Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)

2010-05-26 / 120. szám

SOMOGYI HIRLAP - 2010. MAJUS 26., SZERDA 5 MEGYEI KORKEP Falhoz ragaszkodnak a plakatok kapirgatorium Az elorelatok dobtak a csirizt, oldhato kotesekkel kampanyoltak (Folytatds az 1. oldalrol) De a plakatolas mar a multe - egeszen oszig, a helyhatosagi valasztasokig amint joszere- vel mind egy szalig eltuntek a plakatok is Somogybol. A papir- erdot az orszaggyulesi kepvise- lo-valasztas masodik forduloja utan egy honapon beliil kellett eltavolitani a kihelyezo'knek, vagy a plakat tulajdonosainak. Ellenkezo esetben a telepiilesi jegyzok szolitjak fol erre az erintetteket, vagy onkormany- zatilag gondoskodnak a kapa- rasrol, s a szolgaltatas arat ki- szamlazzak. Ez azonban nem gyakorlat. Informatoraink sze- rint egy kistelepiilesen nem tar- tozna a baratsagos gesztusok koze, ha a jegyzo a szomszedos irodaban ulo polgarmester part- jat megbirsagolna. A megye legtobb valaszto- polgart szamlalo, s ezzel a leg­tobb plakatot eloidezo telepiile- sen kielegito a helyzet. Ez ko- szonhetd a kaposvari kozterii- let-feliigyelet munkatarsainak is, akik mar a mult heten is odafigyeltek a mulasztokra, tudtuk meg Farkas Edit aljegy- zdtol. A varosban elvetve talalni kintfelejtett ragasztvanyt, tobb helyiitt lehetett azonban meg latni a fideszes jeldlt poszteret. A nagy partok koziil a Fidesz- KDNP szovetseg forditotta a legtobb energiat a valasztok el- eresere. Ez megnyilvanult a kozteriileti hirdetesekben is. Az orszagos es helyi jeloltek- kel aktualizalt kozponti gigant- poszterek a rendelesi ido lejar- taval automatikusan lekeriil- Itt az ido. Ezuttal a plakatok eltavoiitasara, ami neha elkeruli a figyelmet Kampanykolteszet A PARLAMENTI VALASZTASO- KON egy jeloloszervezet 386 millio forintot kolthet: egy mandatumra egymilliot. Az egyeni mandatumok - jelen- leg 176 van ebbol - szinte biztosan tobbe keriilnek en­nel. Az is szinte biztos, hogy a „nagyok” rendre megha- ladjak a keretet, de az Alla- mi Szamszevoszek (ASZ) al- tal ellenorzott elszamolas stimmelni szokott. Ennek tobb oka van. Csak a hivata- los kampany idejen elkoltott tetelek szamitanak kam- panykoltsegnek, marpedig az azt megelozoen kitettpla- katokat is ki kellett fizetni. Masreszt, nem mindent kell kifizetni, es ellenorizhetet- len, hogy mit igen, es mit nem. Utobbi a tamogatok fenymasolasa, plakatragasz- tasa, ujsagkiadasa lehet. A tavaszi valasztasok elszamo- lasat 60 nap utan ellenorzi az ASZ. Addig is a mellekelt, az Eotvos Karoly Intezet, a Freedom House es a Transparency International altal kozosen mukodtetett kampanymonitor adhat tam- pontokat. Az LMP maga ko- zolte az osszeget, a Jobbik csak nyolcvan-kilencven mil- lid forintot vallott be. Jelenlegi Osszeg partamenti part (millio forint) Fidesz-KDNP _54Cy MSZP ____________803 Jo bbik 166 LMP 110 Forras: Kampanymonitor tek. A szinten ceges feliile- teket, a megyeszerte divatos, villanyoszlopokon lengedezo „elefantfiileket” hasonlokep- pen eltavolitottak mar. A part aktivistai pedig beszedtek a megallitotablakat, amelyeket - Kaposvar tersegeben peldaul - eloszeretettel hasznaltak. In- formatorunk azt mondta: elo- relatoan a leheto legkevesebb helyen ragasztottak, igy utolag nem kell torni a fejiiket az elta- volitason. Az MSZP - ahogy ezt orsza- gosan erzekelhettiik - igyeke- zett minimalizalni a valasztasi koltsegeit. Az egyeni valaszto- keriileti jelolteken legalabbis ezt lehetett ertekelni. Pedig az 6 dinamizmusuk adhatott volna nemi lendiiletet a minden mer- tekado kozvelemeny-kutato