiben örömmel mártóztak meg. A vendéglátók kitettek magukért, minden napra jutott program. Fürödtek a Kotróban és a Balatonban, utóbbi vize az észak- németeknek meglepően meleg volt, nem üyenhez varrnak szokva. Megnézték a nagykanizsai bolhapiacot, s persze mi mást vettek, mint tűzoltósághoz kapcsolódó mütyüröket. Voltak Budapesten és a Dráván. A szakma sem maradt ki, hiszen a siófoki, a böhönyei tűzoltóságon is vendégeskedtek. A magyar étkek pedig, legyen az zsíros kenyér hagymával, vagy vadpörkölt, minden a fogukra való volt Az egyik legnagyobb kaland azonban mégis a balatonföldvári völgyhíd belseje volt számukra. A látogatás végén úgy summáztak a fiatalok: jó volt ez a kiruccanás, hiszen megismertek egy másik országot, annak kultúráját, az ott élő embereket. Ám az, hogy tárt karokkal fogadták őket és nagy szeretettel, a legnagyobb élmény. ■ Varga Andrea A vörsi tárcsasütő versenyen különdíjat nyertek a német fiatalok Szentpétervárról Balatonföldvárra tartanak Zagarék A Zagar nemrég tért haza egy Berlin-Szentpétervár-Moszkva turnéról, azóta szinte minden nagyobb hazai fesztiválon megfordultak. Zságer Balázs egy an- gol-bolgár-magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilmhez, a Mission Londonhoz is zenét szerzett, jelenleg pedig Bereményi Géza Apacsok című színdarabjának filmváltozatához komponál zenét a szintén kaposvári Kovács Andor gitárossal. A zenekar pénteken fellép a balatonföldvári Kultkikötő nevű szabadtéri színházban. A megszokotthoz képest bő egy hónapot csúszik a hazai dinnyeszezon: a hideg és esős május után a gazdáknak újra kellett palántázniuk. Vas András- Milliós a kárunk - mondta június elején letörten Horváth Kálmán, lengyeltóti gazda. - A rengeteg csapadék, no és a pünkösdi hidegek együttesen szinte teljesen elvitték az első telepítést Háromezer sárgadinnye-palántát, s tizenháromezer görögöt kell pótolnunk, előbbinek negyven, utóbbinak húsz forint magja. Mire palánta lesz belőlük, nagyjából hetven forintba kerül mindegyik, ki lehet számolni, mekkora a kárunk. Úgy egymlllió-egymillió- kétszázezer forint... Ráadásul így a termés is későbbre érik be, jó esetben július végén, de inkább augusztus elején kezdhetjük szedni. Persze, csak akkor, ha mostantól meleg, száraz idő lesz. Nos, az időjárás azóta kegyes volt a dinnyésekhez, így a jövő hét végére a piacokon, árusítóhelyeken már átveszi a hatalmat a hazai az import görögtől. Merthogy jelenleg még az árusok nagyobb része kénytelen a külföldit kimérni, a magyar dinnyetermő helyekről ugyanis egyelőre nem tudnak mindenkit ellátni.- Mondanám én szívem szeEz még görög dinnye - mondta Juhász Tibor. A kereskedők remélik, hogy amennyivel később kezdődik a hazai dinnye szezonja, annál tovább tart rint, hogy magyar, de ez bizony még görög dinnye - tárja szét a kezét a kaposvári piacon Juhász Tibor, aki már gyerekként, még a Noszlopy utcában, dinnyekirálynak vallhatta magát - Most még édesebb, pirosabb, vékonyabb a héja, mint a hazainak. Jöjjenek két hét múlva, a legjobb bajait kapják nálam! Az árusok egy része már magyar dinnyét kínál, de a negyedelt, félbe vágott gyümölcsökön viszont látszik, kissé sápadtab- bak a megszokottnál. - Édes ez is, kóstolja meg nyugodtan! - invitál egy másik kofa -, de becsapnám, ha azt mondanám, ettől már nem lesz jobb az idén. Békésben augusztus elejére ígérik a nagyszüretet, onnantól indul be a hazai dinnyeszezon. A hiány az árakban is megmutatkozik: míg az elmúlt években a hazai fajták megjelenésével leáldozott az importnak, s egyúttal a vásárlóknak is kevésbé mélyen kellett a zsebükbe nyúlniuk, jelenleg a görög küó- jáért még 170-200, míg a magyarért 140-180 forintot kérnek el Kaposváron. Az országutak mentén felállított ideiglenes árushelyeken pedig akár még többet is.- Nálunk elfogyott a görög, mostantól csak magyart árulunk - állította az egyik kaposvári ideiglenes stand elárusítója. - Mondhat bárki bármit, összehasonlíthatatlan a kettő: a legjobb görög sem vetekszik a közepes magyarral. És úgy látom, a vevőknek is jobban ízlik a hazai. Jelen és jövő a hulladékkezelésben ave zöldfok zrt. Tiszta környezet, tiszta jövő, tiszta megoldás A tűzszerészek már hazajárnak Nagybajomba Az AVE Zöldfok Zrt. a Dél-dunántúli régió egyik meghatározó, hulladék- gazdálkodással foglalkozó cége. A cég a balatoni üdülőkörzetben 83 településen végez hulladék- kezelési közszolgáltatást és további 130 településen vannak közületi ügyfelei. A siófoki központú társaság elnök-vezérigazgatójával, Szabó Zoltánnal beszélgettünk a jelenről és a jövőről. A Dunántúlon egyre több helyen és a Balaton mellett is naponta találkozunk a piros matricás hulladékszállító járműveikkel. Miért AVE, és mit takar ez a név? Az osztrák AVE Energie AG. Umwelt 2010. január 8-tól a Zöldfok Zrt. többségi tulajdonosa, ennek