Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-12 / 160. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ Piacoznak a gazdák ádám László hetesi polgár- mester: - Szerintem rendkívül jó dologról született határozat. Régóta indokolt ez a lépés, úgy látom, hogy a rendelkezés helyzetbe hozza a vidéken élő embereket. A kistermelők nagy része minőségi árut értékesít, ezen a téren felveszik a versenyt a nagy multikkal szemben. A faluban 15-20 olyan család él, akik rendszeresen szállítanak zöld- séget-gyümölcsöt a piacra. jó László kaposvári kereskedő: - Remek, hogy felszámolták az értelmetlen szigort. Jó, hogy a disznóvágásra nem vonatkoznak a kemény szabályok. így ezután sok városban élő ember is ízletes és házi előállítású élelmiszerhez juthat, s nem csupán az előre becsomagolt, fóliázott húst fogyaszthatják. Szerintem bővülnek a lehetőségek, s ez a vidéki vendéglátásra kedvező hatást gyakorol. mészáros József kaposvári arárkamarai titkár: Igen sok uniós államban már régóta jóval engedékenyebbek a kistermelői élelmiszer értékesítésre vonatkozó szabályok. Nálunk már évekkel ezelőtt meghozhatták volna a döntést, de ez valahogy mégiscsak elmaradt. Remélhetően ez a lehetőség majd jobb megélhetést biztosít a helyi termelők számára. Vághat disznót, főzhet lekvárt könnyítés A megyén belül értékesíthető a sajt, a gyümölcsíz és a házikolbász is Folytatás az 1. oldalról) Megkönnyebbültek a gazdálkodók - vélik a somogyi agrárérdekvédelmi szervezetek képviselői. Ennek oka: módosították a kistermelői rendeletet.- A házi ízeknek nincs párja - jegyezte meg szombaton egy középkorú háziasszony a kaposvári nagy piacon. - Ezeknek nincs mellékízük, tudom, hogy hol állították elő. Megbízom az eladóban, hiszen egészen biztos, hogy a jövő héten is kipakol a piacra. És csak akkor vásárolnak nála, ha a hús vagy a gyümölcs kifogástalan, különben szedheti a sátorfáját. S eddig mindig jó tapasztalatokat szereztem: ezért sem lehet ellenállni a finom ízű és illatú sajtnak, lekvárnak. A gyümölcsszezon közepén járunk, s bár olykor én is elteszek néhány üveg dzsemet, ám azt nem lehet egy lapon említeni, amit itt árulnak. A házi lekvár fogalom. Szabó Tamás, a Magosz megyei elnöke osztja a háziasz- szony véleményét. Csupán egyet sajnál: a szigor enyhítését az előző kormány elmaszatolta.- A korábbi szabályok tömkelegé a vidék ellehetetlenülését célozta meg - fogalmazott Szabó Tamás. - Szerintem a már leköszönt kabinet vidékellenessé- ge miatt hozták meg a szigorú előírásokat. így ezzel a magyar termelőket háttérbe szorították, a holland, a dán, a lengyel és egyéb külföldi termelők viszont óriási lehetőséghez juthattak. Egyértelmű és világos volt mindenki számára: változásra van szükség a mezőgazdaságban. S az is biztos: ez még csak a kezdet. A Magosz vezetője szerint előbb-utóbb újra érdemes lesz beindítani a vágóhidakat. S amint ismét érdemes lesz állatot tartani, úgy egyre több friss, ellenőrzött, magyar húshoz és egyéb hústermékhez jut majd a lakosság. A termelők is kedvező fordulatot élhetnek át, hiszen ők a közvetlen értékesítés révén azonnal a pénzükhöz juthatnak. Szabó úgy gondolja: a kistermelői rendelet módosítása a vidék népességmegtartó képességét is erősítheti. Csikós-Nagy Márton somogy- sárdi polgármester szerint mégsem felhőtlen a boldogság. A teNemesviden híresen finom lekvárokat készítenek. Az új szabályozásnak hála, már nem csak a család kóstolhatja, ki szabad vinni a piacra is lepülésvezető közvetlenül is át- érzi a termelők búját-baját: pár éve még ők is tartottak tehenet. A család házi tejet ivott, felesége pedig fenséges túrót, tejfölt készített, s rendszeresen házi sajttal lepte meg a rokonságot. A Évi százmilliónyi tojás SOMOGYBÁN ÉVENTE 95-100 millió tojást termelnek, közel 30 százalékkal többet, mint a megyei fogyasztás. Az egy lakosra vetített éves tojásfogyasztás megközelíti a 260 darabot - tudtuk meg a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal felméréséből. Somogybán különösen nagy mennyiségű tojást szoktak eladni húsvét előtt, az idei ünnepi tojásfogyasztás a becslések szerint Somogybán meghaladta a másfél millió darabot Ennek 50-60 százalékát a házkörüli, kapirgáló tyúkállomány termelte. polgármester jelezte: a korábbi években zuhanórepülésszerűen csökkent az állatállomány, s így a szükségesnél jóval kevesebb gazda foglalkozik állattartással.