Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-26 / 147. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 26., SZOMBAT 3 Kedvez az adóvisszaadó döntés kivetnivaló Ismét az önkormányzatokhoz kerül az iparűzési adó beszedése Kétszer ügyesebben AZ EGYIK BETERJESZTŐ, KÓSÜ Lajos debreceni polgármester szerint is hatékonyabb adóztatok a települések, hiszen az engedélyek kiadóiként elsőkézből veszik az információt. Felmérésük szerint az iparűzési adóbevételek beszedésében kétszer ügyesebbek, mint az APEH. Érvként hangoztatták a döntést támogatók azt is, hogy a központosítással az önkormányzatok egyik legfontosabb jogosítványa, az adóztatás szenvedne csorbát Siófok első embere, Balázs Árpád pedig korábban katasztrofálisnak nevezte az önkormányzati adóztatást állami kézbe adó kormánydöntést, mondván, ez az adó a helyi GDP, ismerete szükséges a gazdaság- fejlesztéshez. Máskülönben lehetetlen lenne, hogy az APEH a több száz önkormányzati adórendelet között elnavigáljon, érzékeltette ellenérzéseinek további okát Az iparűzési adó a települések egyik legnagyobb bevételi forrása, amit ügyesebbek hajtanak be az APEH-nál Egészségesebb a helyi beszedés, de sokaknak közömbös, kinek fizetnek Párját ritkító adóztatási döntés, aminek szinte mindenki örül: visszakerül az önkormányzatokhoz az iparűzési adóbeszedés. Kétszer hatékonyabb lehet a behajtás. Balassa Tamás Az iparűzési adó az önkormányzatok egyik legfontosabb bevétele. Mértékét helyi rendelet szabályozza, legfeljebb az adóalap két százaléka lehet. Ezt- különösen válságos időkben- gazdaságélénkítőnek szánt kedvezményekkel támogatják a települések. Egyebek között Kaposváron és Marcaliban 2,5 milliós adóalapig mentességet élveznek a cégek. Az ország „legolcsóbb” városában, Hatvanban idéntől a mértéket csökkentették csaknem felére, egy százalékra. A helyi bevételnek a hetven-nyolcvan, nem ritkán akár kilencven százaléka is ebből a forrásból származik. Debrecen és Nyíregyháza hathét, Siófok és Kaposvár két- hárommilliárd bevételhez jut ilyen módon. Az állami központosításról tavaly döntött a kormány azzal a céllal, hogy hatékonyabb legyen a rendszer, az adatok egy kézbe kerüljenek, és csökkenjenek az adminisztrációs terhek. Döntésüket azzal is magyarázták, hogy a kistelepülések eszközrendszere elégtelen az adóztatáshoz; ezen segített például a kaposvári társulás. Az előző kormányon kívül azonban szinte mindenki ellenkezett a válA vállalkozók Országos Szövetsége somogyi szervezetének elnöke szerint is egészségesebb, ha az önkormányzat szedi be a saját adóját Daxner Gábor lapunknak kedden azt mondta: szerinte a vállalkozók talán lelkesebben tesznek eleget kötelezettségeiknek, ha szorosabb a kapcsolat a közterheik befizetése és azok elköltése között A VOSZ somogyi elnöke szerint azonban aki itt akar dolgozni, az itt akar adózni, így sok vállalkozó nem tulajdonít nagy jelentőséget annak, hogy ki szed be egy adónemet. ságkezelő szocialistákkal, így most a változást érthetően tárt karokkal fogadták szinte mindenütt. Az országgyűlés szakbizottsága a minap egyhangúan támogatta a fideszes törvénymódosítást, hogy júliustól ismét a helyi önkormányzati adóhatóságok szedjék be az iparűzési adót. Ezt Gelencsér Attila országgyűlési képviselő mondta a bizottsági vélemény ismertetésében. Hangsúlyozta: az önkormányzatok közvetlenebb kapcsolatban vannak a helyi vállalkozásokkal, tisztán ismerik a helyi viszonyokat, s a számok azt mutatják, hogy az önkormányzati adóhatóságok sokkal hatékonyabbak az iparűzési adó beszedésében, mint az APEH. Gelencsér Attila a Parlamentben azt mondta: végre szabadon választhatóan visszakaphatják azt a jogot a települések, amit a szocialisták elvettek. Az az önkormányzat, amelyik nem tudja, vagy nem akarja beszedni az iparűzési adót, az helyett az APEH jár el, tájékoztatott Kaposvár és környéke országgyűlési képviselője. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) még tavaly alkotmány- sértőnek, az önkormányzatiság alapértékével ellentétesnek, valamint az önkormányzati alapjogok korlátozásának tartotta a változtatást. Zongor Gábor főtitkár erről azt nyilatkozta: a helyi adóbevételek részleges államosítása elfogadhatatlan, ezért ők az AB-hoz fordultak. Ez utóbb okafogyottá vált. Ellenőrizetlen szaporítóanyag kerül forgalomba hiány A hazai burgonyatermelés tavaly sem tudta a hazai szükségletet fedezni Az uniós csatlakozásunk óta eltelt öt évben a felére csökkent a vetőburgonya szaporítóterület Magyarországon. Ellenőrizetlen anyagokat vetnek el, olyan szaporítóanyag kerül forgalomba, amely az államilag ellenőrzött, hatóságilag minősített vetőburgonyával köszönő viszonyban sincs. A berzencei Solanum Kft 90 hektáros szaporítóterületével az összterület 41 százalékát adja. Minderről Keresztes Dénes, a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársa beszélt Berzencén, ahol a házigazda Solanum Kft. meghívására a vetőburgonya szaporítás aktuális kérdéseit vitatták meg az ország különböző részeiből érkezők, illetve fajtabemutatót is láttak. Varga György, a Solanum Kft. ügyvezetője elmondta: rekordtételeket fémzároltak vetőburgonyából, 160 ezer doboz több ezer emberhez jutott el, s talán egy reklamáció volt. Azt javasolta: idén gyorsan el kell adni a krumplit, csak az tárolja be, aki konténerbe tudja, vagy hűtőtárolóba.- A világon 2,4 százalékkal nőtt a burgonya vetésterülete, a termelés 4, 5 százalékkal bővült- mondta Kecskés Gábor, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács munkatársa. A világ legnagyobb burgonyatermelője Kína, 72 millió tonnával. A mi piacainkat „bezavaró” lengyelek és németek 11 millió tonnát termelnek, Magyarország idén 350 ezer tonnával számol. A sok csapadék miatt idén nagy a termeléskiesés Lengyelés Németországban, de probléma van Szlovákiában, Cseh- és Spanyolországban is, így óriási hiány jelentkezik a piacon. A szakember hangsúlyozta: idén 70 forintos kilónkénti összköltséggel kalkulálhatnak a termelők, ezért semmi nem indokolja, hogy 100 forint alá menjen a burgonya értékesítési ára. ■ Varga Andrea Elszórták a szajrét és elfutottak a tolvajok Kulturális agóra épül Segesden, amely a kistérséget is szolgálja Látványos tervek. A segesdi központ a falu térségét is szolgálja majd Fiatalkorú tolvajokat tartóztattak fel a polgárőrök, az elkövetők tizennyolc kertből lopták el a szolárlámpákat. A tolvajok eldobták a batyut, ám lekapcsolták őket péntekre virradóra Balatonlellén.- Három fiatalkorút tartóztattak fel a balatonlellei polgárőrök - közölte pénteken lapunk internetes hírportáljával, a SONLINE.hu-val Peszt Péter, a megyei polgárőrszövetség elnökhelyettese. - A Május 1. utcában járőrözött autóval az egység, amikor a Fácán utcából három fiatal jött ki egy nagy batyuval. A fiúk, amikor meglátták a polgárőröket, azonnal eldobták a holmit, és futásnak eredtek. A helyi járőrök utánuk mentek és visszatartották őket a helyszínen. Peszt Péter azt is elmondta: sikerült szóval maradásra bírni a fiatalokat, nem került sor semmilyen tettlegességre. A nyomozók is kijöttek, és lefoglalták a holmit. A fiúk a rendőröknek