sze- rint vesztesre alloknak. Ilyen lendtilet Somogyba nem sok ju- tott. Igy a plakatok eltavob'tasa sem okozott hatalmas gondot, mondta egy szocialista aktivis- ta, hozzateve: mar amelyik megmaradt a valasztasok nap- jaig. Merthogy a buszvaroban, villanyoszlopra ragasztottak nem mindig voltak tartosak. A Jobbik a kisebb koltsegu ragasztast valasztotta: az ele- fantfiil darabja 25-30 ezer fo­rint is lehet, a gigantposzterek ara millios tetel. A villanyosz­lopokon a jobbikos plakat nem egyszer, mintegy jelkepesen a szocialista jelolt arcmasat fog- ta kozre alulrol-feliilrol. A poli- tikai folklor jegyeben a monda- nivalo bizvast megerte az otlet- gazdaknak. Meg ha aztan „va- karozniuk” is kellett, kellene emiatt. ■ Balassa Tamas Gaz van, gazda nines a hatarorhazban berzence Egy ev alatt meg az ablakokat sem tudtak becsukni Szep ekszerek. lakasdiszitdk a csipkepalyazatra A Kajel Csipkehaz es a balaton- endredi reformatus egyhazkoz- seg palyazatara Debrecentol Za- laegerszegig hetven palyamun- kat kuldtek be a „Vertcsipke a XXI. szazadi otthonban, illetve oltozeken” temakorokben. Ficsor Gabor Andor lelkesz el- mondta: a palyamunkakat kial- Ktjak julius 3-an a reformatus templomban. ■ G. A. Felveri a gaz, az epiilet tetoabla- kat ket eve nem kepes senki be­csukni. Beesik az eso es a ho, szetrohadnak a burkolatok. A ne- hany eve meg kituno allapotu berzencei hataror kozpont a leg- jobb uton halad az enyeszet fele. A faluban elok mar nem bir- tak tovabb szo nelkiil hagyni az aldatlan allapotokat, de senki nem hallgat rajuk. Meg azt sem sikeriilt kideriteniuk, hogy a ha- tarorseg es a rendorseg integra- lasa utan ki lett a gazdaja az epii- letnek. Egy berzencei asszony a megyei kapitanysagra is betele- fonalt, azonban alh'tasa szerint csak kioktatasban volt resze.- Nehany eve meg milliokat koltbttek a letesitmenyre, sze- pen felujitottak, aztan kovetke- zett az atszervezes - mondjak a helybeliek. - Azota ranezni is rossz. Korabban legalabb fel- evente lekaszaltak a hatarorok, de evek ota ez is elmaradt. Felve­ri a gaz, es emiatt a szomszedos kerteket is nehez rendben tarta- ni. Az epiilet ablakai tavaly nyar ota tarva-nyitva vannak. Tobb- szor jeleztuk, legutobb a megyei kapitanysagon egy iigyintezo azt valaszolta: harminc nap az ugyintezes hatarideje. Rossz nezni, hogy egy ertekes ingatlan az enyeszete lesz ahelyett, hogy valaki vegre hasznositana. Megtudtuk: 2008-ban a rend- orseg megprobalta eladni az in- gatlant, vevo is lett volna, de az iizlet vegiil megsem jott ossze. Informacioink szerint 2009-ben atkeriilt a nemzeti vagyonkeze- lohoz a letesitmeny. ■ N. L. Kullancs ellen gyufaval KAPOSSZERDAHELYI OlVA­sonk osregi orsegi triikkdt kiildott a kullancs eltavoh- tasara. Ime a recept: a kul- lancsot eroszak nelkiil egy szal gyufaval konnyeden eltavolithatjuk. Nyalazzuk meg a gyufa fejet, majd kozvetleniil a kullancs tes­te mellett lassan koroz- ziink, mintha keneget- . nenk. A kullancs par ma- sodperc mulva atmaszik a gyufara, mert szereh a foszforos illatot. Miatta ke­pes elhagyni a testiinket. Vallanak a vallalkozok MEDDIG KELL BENVUJTANI az iparuzesi adobevallast? - ez a kerdes igen sok somo- gyi vallalkozot foglalkoztat. az apeh tajekoztatasa sze­rint egyertelmuek a szaba- lyok. Barlai Krisztina regio- nalis szovivo kedden la- punkat ugy tajekoztatta: a majus 31-ig esedekes, a 2009. adoevrol szolo beval- last az onkormanyzati ado- hatosaghoz kell benyujtani es az adot az onkormany- zati adohatosag fele kell megfizetni. E bevallasban a szeptem- berben es a 2011 marciusa- ban