Somogyi Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 25. szám
A HÉT TÉMÁJA kormány A Fidesznek nemcsak lehetőség, hanem felelősség is hosszú távon a kétharmad, hiszen 4 év múlva a választók jogosan kérhetik majd számon, mihez kezdtek ekkora felhatalmazással. w ■■ /# NARANCSURALMI RENDSZER ÉPÜLŐBEN? Alkotmánybíróság, médiahatóság, Állami Számvevő- szék - néhány intézmény, amelynek a jelek szerint meggyengül az ellenőrző szerepe. Jogvédő civilek tiltakoznak, ám a politológus azt mondja, a kormány egyszerűen él a kétharmad alkotmányos lehetőségével. Kun J. Viktória Politikus az ÁSZ elnöki székében, kormány által delegált alkotmánybírák, érdekesen összeállított médiahatóság - néhány az új kormány első két hetének intézkedései közül. Két fideszes országgyűlési képviselő alkotmánymódosító javaslatára például valóságos össztüzet nyitottak civilszervezetek: hasonló nyilatkozatokat tettek közzé ugyanazon a napon az alkotmánybírák választásának szabályait átalakító javaslatról, az ugyanis szerintük az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának ellenőrzésére szolgáló alkotmánybírósági tagokról. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint az Állami Számvevőszék vezetőinek jelölése kapcsán a Transparency International magyarországi szervezete aggodalmát fejezi ki az eddig stabilnak értékelt magyarországi demokratikus intézményrendszer „átpolitizálá- sa” miatt. „Már a törvényalkotás folyamata átláthatatlan. A vagyongazdálkodási törvény módosítása például egy hét alatt ment át, egy nap volt általános vitára, majd el is fogadták. Ennek következtében az elfogadott szabályozás lehetőséget ad az állami vagyon értékesítésében a versenyeztetés mellőzésére társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti közérdekű cél érdekében. Ráadásul a felügyelőbizottság tagjait is a fejlesztési miniszter nevezi ki”- kezdi Tausz Péter, a Transparency International munkatársa, aki szerint ez, illetve az összes többi módosítás az átláthatóságot, az államhatalom ellenőrzését teszi lehetetlenné, visszaélésre nyithat lehetőséget. „Az, hogy a vagyongazdálkodás ellenőrzésére hivatott ÁSZ vezetésére pártpolitikust jelöl a kormány, erősen megkérdőjelezi az állami pénzek vagy a pártok gazdálkodásának hiteles kontrollját. Az ellenőrző szervek függetlenségét és ezáltal a demokratikus rendszer hatékony működését, hosszú távon pedig annak stabilitását veszélyeztetheti, ha a független szervek vezetői a jelölő párt politikusai.” Szerinte ugyanilyen az alkotmánybírák jelölésének módosítása is. A módosítás értelmében az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztása előtt a kormány nyolctagú jelölőbizottságot állít fel, amelybe öt tagot adna a Fidesz és a KDNP. így nem kell majd megegyezniük a pártoknak az alkotmánybírák jelöléséről, a Fidesz-KDNP egyedül is jelölhetne. Azzal ugyanis, hogy a tagokat a kormány jelöli majd, a valós normakontroll lehetősége kerül veszélybe, ami a féket, a demokratikus működés alapjait veheti ki a rendszerből. A különböző felügyeleti és ellenőrző szervek függetlenségének hiánya növeli a pártérdekek érvényesülésének kockázatát a közérdekkel szemben. A függetlenséget számos jogintézményi garanciával kell biztosítani, többek között az elszámoltathatóság megteremtésével, a jelölési folyamat átláthatóságával, az összeférhetetlenségi szabályok kikényszerítésével. Ha ezek bármelyike sérül, a szervek nem lesznek képesek a törvény szerinti feladatukat hatékonyan ellátni. Ráadásul, ahogy Tausz Péter fogalmaz, az átláthatóságot és elszámoltathatóságot biztosító intézmények működése nem öncélú, az államigazgatás hatékonyságát növelik. Amikor azonban a parlamenti ellenzék politikai súlya kicsi, a civil kontroll és a média felelőssége is nagyobb. A politikai elemző szerint viszont Orbánék egyszerűen élnek a választásokon elért eredménnyel: felhatalmazást kaptak, amely lehetőséget teremt, és amelynek a felelősségét vállalják. Ezzel sem a demokratikus normák, sem a kompetenciák nem változtak, ahogy az sem: nemzetközi közösségek tagjaként az ottani iránymutatások szabnak nekünk is korlátokat. Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője szerint egy kormánynak az a feladata, hogy kormányozzon - ha ehhez kétharmada van, akkor ez a politikai realitás. „Az elmúlt időszak jogszabály-alkotási »döm- pingje« valójában ez utóbbiból fakad - a Fidesznek azonban nem csak lehetőség, hanem felelősség is hosszú távon a kétharmad, hiszen 4 év múlva a választók jogosan kérhetik majd számon, mihez kezdtek ekkora felhatalmazással. A baloldal számára viszont nem a 10 évvel ezelőtt is hangoztatott »anti- demokratikus« jelleg a fő probléma, hanem az, hogy valójában most kezdik el realizálni, mit is jelent igazából a kétharmados többség. Az ÁSZ, az Alkotmánybíróság, a Közszolgálati Közalapítvány vagy a Médiatanács tagjainak jelölésénél »csak« ezzel él a Fidesz, de anélkül, hogy a demokratikus kontroll lehetőségét jogszabályilag szűkítenék” - mondja az elemző. Még nem biztos Schmitt Pál elnöksége Rendkívüli nyári ülésszakot kért a kormány JÖVŐ PÉNTEKEN DERÜL KI, hogy ki lesz az új köztársasági elnök, akkor teszi meg javaslatát a Fidesz elnöksége a frakciónak a jelölt személyére. Bár fideszes körökben korábban biztosra vették, hogy Schmitt Pál házelnök költözik a Sándor-palotába, a parlament elnöke pedig Kövér László lesz, a versenynek még nincs vége. FjDESZES FORRÁSOK SZERINT Áder János fideszes EP-képvi- selő neve is felmerült, bár hozzáteszik, hogy Schmitt Pált államfőnek hívta haza eredetileg a pártelnök Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fi- desz-frakció találkozóra hívja Balogh Andrást, az MSZP államfőjelöltjét, mert szeretné nek a döntés előtt tájékozódni. A Brüsszelből hazahívott politikus házelnökként jól kezdett Kis lépések a rendszerváltásban 2010. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK, 18 óra 42 perc - módosítják az alkotmányt, nevesítik a miniszterelnök-helyettes intézmé nyét, az országgyűlés létszámát kétszáz főben határozzák meg. 2010. MÁJUS 20., CSÜTÖRTÖK, 20 óra io perc - a tárcák száma a korábbi tizenháromról nyolcra csökken. 2010. JÚNIUS 1., KEDD, 16 ÓRA 55 perc - Hende Csaba honvédelmi miniszeter bejelenti, hogy azonnali hatállyal me- neszti a honvédség felső vezetését. 2010. JÚNIUS 7., HÉTFŐ, 13 ÓRA 25 perc - Bejelentik egy új alkotmányt előkészítő eseti bizottság létrehozását. 2010. JÚNIUS 8., KEDD, 16 ÓRA 28 perc - Az Országgyűlés elfogadja kisebb létszámú ön- kormányzatok létrehozását. 2010. JÚNIUS 8.. KEDD, 17 ÓRA 23 perc - Módosítják a köz- tisztviselőkről szóló törvényt. Az állam indoklás nélkül felmondhat a köztisztviselőknek. Később SólyomLászló nem írja alá a törvényt. 2010. JÚNIUS 8., KEDD, 19 ÓRA 12 perc - Új vagyontörvényt fogadnak el. Ez versenyeztetés nélkül tenné lehetővé a privatizációt bizonyos esetekben. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 13 óra 48 perc - Schmitt Pál házelnök bejelenti, hogy június 29-re és 30-ra tűzi ki a köz- társaságielnök-választást. A jelölés határideje június 25. A Fidesz még nem nevezte meg a jelöltjét. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 12 ÓRA 52 PERC - Domokos László fideszes országgyűlési képviselőt jelöli az Állami Számvevőszék elnökének a Fidesz 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 13 óra 24 perc - Horváth Zsolt (Fidesz) benyújtja javaslatát, amely szerint még az önkormányzati választás előtt megújulna az Országos Választási Bizottság. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ. 13 óra 53 perc - Megszavazzák a fideszes médiacsomag napirendre vételét Egy köz- szolgálati közalapítvány felügyelné a közmédiumokat, a véleményt is helyre kell igazítani, a fontos híreket nem szabad kihagyni az újságból. 2010. JÚNIUS 14., HÉTFŐ, 18 ÓRA 12 PERC - MegVál- toztaják az alkotmánybírák tagjai megválasztásának szabályait. A taláros testület 11 tagára a jövőben egy 8 főből álló jelölőbizottság tehet javaslatot. A bizottság összetétele a parlamenti arányokat tükrözi. 4 2010. JÚNIUS 20., VASÁRNAP orbán Viktor miniszterelnök nök-választás következik, az Országgyűlés rendkívüli A jelöltekre 25-én délig lehet ülésszakának összehívását javaslatot tenni, indítványozta a június ló-tói A jelöltek az Országgyűlésjúlius 19-ig terjedő időszakra ben egyenként 10 percet kap- a házelnöknél. Már most 25, nak arra, hogy ismertessék még a rendkívüli ülésszak elképzeléseiket, terveiket. Fia alatt elfogadandó törvényja- az első fordulóban nem sikevaslatot sorol fel, rül államfőt váköztük a média- ■ Mind a 29 pon- lasztani, akkor csomag részét tót benyújtják még aznap délképező öt előter- a nyári ülésszak után második for- jesztést. során. dűlőt tartanak. A parlament júni- ha az IS eredményus 28-án dönt az Állami télén lesz, akkor június 30án Számvevőszék elnöki és alel- emiatt még egyszer összeülnöd posztjáról (Domokos nek a képviselők László fideszes képviselő és a kormány gazdasági akcióWarvasovszky Tihamér volt tervének mind a 29 pontjával MSZP-s polgármester a je- kapcsolatos összes törvényi lölt). Másnap délután 13 őrá- kezdeményezést benyújtják tói pedig a köztársaságiéi- a parlament elé június 29-ig.
