Somogyi Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Háromévi büdzsét kérnek kárpótlás A segesdi gazda szerint kisemmizték a tsz-parasztságot Szalai József szerint egymillió szövetkezeti parasztot érint a kártérítés ****** * t y Panaszukat jelezték az országgyűlésnek és az államfőnek is Piros a vasúti leépítésnek! Cáfolat a tömeges elbocsátás hírére (Folytatás az 1. oldalról) Vasutasok ezrei kerülhetnek az utcára jövő év elején - számolt be a Népszabadság. Az áru vonatba rendezéséhez szükséges tolatá- si, kocsirendezési feladatok jövő­re ugyanis nem kapnak költség- vetési támogatást. Csakhogy ez a MÁV szerint olyan mértékű díj­emelést eredményez, ami az iparvágány kiszolgálás területén a megrendelések teljes eltűnésé­hez vezethet. A kiegészítő szol­gáltatások megszűnése a MÁV- csoporton belül két-négyezer vasutas munkáját teszi felesle­gessé. ■ Úgy tudjuk, Somogybán negyven-ötven embert érinthet a leépítés. Mercz Attila, a Vasúti Dolgo­zók Szabad Szakszervezetének (VDSZSZ) kaposvári alapszer­vezeti ügyvivője hivatalos for­mában nem értesült semmilyen tömeges leépítési tervről. Pén­teken egyeztetett az érdekvédel­mi szervezet fővárosi és területi vezetőjével, és pénteken azt mondta: a VDSZSZ július 16-ra rendkívüli vasutas érdekegyez­tető tanácsülés összehívását ja­vasolta.- Nincs abban logika, hogy a korábban lezárt vonalszakaszo­kat nemrég megnyitották, s ugyanakkor több ezer embert leépítenének - reagált tegnap Schiszler László, nyugalmazott kaposvári csomóponti-főnök. - Az árufuvarozás az utóbbi idő­ben ugyan eltolódott a közút irá­nyába, ám szerintem a tömeg­árut továbbra is vasúton kellene szálh'tani. A leépítésről pedig annyit: egy esetleges nagyará­nyú elbocsátási hullám a bizton­ság rovására mehet. Napközben Völner Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztéri­um infrastruktúráért felelős ál­lamtitkára azt nyilatkozta: nem látott olyan előterjesztést, amely a vasútnál több ezer ember elbo­csátásáról szólna. Jelezte: átala­kítások lesznek a MÁV-nál, a megújuló feladatoknak átszer­vezett társasággal kell nekilátni, de létszámleépítésekről a mun­kának ebben a fázisában felesle­ges beszélni, hiszen ezeknek a társadalmi és szakmai egyezte­tése hátra van, és ez az új veze­tésre vár. ■ Harsányi Miklós Harmincnégyezer-mil- liárd forint kárpótlást követel egymillió szövet­kezeti paraszt nevében néhány hajdani segesdi tsz-tag a magyar államtól. Vas András- Kiérnek Segesdről, a lovardával szemben áll a pincém, két fenyőt lámák majd a bejáratnál - mond­ja a telefonba Szalai József. - El sem lehet téveszteni. Ügy pedig pláne, hogy az út szé­lén vár bennünket A szőlőhegy egyik takaros pincéjéhez vezet, itt szokott elmélkedni, s itt őrzi a pa­pírokat is. A magyar szövetkezeti parasztság kisemmizésének do­kumentációját ahogyan ő nevezi.- Az első hibát akkor követte el az ország vezetése, amikor a rendszerváltás után szétverte a téeszeket melyek a világszínvo­nalú magyar mezőgazdaság alapját jelentették - kezdi Szalai József. - Azt mondták, a kolhoz­zal nem kellünk Európának. Pe­dig már a hatvanas években ál- » domást ittunk a bikákra Gruber l úrral az NSZK-ból... A hajdani segesdi téesztag sze- " rint egymillió embert - 800-850 § ezer dolgozót és 150-200 ezer nyugdíjast - érintett a szövetke­zetek felbomlása. Törvény szüle­tett a fel- és a vagyonelosztásról, de egyik sem került kontrollra az Alkotmánybíróság (AB) elé.- Csak 2001-ben fordult az SZDSZ az AB-hez - folytatja Szalai József -, s a grémium ki­mondta, sérült a szövetkezetek autonómiája, hiszen a földeket, a jószágot, az eszközt a tagok vit­ték be a közös munka miatt, ám az állam döntött a felosztásról. Az egykori szövetkezeti tag szerint az AB-határozattal bebi­zonyosodott, igazságtalanság és alkotmánysértés érte a magyar téeszparasztságot, ráadásul a kárpótlási jegyes kártérítésről már akkor is kijelentették, csak részleges jóvátételt jelent.