megmutatták, hogy hol jártak. Úgy tudja, hogy a kerítésen át ugrottak be az udvarra és szolárlámpákat loptak el. Információi szerint tizennyolc kertből negyvenöt lámpát hozhattak el. Az ügyben eljárást indított a rendőrség. A kerttulajdonosok hamarosan visszakaphatják a lámpákat ■ Harsányi Miklós Egy helyre kerülnek az egészség- ügyi és a szociális ellátások a segesdi mikrotérségben. Az Integrált Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ alapkövét pénteken tették le Segesden. Hat település ellátása válik könnyebbé: az eddig elszórtan található három orvosi rendelő, a védőnői szolgálat, és a szociális szolgáltató központ kerül egy központba. A csaknem 246 millió forintból az 1962-ben épült művelődési központot bővítik. Bencze Imre polgármester elmondta: a kultúrházból agóra létesül, a közösségek találkozó- helyévé válik. Hozzátette: a település összesen hét kilométeres, az agóra éppen a központjában helyezkedik el, ahol az uniós feltételek mellett tudják ellátni a falut és a környező településeket Simonovics Józsefné, a szolgáltató központ igazgatója kiemelte: az innovatív program minőségi, tárgyi és személyi javulást hoz minden szolgáltatásban, így közösségi programokat tud nyújtani az idősödő lakosságnak, a hátrányos helyzetű gyerekeknek, családoknak is. Az átépítés első üteme 2011 márciusában fejeződik be. ■ Jeki G. JEGYZET ÁRPÁSI ZOLTÁN Megérteni a svájciakat tanulságos levél kering az interneten. A benne írtakat nincs okom kétségbe vonni. Az írás címe: Mitől gazdag Svájc? A levélben egy Milka- országba szakadt tanárnő fia mesél a svájciak mentalitásáról. Egy iskolai beszerzésnél az igazgató leszögezte: először meg kell nézni, hogy a városban - ahol az intézmény működik - gyárt- ják-e a keresett cikket. Ha igen, meg kell venni, mert azzal munkát biztosítanak az ott élőknek, s a minőségi probléma kizárt. Ha nem gyártják, meg kell vizsgálni, hogy a tartományban készítenek-e Uyet, mert beszerzésével az ottani munkásokat segítik, s minőségi vitára sem kerül sor. Ha ott se gyártják, akkor következik Svájc. Onnan kell beszerezni, mert az mégiscsak hazai, s a már ismert indokok: a munkások megélhetése, továbbá a minőségi garancia. felmerül a kérdés, mi a teendő, ha a beszerzésre tervezett cikket nem gyártják az országban? A válasz egyszerű: hátra kell dőlni, és behunyt szemmel - szóval pihent állapotban - végiggondolni, szükség van-e egyáltalán a keresett termékre. Némi meditálás után az esetek többségében arra a következtetésre jutunk, hogy egyáltalán nincs szükség rá. hogy néz ki mindez nálunk? A tehetős személyek és cégek megkeresik a „legmenőbb” márkájú - rendszerint nyugati - árut, s azt vásárolják meg. A fillérekből élők pedig a kínai cikkeket hajtják fel és veszik meg. Majd a tehetősek is, a szegények is, és mindenki más elkezd sopánkodni, hogy magas a munkanélküliség és romokban a gazdaság. A svájciak meg nem értik, hogy miért olyan nehéz megérteni őket. Tízezer diák versengett Somogybán Az elmúlt tanévben 29 olyan országos felmenő rendszerű verseny zajlott, amelyet a megyei pedagógus-továbbképző intézet szervezett. A megye minden részéből jelentkeztek a megméretésre: összesen 130 általános- és középiskola kapcsolódott a programba.- Az iskolai fordulókon közel tízezer diák vett részt, a megyei döntőkbe csaknem 1300-an jutottak be - tájékoztatott Maámé Molnár Csilla PhD pedagógiai szakértő. - A legtöbb dobogós, országos döntőre továbbjutó helyezést a kaposvári, a barcsi és a Balaton-parti tá- nulók szerezték meg. ■ Harsányi M. MEGYEI KÖRKÉP
