Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-20 / 116. szám
eletmod' ' v'' " ' s ~ Wm _,"ms88!J8§J|^^pPr JC<J ^3T Mis 23p MJ 5£ JEi %JF ~ g _-~ .....................................~~- - - -—1—.......................... wFo gko lehet a szajszag oka szajhigienia Veget nem ero kiizdelem az arto bakteriumok ellen Van, aki sosan szereti, de tudni kell, ez artalmas lehet Sajnos szinte eszrevetleniil, nap- rol napra szokunk ra az egyre eroteljesebb sdbevitelre, es ez a nemzeti sofogyasztas folyamatos novekedesen is nyomon kovet- heto. Egyes tanulmanyok szerint j azonban az emberek az egyre kevesebb sohoz is hozzaszoktat- hatok, amennyiben lepesrdl le- pesre csokkentjiik az adagot. Hiszen mig a hirtelen izval- tozast kevesen tudjak elviselni, a lassu es fokozatos csokkeneshez szinte mindenki konnyebben tud hozzaszokni. A cel nem a sobevitel abszolut eltdrlese, de addig a szintig valo csokkentese, amig mar nem je- lent egeszsegiigyi kockazatot. „Negyven eve ismerjiik az osszefiiggest a hipertonia es mas, eletet veszelyezteto betegsegek, valamint a natriumbevi- tel kdzott. De meg nem sikeriilt visszaszoritanunk a so fogyasz- tasat. Errol most meg kell gyoz- niink az elelmiszergyartokat is. Ha fokozatosan csokkentenek a hozzaadott so mennyiseget, az nem valtoztatna jelentosen a ter- mekek l'zen, de egyre inkabb te- ret adhatna mas, taplalkozasta- nilag ertekesebb osszetevok- nek” - all egy a temaval kapcso- latos tudomanyos dolgozatban. A modern egeszsegiigyi irany- elvek nem veletleniil atlagosan napi 1500 grammban hataroz- zak meg a felnotteknek meg egeszseges, konnyen feldolgoz- hato soadagot. Sot, otven ev fo- lott meg ennel is kevesebb mennyiseg ajanlott. ■ Egeszseges potlok KONNYEDEN TALALHATUNK a konyhaban egeszseges alter- nativakat: szojaszosz, porra zu- zott kapormag, zellermag es szaritott lila hagyma, a tengeri alga vagy a fott gabona es szo- ja erjesztesevel elodllitott miszo. Magunk is keszithetiink ugyne- vezettzold sot, petrezselyem, zeller, csalan, lestyan, bazsali- kom, snidling, majoranna es tengeri so 10:1 aranyu daralt keverekebol. www.oxygenmedical.hu A fogko latvanynak sem kellemes, de mas proble- makhoz is vezethet - iny- verzes, kellemetlen szajiz es szajszag. Erdemes te- hat e problemakkal fogor- voshoz fordulnunk, meg akkor is, ha maga a fogko esetleg nem latszik. AS-osszeallitas A dentalis plakk nem mas, mint a foglepedek, amelyet a fogak es a szilard szajkepletek (tomesek, koronak, hidak, kiveheto potla- sok) felszinen megtapado etel- maradvanyok, bakteriumok, hamsejtek, immunsejtek hoz- nak letre. Meg egy gyakorlatlan szem is kepes megkiilonboztetni egy gondosan tisztitott, fenyes feliile- tu fogat a hasonlo arnyalatu, de mattabbtol, amelyet plakk borit. Ennek az anyagnak mindosz- sze 20 szazaleka a szilard allo- many, 70 szazalekban bakteriumok alkotjak. Onmagukban a bakteriumok meg nem veszelye- sek, hiszen normalis esetben is tobb millio tartozkodik beloluk a szajban. Sot, mas mikroorganizmusok - gombak, amobak - is benepe- sitik a szajureget, es jelentos vedo szerepiik van. Mind a nyalka- hartyat, mind az immunrend- szert vedik, es egyeden celrnik csupan az lehet, hogy ne enged- jiik oket tulburjanzani. Ha ugyanis nem fektetiink energiat a megfelelo szajhigie- niaba, vagyis peldaul nem mo- sunk