- A teljes kárpótlás miatt be­nyújtottunk egy panaszt az or­szággyűlésnek - keresgél a papí­rok között Szalai József. - Jelenle­gi vagyonértéken az ötmillió hek­tár szántó és az egymillió hektár­nyi erdő után 34 ezer milliárd fo­rintot jelöltünk meg, szerintünk ennyi kár érte a szövetkezeti pa­rasztságot A 2008. július 11-én keltezett panaszbeadványra a kötelező harminc nap helyett szeptember 25-én érkezett válasz. Ebben az országgyűlés főtitkára leírta, a házszabálynak megfelelően ho­gyan lehetséges ideiglenes bi­zottságot felállítani az ügyben, vitára bocsátani a témát, illetve törvényjavaslatot tenni.- Végül 2009 szeptemberében a körzet képviselője, Gyenesei István tette fel a kérdést a szak- miniszternek, igaz, mi eredendő­en azt szerettük volna, ha a Leg­főbb Ügyészhez fordul - magya­rázza Szalai József -, mikor tár­gyal a parlament a 10/2001. AB- határozatról, mely a magyar szö­vetkezetek privatizációjára vo­natkozik. Az államtitkári válasz szerint azonban a költségvetés nincs olyan helyzetben, hogy a kárpótlás véglegesen megtörtén­jen. Ám a jogosultságot nem vi­tatta senki. Felvetjük, minek is vitatta vol­na, ha nem akarnak foglalkozni vele. A 34 ezer milliárd - csak­nem háromévi költségvetése az országnak! - összetételére is kí­váncsiak vagyunk, hiszen egy­millió, hajdani szövetkezeti tag­gal számolva ez személyenként 34 millió forintos kárpótlás, me­lyet erősen túlzónak érzünk.- A szántót hektáronként két-, ugyanekkora erdőt tízmillióval számoltunk, míg a tárgyi va­gyont tizennégyezer-milliárdra becsültük - válaszolja Szalai Jó­zsef, mi pedig megdöbbenünk, hiszen az ügy képviselői igen­csak megnyomták a tollat A termőföld esetében 300 ezer és egymillió forint közötti hektá­ronkénti árat tartanak reálisnak a szakemberek helytől és arany­koronaértéktől függően, az er­dők esetében a faállomány minő­sége, összetétele és kora határoz­za meg, hogy az 1-3 millió forin­tos értéksáv melyik tartományá­ba kerül a hektárnyi terület. Ada­taink persze vitát generálnak.- A lényeg, hogy álljanak szó­ba velünk - terelne vissza az ere­deti útra Szalai József. - A 2002- es választási programokban a pártok szinte mindegyike azt ígérte, rendbe teszi a hazai föld­kérdést Nyolc év telt el azóta, senki sem lépett az ügyben. Pedig a panaszosok nem álltak meg az országgyűlésnél, Sólyom László köztársasági elnöknek is írtak, s kérték, fogadja bizottsá­gukat az államfő. Csak egy levél érkezett válaszként az elnöki hi­vatalból, mely szerint az AB nem tűzött ki végrehajtási időt az al­kotmányellenesnek ítélt szövet­kezeti törvény újratárgyalására, így nem történt mulasztás a par­lament részéről.- Ezután Schmitt Pál házel­nökhöz fordultunk - mutatja a legutóbbi hivatalos levelet a haj­dani segesdi téesztag -, hogy bár átalakult az országgyűlés, to­vábbra is érvényben tartjuk a pa­naszunkat Mert örömteli, hogy a határon túli magyarok jogaival az első ülésnapokon foglalkozott a parlament, de mi lesz az itteni parasztokkal, akiktől elvették a magyar föld hetven százalékát? Bár a harmincnapos válasz­adási határidő lejárt, még nem érkezett posta a leendő köztársa­sági elnöktől. Szalai Józsefek azonban nem törődnek bele a lát­szólagos vereségbe.- Az országgyűlés olyan hely­zetbe hozott bennünket - kezdi összeszedni a dokumentumokat -, hogy ki kell lépnünk a nem­zetközi porondra. Azt nem dön­töttük még el, az EU-n belül Stras-bourghoz vagy Brüsszel­hez forduljunk. Az év legjobb igazságügyi hivatala a somogyi Ismét művészekkel népesült be Kislak alkotótábor Tízen hét napig alkotnak, majd a közönség elé tárják műveiket Az év megyei hivatala címet, és az ehhez járó vándorserleget kapta meg a Somogy Megyei Igazságügyi Hivatal. Ez alkalom­ból pénteken Kaposváron járt Hatvani Erzsébet főigazgató, aki elmondta: ezzel