Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-06 / 104. szám
7 2010. MAJUS 6., CSUTORTOK INTERJU .. m , .,Si. kulugyek Az EU-elnokseg Magyarorszagnak nagy hordereju feladata - Nemzetpolitikai iigy a szomszedainknal elo magyarok szamara a kettos allampolgarsag - vallja Martonyi Janos. / # / / r MARTONYI: MOZGOSITO VALTOZASOK „01yan emberekre van sziikseg, akik szfwel-le- lekkel, teljes erobedobas- sal keszek dolgozni nem- zeti celjaink es az EU- elnokseg sikereert. En ezert vallaltam el ezt a tisztseget” - mondta a Vi- laggazdasagnak Martonyi Janos, aki az elso Orban- kormanyban is kiiliigymi- niszter volt, s most is az lesz. Az interjut roviditve kozoljiik. Kocsi Margit-Urkuti Gyorgy- Mostanaban egymast kove- tik a megrazkodtatasok az eurozonaban. Valtoztat ez az uj kormany eurobevezetesi el- kotelezettsegen?- Egyaltalan nem. Az elkotele- zettsegiink alapveto politikai es gazdasagi strategiankbol kovet- kezik. Erosebb es melyebb euro- pai integraciot akarunk, ezt mozditana elo az euroovezeti csatlakozasunk. Masreszrol ha az europai integracios folyamat elindulna az eroteljesebb belso differencialodas utjan, akkor a kemenyebb mag fele kivanunk orientalodni. Ennek a strategia- nak az ervenyesitese a kovetke- zo evekben ket fontos koriil- menytol - a jelenlegi euroovezeti es globalis valsag kimeneteletol, valamint a magyar gazdasag tel- jesitmenyetol - fugg.- Az uj kormany egyszerre rengeteg feladattal szembesiil most. Tarcaja mikent mozdit- hatja elo ezek teljesiteset?- A kormany legfontosabb cel- kituzese a magyar gazdasag rendbetetele es novekedesi pa- lyara allitasa, a foglalkoztatottsag es a versenykepesseg novelese. Ezek es az Europai Unio 2020-ig szolo strategiajanak a celkituzesei latvanyos modon egybeesnek. Pelda erre az a fog- lalkoztatasi celkituzes, amelyet mar elfogadott az Europai Ta- nacs, hogy tiz esztendo alatt az aktivitasi ratat a 20-64 eves kor- osztalyban 75 szazalekra emel- juk a kozossegben. Ez 950 ezer uj munkahelyet jelent Magyar- orszag eseteben; a Fidesz egy- millio uj mmikahelyet lgert va- lasztasi programjaban. Ebbo'l is latszik, hogy az europai integracios impulzusok ugyancsak se- gitik a magyar gazdasagi strate- gia kialakitasat. Nekiink is erde- kiink az euro stabilitasa, az, hogy a fiskalis politikak rend- ben legyenek, mukodjenek az el- lenorzo mechanizmusok es csokkenjenek az oriasi kiilonb- segek a versenykepesseg teren. A KiUugyminiszteriumnak s az azon beliil viszonylagos onallo- saggal letrejovd europai allam- titkarsagnak tobbek kozott az a dolga, hogy a magyar szempon- tokat az europai celkituzesekbe bevigye es az onnan erkezo im- pulzusokat idehaza ervenyesit- se, peldaul a versenykepesseg vagy a felsooktatas teriileten.- Tehat latvanyosan no az integracios politika befolyasa a kormany munkajaban, s ero- sodik Magyarorszag tagallami szerepvallalasa is?- Latvanyosan es tenylegesen. Ideje az integracios politikat be- illeszteni a kormany tevekeny- segebe. Minden miniszterium- ban javasoljuk egy olyan - leg- alabb helyettes allamtitkari szin- g tu - vezeto kinevezeset, aki a = maga szakteriileten valoban is- ' meri az integracios trendeket, le- § hetosegeket es feladatokat. Kell Martonyi Janos: SziweHelekkel, teljes erobedobassal kell dolgoznunk! egy eras koordinacios szerv is, amely egyszerre lesz az integracios politika legfobb egyeztetesi es dontesi testiilete. Ez jelenleg az Europai Koordinacios Tarca- kozi Bizottsag, amelynek a mu- kiidesen lenyegesen javitani kell.- Hamarosan indul az alku a kovetkezo heteves unios kolt- segvetesrol. Nem tart attol, hogy az eddigieknel is szuk- markubbak lesznek a netto befizeto tagallamok a kohe- zios politika tamogatasanal?