eleg gyakran fogat, ugy a fogak kozt, az inyszelen es az inytasakokban etelmaradekok ragadnak le, amelyek idealis taptalajt biztositanak a bakteriu- moknak. „A plakk megkemenyedese- hez eleg csupan nehany, fogmo- sas nelkiil eltoltott nap, mialatt az etelmaradek keveredik a nyal- lal es a rengeteg bakteriummal” - mondta el dr. Benko Krisztina fogszakorvos. Alapos tisztitas es fogorvosi segitseg nelkiil a plakk konnyen elmeszesedhet, sargassa, bar- nassa es erdes feliiletuve valik, hiszen a nyaiban talalhato asva- nyi anyagok beepiilnek a lepe- dekbe, igy „koszeru” reteget ke- peznek, Ez maga a fogko, amelyet a hagyomanyos fogmosassal mar nem lehet eltavolitani, ugyanis erosen tapad a fogfelszi- nekhez. Jellemzo megtelepedesi helye a felso nagyorlo fogak orca felo- li oldala es az also frontfogak bel- so oldala, vagyis a nyalmirigyek kivezeto nyilasaival szemkozti feliiletek. Ezek az iny feletti re- szek szemmel is jol lathatok. Am a fogko megjelenhet iny alatti te- ruleteken is. Az inyszel alatti ta- sakokat es a fogak gyokerfelszi- nenek a kornyeket csakis spe- cialis fogaszati muszerekkel lehet felterkepezni es kezelni. A gondozatlan, barnas fogak latvanya es azt ezt kisero szajszag mar onmagaban is nyomos erv a fogkovek eltavoh'tasa mel- lett. Azt is tudni kell, hogy a je- lenseghez altalaban foginyver- zes es az iny vorosse, duzzadtta valasa is tarsul. Hazankban a lakossag jelenTechnikas fogmosas segi't A PLAKK ELTAVOU'TASAHOZ HOZZAJARUL: ■ napi legalabb ketszeri alapos es megfelelo ideig tarto fogmosas (a megfelelo technikat fogorvostol vagy dentalhigienikustol is meg- tanulhatjuk) ■ megfelelo ragastechnika ■ gondosan megvalogatott elelmiszerek ■ rendszeres fogorvosi vizit ( www.oxygenmedicalhu ) tos reszenel megfigyelhetd fogko legfobb veszelye a tovabbi bakteriumok megtelepedese, amelyek vegso soron fogagygyulladas- hoz, csontpusztulashoz es ezert a fogak kilazulasahoz, elveszte- sehez vezetnek. Raadasul mivel az ep zomanc es a lepedek kozt zajlo biokemiai folyamatok egyensulya azonnal savas irany- ba tolodik, amint szenhidratot fogyasztunk, ez konnyen elve- zethet a zomancban levo asva- nyi anyagok oldodasahoz, s a fogszuvasodashoz. A megoldas csakis szakerto fogorvosi eljaras lehet, amely- nek kereteben egy ugynevezett szonikus vagy ultrahangos depuratorral eltavolitjak a fog- koveket. Ez a muszer magas frekvenciaju rezgeseket bocsat ki, amely a fogak felszinen moz- gatva szettori a fogkoveket. Az iny alatti fogkovek, amelyek erosebben tapadnak a fog- felszinhez, specialis kezi muszerekkel, gyokersimito eszkozok- kel tavolithatok el. Ez altalaban helyi erzestelem'tessel tortenik. A fogfelszinek esetleges egye- netlensegei eltiintethetok specialis pasztak es kefek segitsege- vel, sot, a legaprobb elszinezo- desek is felszamolhatok az intraoralis homokfuvas alkalma- zasaval. Eletmod rovatunk heti oldalainak temai KEPD ________AUTO & MOTOR SZ ERDA ___________UTAZAS ►C SUTORTOK EGESZSEG PENTEK_______i'NYENCSEGEK SZ OMBAT CSALAD&NEVELES Kover ketevesbol kover felnott lesz gyakran mar egeszen korai eletszakaszban kideriil, ki- bol lesz tulsulyos felnott. Egy tobb ezer elhizott kis- gyermek es kamasz reszve- televel vegzett vizsgalat azt az eredmenyt hozta, hogy az alanyok fele ket- eves kora elott is tulsulyos volt, otevesen