- Sajnos, nálunk is kevesen tartanak disznót - folytatta. - A Langallózik a csapat A VENDÉG AZÉRT JÖN IDE, ha csak rövid időre is, mert szeretne bekapcsolódni a falusi éltbe - így Miszlang Jánosáé szennai vendégfogadós. - Egy toronyházban élő embernek már az is élmény, ha a kertben termett paradicsomot, paprikát, zöldséget leszedi és a portán frissen megeheti. A házi zöldség-gyümölcs nem csupán jó ízű, hanem szerintem biztonságos is. Nincs agyonpermetezve, az ember olyasmit termeszt, amit később a családjának ad. Ezért sem értem, hogy korábban miért akadályozták a munkánkat. településen és a környéken talán 150 sertés lehet, húsz éve ennek a négy-ötszöröse volt. Korábban sokan évente két alkalommal is vágtak disznót. Hasonló a helyzet a szarvas- marhával is. Két legelő van a Vendégek a kapuban A döntéshozó kormányhivatal dolga könnyebb, mint a népegészségügyi hatóságé ebben az ügyben. Igaz: évszázadokon át nem ellenőrzött húst, tejet és tojást fogyasztottak az emberek Somogybán is, s nem tudunk rendszeres és tömeges ételmérgezésekről. Van amit így sem értek: például a vendégasztalt a korábbi 15 helyett 16 fősben állapították mega minisztérium okos emberei. Mit csinál majd a házigazda, ha egy busznyi vendég szeretne kóstolni nála? A többieket kinn hagyja a kapuban? (ca) községben, de mindössze egy gazdálkodó tart tehenet. Egyik napról a másikra nem ugrik meg a haszonállatok száma, ám a döntést helyeslem. Az egyszerűsítés amúgy más területen is érzékelhető - hívták fel a figyelmet a szakemberek. Az új szabályozás szerint az ellenőrzött állományból származó baromfi házi vágásánál a településen, végső fogyasztó számára történő értékesítésnél - legfeljebb heti 50 darab házi tyúkféle, 25 víziszárnyas vagy pulyka, 13 nyúl esetén - nem kell hatósági húsvizsgálatot elvégeztetni. S mit szól ehhez a húsos szakma? Ponekker Lászlót, a kaposvári Privát Hús Kft. tulajdonos-ügyvezetőjét meglepte a szabályok könnyítése. Rámutatott: a húsiparban továbbra is lényeges az áru nyomonkövet- hetó'ségének és az eredet visz- szakeresés garantálása. Mezey István, a kaposvári Kaffka Kft. igazgatója aláhúzta: a minőség érdekében az alapvető szabályokra kiemelt figyelmet szükséges fordítani. ■ Harsányi M. Barcson ma is példakép Semmelweis Ignác orvos Makacs juhokat raktak helyre az ebek terelőverseny Minden magyar kutya kiállta a próbát: őrzik az ősi ösztönt A kézműves foglalkozáson a gyerekek elsősorban állatfigurákat készítettek Állatok tojástartóból, kirándulás lovaskocsival A Semmelweis-nap alkalmából műsorral és kitüntetésekkel köszöntötték a barcsi Járóbetegellátó Intézmény munkatársait. Kisimre László főorvos-igazgató elmondta: Semmelweis Ignác 192 éve született, de tanai ma is legalább annyira fontosak, mint egykor. Kitartása, önzetlensége, betegekért való küzdése példakép a mai egészségügyi dolgozóknak. Az ünnepségen elhangzott: 2010 különösen fontos a barcsi egészségügy életében, amely mérföldkő előtt áll az új Járóbetegellátó Intézmény megépítésével, amellyel jobb és korszerűbb betegellátás valósulhat meg. A szakemberek jelenleg a második emeletet építik. Áldozatos munkájukért a barcsi dolgozók közül hárman oklevélben és ajándékban részesültek: Kalasné Bolhói Katalin, Varjas Györgyné és Németh Béláné. 2010-ben ünnepli 95. születésnapját a védőnői szolgálat, akik a mindenhol elérhető megelőzés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az ünnepen három barcsi védőnő részesült elismerésben: Czebeiné Rábóczki Anita, Knollné Felber Mária és Dormán Ferencné. ■ Je. 10 (Folytatás az 1. oldalról) Skobrák Ferenc, a Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület elnöke kifejtette: a magyar pásztorkodás egészen más, mint Angliában vagy Franciaországban. Nekünk nagyon fontos a rideg pásztorkodás, főleg ma, amikor a táplálkozásra ilyen nagy gondot fordítunk. Megtudtuk: az olyan szabadban tartott állatok, mint például a racka vagy a szürkemarha húsa sokkal egészségesebb, és jobb anyagokat tartalmaznak, mint más húsok. Igaz, többe is kerülnek, hiszen más módszerrel kell tartani, őrizni őket. Ebben jut fonA PROGRAMBAN HELYT KAPOTT lo- vasbemutató és lovaglási lehetőség, lovaskocsis kirándulás. Megnézték az őshonos állatparkot Volt íjász- és csikósbemutató, birkanyírás. Ismerkedtek gyógynövényekkel. Állatokat készítettek tojástartóból, kartonlapokból. Az ügyesebbek saját színezésű kitűzőre is szert tehettek. tos szerephez az ember és kutyája közös munkája.- A természeti értékek védelme mellett a hagyományaink, ü- letve a néprajzi emlékek megőrzése is nagyon fontos feladat - hangsúlyozta Závoczky Szabolcs, a Duna-Dráva Nemzeti Park igazgatója. - Ehhez a tájhoz a terelőkutyák is legalább annyira hozzátartoznak, mint a vadon élő állatok vagy növények. A drávaszen- tesi helyszínen „hétköznapokon” is sziirkemarha-gulya legel, a Borókásban pedig rackajuhok. A versenyen ezúttal nyolc versenyző és kutyája vett részt, akiknek akadályokon kellett makacs juhaikat keresztülvezetni, minél kevesebb hibaponttal. ■ Jeki G. ■ Építik a járóbetegeket ellátó új intézményt.