a díjjal azt a hi­vatalt jutalmazzák, amelynek munkatársai a napi szakmai te­vékenységen túl valami pluszt tudnak nyújtani az ügyfeleknek. A somogyiak mindhárom szak­területen, a jogi segítségnyújtás, az áldozatsegítés és a pártfogó felügyelet területén is a legki­emelkedőbbek közt voltak, an­nak ellenére, hogy efz utóbbiban például ebben a megyében jut a legtöbb ügy egy munkatársra. ■ J.E. Ötödik alkalommal nyitotta meg kapuit pénteken este a zselickislaki alkotótábor. Az egyhetes kulturális programso­rozat keretében tíz alkotó mu­tatkozik be, s jövő szombatig várja az érdeklődőket az ötlet­gazda, Bene János festőművész alkotóháza.- Öt év egy ember életében nem hosszú idő - mondta meg­nyitójában Bene Sándor Zse- lickislak polgármestere, a me­gyei közgyűlés tagja -, egy falu életében azonban hozhat olyan változásokat, eseményeket, me­lyek jelentősége túlmutat az or­szághatárokon. Ez az alkotótá­bor is nemzetközivé szélesedett az évek során. A következő egy Az ország, a falu és a tábor zászlaját is felvonták a tábornyitón a huszárok hét alatt pedig a környék fontos kulturális központjává válik is­mét a falu. Az öt év azt bizonyít­ja, hogy köszönhetően a művé­szeknek, a helybelieknek és az önzetlen támogatóknak, nem aludt ki Zselickislakon a kultú­ra lángocskája. Az alkotótábor - amelynek le­bonyolításához 1,2 millió forin­tos támogatást nyertek a szerve­zők - az ország, a falu és a tábor zászlajának felvonásával nyitot­ta meg kapuit. Majd Lephaft Pál karikatúráiból nyílt kiállítás. Az egyhetes programsorozat vé­gén, jövő szombattól a táborban készült alkotásokból összeállí­tott tárlatot is láthatják az érdek­lődők. ■ Márkus Kata HÍRSÁV Hetvenen adták vérüket Görgetegen berzencén negyvenkét, Nagykorpádon tizenöt ön­kéntes adott vért a közel­múltban. Görgetegen het- venhárom donor jelent meg, közülük hetvenen fe­leltek meg az egészségügyi feltételeknek, s 12-en elő­ször adtak vért. (ga) Edelényiek kaptak segítséget igaliaktól AZ EGYÜTT IGAL VÁROSÉRT egyesület az árvízkárosul­taknak élebnlszert és ve­gyiárut gyűjtött, amelyet a városi önkormányzat in­gyen szállított el a rászoru­lóknak. Hatvanöt zsáknyi ruhaneműt is vittek a ka­posvári védelmi koordiná­ciós igazgatóságra. Ezen kívül 150 ezer forintot is összegyűjtöttek, melyet az önkormányzat 200 ezer fo­rinttal toldott meg. (mk) Trillák hangja a vízvári falunapon A HELYI TRILLÁKTÓL a barcsi Boróka Táncegyüttesig töb­ben is felléptek a vízvári falunapon. Szinte minden korosztály képviseltette magát a kulturális bemuta­tón, a meghívott művészeti csoportok többek közt slá­gereket, musical-részlete­ket, népdalokat adtak elő. A falunapi programot rendőrségi bemutató, főző­verseny színesítette, (ga) Segítség kétszáz vízvári családnak harminc mázsa élelmi­szert nyert a vízvári ön- kormányzat az itt élők gondjainak enyhítésére. A lisztet, cukrot, száraztész­tát is tartalmazó segély- csomagokat 200 helybeli családnak osztják ki. (ga) Fizetni kell a hozzájárulást A szakképzési hozzájárulás 2010 első félévére vonatko­zó előleg-kötelezettséget jú­lius 20-áig kell az érintet­teknek bevallaniuk. A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosí­tási járulék, melynek mér­téke másfél százalék, (mk) Ajándékkönyvek érkeztek a megyei tékába Kaposvár franciaországi test­vérvárosa, Saint-Sebastian testvérvárosi baráti köre húsz doboznyi francia nyelvű, szép- irodalmi könyvet adományo­zott a kaposvári megyei könyvtárnak. A köteteket a Kaposvári Testvérvárosi Bará­ti Kör tagjai hozták el Kapos­várra, s pénteken délelőtt ad­ták át a téka vezetésének.- Saint-Sebastianban meg­szűnt egy könyvesbolt - tud­tuk meg Beér Ernőtől, a bará­ti kör elnökétől -, s onnan ke­rültek a könyvek Kaposvár­ra. A somogyi megyeszék­hely testvérvárosi kapcsola­tai közül a franciaországi a legélőbb. ■ Márkus K.

Next

/
Thumbnails
Contents