esedekes adoelolege- ket is be kell vallani az on- kormanyzati adohatosag fe­le, azonban ezek osszeget megfizetni mar az APEH fele kell majd. A szeptem- ber 15-ig esedekes adoelo- leg osszege: a 2009. adoevi add es a 2010. marcius 15- ig esedekes eloleg pozitiv kiilonbozete; a 2011. marci­us 15-ig esedekes adoeloleg osszege pedig a 2009. ado- evi add fele. A szovivo kitert ra: altala- nos esetben tehat az ado- hatosaghoz fizetendo kote- lezettseg eloszor csak szep- tember 15-en.jelentkezik, amikoris be kell fizetni az adoeloleget. Viszem tovabb..,, Kovesine Herczeg Eszter pedagogus Viszem tovabb.... cimu kiallitasat nyitottak meg kedden a kaposvari Duraczky Jozsef isko- laban. A megyei onkormanyzat egyseges gyogypedagogiai intezmenye- nek tanarat Jakodane Jendrek Zsuzsanna kozoktatasi referens koszon- totte, es a kozonseg figyelmebe ajaniotta a munkakat POSTANKBOL A globalis felmelegedesrol - mas szemszogbol Erdekes volt olvasni a szen-dioxid kvota rendszer, es a „globalis fel- melegedes” osszeeskiives elme- letet a lap majus 14-ei egesz olda- las cikkenek reszekent, misze- rint az egesz globalis felmelege- dest, es tomegtajekoztatastaz iiz- leti eletiranyitja. Sajnalatos, hogy az adott velemenyben szamos te- vedes lelheto fel. Eloszor is a tu- domanyos vilag, mar regota nem beszel globalis felmelegedesrol, ezt csak a feliiletes tomegmedia teszi. Hiszen a legkori szen-dio­xid, es egyeb iiveghazhatasu ga- zok koncentraciojanak draszti- kus emelkedese altal okozott eg- hajlati valtozasok nem josolhato- ak meg pontosan. Nem lehet be- szelni egyertehnu felmelegedes­rol, de lehet beszelni egyertelmu eghajlatvaltozasrdl, melyre annyi megkerdojelezhetetlen adat all mar rendelkezesiinkre (jegtaka- rok olvadasatol a szelsoseges ido- jarasig), hogy azt vitatni alulinfor- maltsagnak tunik. Ez nem jelen- ti azt, hogy a foldtortenet soran ne lett volna ehhez hasonlo valtozas, de aggodalomra az ad okot, hogy ez most emberi tevekenyseg hata- sara tortenik. Itt jegyeznem meg, hogy a velemenyezonek valoszi- nuleg az is elkeriilte a figyelmet, hogy az Eghajlat-valtozasi Kor- manykozi Testiiletet (IPCC), sza­mos magyar tudossal egyiitt meg- osztott Nobel bekedijj al jutalmaz- tak az eghajlatvaltozas temako- reben tett tudomanyos munkaju­kert Valoszinuleg ezt is a gonosz penziigyi alvilag finanszlrozta. Ami pedig a szen-dioxid kvota rendszert illeti, eletiinket az iizle- ti vilag iranyltja, mindennek ara van, csak nehany termeszeti kineshez - peldaul a tiszta leve- gohoz - lehet teritesmentesen hozzajutni. Ezeket hlvja a komye- zet-gazdasagtan kozjavaknak. Eppen ezert ennek szennyezese sem keriil a szennyezonek sem- mibe. Alapesetben a vallalatok- nak nem kell szamolniuk levego-, viz-, vagy talajszennyezesert flze- tendo koltsegekkel. Ennek megol- dasaert okologusok, kozgazdak, es mas tudosok foglalkoznak ev- tizedek ota azzal, hogy bearazzak a kornyezetszennyezest, ami, ha tokeletesen megvalosul (a szeny- nyezesnek megfelelo ara volna), akkor az a vallalatokat automati­kusan tisztabb termelesre oszto- nozne. Ezek az eszkozok: a kor- nyezeti adok, dijak, es az ugyne- vezett szennyezesi jogok rendsze- re, ami a Kyotoi Egyezmenynek (szen-dioxid kvota rendszer) is alapja. Szamos ilyen eszkoznek koszdnhetoen, a vallalatok ma ko- molyan erdekeltek abban, hogy foglalkozzanak a szennyezesek megsziintetesevel. A cikk szereploinek sorbs do- bozos napkollektorahoz gratula- lok, az egyesulet munkajahoz minden jot klvanok. MESZAROS-MOLNAR ATTILA KORNYEZETMERNOK, KOZGAZDASZ

Next

/
Thumbnails
Contents