megfelelően adaptáltuk az anyacég központi arculati elemeit, változott a megjelenés, a név pedig AVE Zöldfok Zrt. lett. Az AVE (Abfall Verwertung Entsorgung) egyébiránt egy német mozaik szó, ami hulladék hasznosítást és ártalmatlanítást jelent. A külső megjelenésen kívül milyen változásokat hozott a tulajdonosváltás a cég életében? Az osztrákok kisebbségi tulajdonosként már 2005 augusztusától jelen voltak a társaságban. A 2005-2010 közötti időszak kifejezetten sikeres volt a cég életében, hogy egyebet ne említsünk, ekkor nyerte el a Zöldfok Zrt. több, mint egy évtizedre a Dél-balatoni ISPA/KA projekt eszközeinek üzemeltetési jogát. A társaság folyamatos és látványos fejlődésében az AVE-nak tehát már eddig is jelentős szerepe volt. Nem utolsósorban azért, mert az AVE mindvégig rendkívüli megértéssel, türelemmel és együttműködési készséggel viszonyult magához a céghez, a volt többségi tulajdonoshoz és a térség hulladékkezeléssel kapcsolatos sajátosságaihoz, illetve problémáihoz is. Ez a pozitív hozzáállás véleményem szerint onnan eredeztethető, hogy az AVE maga is - egyedüliként a Magyarországon jelen levő hulladékkezelő multik közül- többségi önkormányzati tulajdonú cég, főtulajdonosa Felső-Ausztria tartomány. Ezért mindaddig, amíg ők a többségi tulajdonosok, radikális változást nem várok, de további folyamatos fejlődést annál inkább. A hulladékkezelési díjakra ezek szerint nem lesz hatása a tulajdonosváltozásnak? Aki figyelmesen követi a hulladékkezeléssel kapcsolatos újsághíreket, tökéletesen tisztában van azzal, hogy a díjak az egyes magyarországi nagytérségekben a hulladék- kezelési fejlesztési programok megvalósulásával párhuzamosan jelentősen emelkedtek. A lényeges díjkülönbségeket az Szabó Zoltán, az AVE Zöldfok Zrt. elnök-vezérigazgatója egyes települések díjai között csak az okozza, hogy éppen milyen fázisban van az adott települést érintő fejlesztés, azaz már megvalósult-e a program, esetleg átadás előtt vannak a létesítmények, vagy még el sem kezdődtek a kivitelezési munkák. A hulladékgazdálkodás utóbbi években tapasztalt rendkívül gyors fejlődését döntően nem a tulajdonosok vagy üzemeltetők kényszerítették ki, hanem a jogszabályok, amelyek például kimondták, hogy 2009. július 16-tól már egyetlen szigeteletlen lerakó sem üzemelhet Magyarországon. Kérdésére visszatérve, meggyőződésem, hogy nem az amúgy is hosszú távon gondolkodó, „profitéhesnek” egyáltalán nem mondható AVE-nak volt és lesz döntő szerepe a díjaink változásában, hanem a jogszabályi környezetnek és az ebből fakadó - a hazai lakosság teherbíró képességét sokszor egyáltalán figyelembe nem vevő- kényszereknek. Milyennek látja a hulladék- gazdálkodás jövőjét és miképpen megy elébe a várható változásoknak az AVE Zöldfok a maga terveivel? Először is őszintén remélem, hogy a hazai jogalkotók felhagynak azzal, hogy a gyors felzárkózást a fejlett hazai hulladékkezelési gyakorlathoz jogszabályi szankciókkal kényszerítsék ki és például a hulladéklerakási adó kivetésével újabb terheket rójanak az amúgy is túlterhelt lakosságra. Az azonban már biztosra vehető, hogy nem lehet és ebben az esetben nem is lenne szerencsés "megúszni" az újrahasznosítható anyagok minél nagyobb mértékű leválasztását és magas hozzáadott-értékű hasznosítását. Itt nem csak a már jól ismert szelektív gyűjtésről, hanem a maradék szemét korszerű gépi szétválogatásáról és kezeléséről van szó. Ennek a várható szakmai kihívásnak próbál az AVE Zöldfok Zrt. elébe menni szorosan együttműködve a térség önkormányzataival. MECSEKI RENÁTA Sokkolta a megye közvéleményét, hogy két napja bombát találtak Nagybajomban és emiatt nyolc családnak ideiglenesen el kellett hagynia az otthonát.- A tűzszerészek lassan ide is költözhetnének a városba - mondta Czeferner Józsejhé polgármester. - Városunk központjában folyik az átépítés, a munkások az elmúlt héten naponta találtak bombát. Amit nem itt találnak, azt a homokbányából hozzák a kamionok. A város mentén húzódott a 2. világháborúban a Margit vonal. A szovjet támadásra készülve, a német és magyar csapatok többlépcsős védelmi rendszert építettek itt ki 5-7 küométer mélységben. Nagybajom központjától három kilométerre északra 11 ezer hektár volt eredetileg aknásítva. ■ Az 1950-es években jegyeztek föl utoljára bomba-balesetet. Jelenleg kizárólag a Nagybajom és Böhönye község közigazgatási területén fekvő erdőrész, mintegy 3-5000 hektár tartozik az elaknásított körzet kategóriájába. A területen szántó és homokbánya van. Az erdőben fakitermelés nem folyik, de a terület sem elkerítve nincsen, sem pedig táblák nem jelzik a robbanásvagy aknaveszélyt. Ennek ellenére balesetet az 1950-es években jegyeztek fel utoljára. Az erdőben évente egy-két darab gyalogsági vagy taposóaknát találnak. ■ F. Szarka Ágnes