- A versenykepessegi kiilonb- seg nem kiizdheto le eras, mar- kans, hatekonysaga- ban inkabb megero- sitett, mint gyengi- tett kohezios politika nelkiil. Tehat ugy kell kezelni a kohezios politikat, mint az EU2020 stra- tegia megvalositasanak egylk legfontosabb alapfeltetelet Ugyanak- kor szamolni lehet azzal, hogy nagy hare lesz a 2014-20-as penz- tigyi perspektiva kialakitasakor, es ez a kiizdelem mar a magyar EU-elnokseg idejen elkezdodik.- Konkretan mely teriiletekre kivanja helyezni a hangsulyt az EU-elnoksegiink idejen?- Az EU-elnokseget nagyon komolyan kell venniink. Ez Magyarorszagnak olyan hordereju feladat, mint a valsag kezelese a vilagnak. A legfontosabb, hogy megfelelo szinvonalon, tisztes- segesen megoldjuk a szakmai feladatokat, es bebizonyitsuk, hogy mukodokepes europai or- szag es kormanyzat vagyunk.- Az elozo kormany felallitott egy tobb szaz fos elnoksegi stabot. Veliik mi lesz?- Olyan emberekre van sziik- seg, akik sziwel-lelekkel, teljes erobedobassal keszek dolgozni nemzeti celjaink - es az EU- elnokseg - sikereert. En ezert vallaltam el ezt a tisztseget.- Hoi kivan meg elorelepni?- A soros elnoknek peldaul olyan kerdesekkel is foglalkoznia kell, amelyek Magyarorszagot ke- vesbe erintik. A hatekony tagallami mukodeshez ez is hozzatarto- zik. Ha jo munkat vegziink, az a megitelesimket is javitja, es hoz- zasegit a nemzeti erdekek hatekony kepviseletehez. Magyarorszag erdekelt peldaul a kozos energiapolitika kialakitasaban. Ha lesz unios ener- giacsucs 2011 janu- arjaban, akkor a soros EU-elnok Ma- gyarorszagra harul annak megszerveze- se. Ha jol sikeriil, akkor az szim- bolikusan es politikailag is fontos iizenet lesz, hogy elenjaro szere- pet akarunk jatszani a kozos energiapolitika megvalositasaban.- A hataron tul elo magyarok eseteben milyen valtozasokat tervez?- Magyarorszag sajatossaga, hogy nemzetiink tobb allamban el, es jelentos diaszporank is van. Nines magyar kxilpolitika, amely ettol el tudna vonatkoz- tatni. Ugyanakkor a magyar allampolgarsag konnyitett meg- szerzesenek a biztositasa a szomszedos orszagokban elok szamara nem kiil-, hanem nemzetpolitikai kerdes. El kell tavo- Iitani a jelenlegi rendszerbol azt a diszkriminativ elemet, amely reven a Nyugaton vagy barhol a vilagban elo' magyarok minden tovabbi nelkiil folyamodhatnak magyar allampolgarsagert, a szomszedos orszagokban elok viszont nem. ■ Az EU-elnokse- get nagyon komolyan kell venniink. Mennyit vesznek el a gyomok a kukoricatermesbol? A kukoricat minel hama- rabb, lehetoleg mar a kelest kovetoen mentesiteni kell a gyomnovenyektol. A gyomok es a kukorica a keles utani idoszakban egy- azon talajretegbol taplalkoz- nak, es ha a kukorica zavar- talan fejlodesehez sziikseges viz es tapanyagkeszletbol a gyomok tolvaj modjara el- vesznek, akkor ennek a kukorica fejlodese latja karat. Az okozott kar merteke a gyomnyomastol, a tapanyag- ellatottsagtol es a esapadekvi- szonyoktol fiigg. Ha keves a gyom, es boseges a viz- es tap- anyag-ellatottsag, akkor a kukorica fejlodesen - es kesobb termesen - alig vessziik eszre a gyomok altal elcsent meny- nyiseget. Ha viszont a tap- anyag mennyiseget nem a luxusfogyasztas szintjere al- litjuk be, es a esapadek sem boseges, akkor mar keves gyom is sulyos, mazsakban merheto termest rabol. A gyomkonkurencia a kukorica termesenek 20-90 szazalekat is kepes elvin- ni, szaraz evekben tobbet, esapadekos idojaras mellett kevesebbet. A kukorica novekedese folyaman a gyomok a keles utani 2-5. het alatt okozzak a legnagyobb kart. Maskepp fogalmazva, kozepes vagy annal erosebb gyomfertozes mellett a kukoricat 2-3 leve- les koraig mentesiteni kell a gyomoktol, mert ha tovabb elnek, mar termesveszteseget okoznak. Gyomirtast vegezhetiink a kukorica vetesetol a korai allomanykezelesen keresz- tul, az allomanykezelesig. A keszitmeny kivalasztasanal a legfontosabb a tomegesen elofordulo gyomok elleni ha- tekonysag, az idojarasi koriil- menyek es a varhato tartam- hatas figyelembevetele. A megfelelo gyomirto szer kivalasztasahoz kerje nd- venyvedeltni szakmernok ta- naesat. HIRDETfiS Fokuszban a