pedig mar 90 szazalekuk. Elesztot s reggelire o s a szajzugok berepedezese, a faradekonysag es a bor- problemak mind B-vitamin- hianyrol arulkodnak. Ha ket heten at reggelente megeszik egy csipet elesz- tot, elkeriilheti a kellemetlen tiineteket. A kurat erdemes felevente meg- ismetelni Zoldekkel a rakkockazat ellen tobb rakfajta. peldaul a gyomor- es a belrak kocka- zata 28, a sziv- es errend- szeri betegsegeke pedig 22 szazalekkal csokkenthe- to zoldsegben-gyiimolcsben gazdag taplalkozassal. A szabaly egyszeru: napon- ta legalabb ot alkalommal egyiink zoldseget es gyii- molcsot. Naponta otszor fogyasszunk Az almatlansag sulyos betegsegek melegagya forduuon haziorvosahoz, ha alvasa legalabb mar egy honapja nem eleg pihenteto! Hasnyalmirigyrakra hajlamosi't a nagy has Sziv- es errendszeri elvaltozasok, szivbetegseg, elhizas es majdani agykarosodas - ezek az eletmino- seget jelentosen ronto vagy akar halalhoz is vezeto betegsegek mind lehetnek az almatiansag egyenes kovetkezmenyei. Ha idoben orvos- hoz fordulunk, nemcsak a jo koz- erzetiinketszerezhetjiikvissza, de ezeket a sulyos szovodmenyeket is megeldzhetjiik. Kanadai kutatok nemreg kozze- tett vizsgalatukban arra jutottak, ^ hogyakorosalmatlansagban szen- vedo embereknek magasabb az ej- szakai vemyomasa, ami hosszu ta- von sziv- es errendszeri kockazat- tal jarhat, es karositja a sziveL Egy francia tanulmany szerzoi pedig azt valoszinusitik, hogy az alvashiany lehet a jarvanyos mereteket olto elhizas egyik hatteroka. A washingtoni egyetem munka- tarsai allatkiserletes vizsgalataik soran azt talaltak, hogy a kronikus alvashiany es a folyamatosan meg- zavart alvas-ebrenlet ritmus olyan valtozasokhoz vezet az eger agya- ban, mint amelyek az Alzheimer- korban szenvedo emberek agya- ban is megflgyelhetdek. Eredme- nyeik alapjan hangsulyozzak, hogy az alvasi zavarokat a lehetseges ke- sobbi agyi karosodas elkeriilese er- dekeben is kezelni kell. Mindezt kiilonosen erdemes ve- giggondolnia annak, akinek az alvasa mar legalabb egy honapja nem elegge pihenteto. Raadasul az almatlansagnak nemcsak a szovod- menyei lehemek ilyen ijesztok, de gyakran mar magat az alvaszavart is valamilyen meglevo, hasonloan sulyos testi es/vagy lelki betegseg okozza. Egy haziorvosi vizsgalat fenyt den'thet erre, illetve tovabbi szakorvosi kivizsgalasra is elkiild- heti tint a haziorvosa. A pontos ok kideritese azert fontos, hogy keze- loorvosa a nyugodt ejszakai pihe- nest az On eseteben leginkabb eio- segito gyogymodot alkalmazhassa. Sajnos a betegek nagy szama miatt a szakvizsgalatok gyakran elhuzod- hatnak. A kezeles azonban mar ezek lezarultaig is megkezdodhet, hiszen hazankban is rendelkezesre allnak a legmodemebb gyogy- szeres es nem gyogyszeres terapi- ak, es haziorvosa fel is irhatja On- nek a sziikseges keszitmenyt. A szakvizsgalatok alapjan javasolt oki terapia ezt egeszitheti ki. Ezek egyiittes eredmenyekent, tovabba a kezeldorvos(ok)tol kapott elet- modbeli tanacsok betartasaval lehet alvasa ismet olyan pihenteto, mint korabban volt, es elozheto meg egyben, hogy az alvaszavar szovddmenyekent tovabbi betegsegek alakuljanak ki. Ne a baranyokat, a nyugodt alvas orait szamlalja! Az alvaszavarrol kerdezheti szakertonket: ▲ http://drinfo.hu/fokuszban/ az-alvaszavar A tulsuly helye is befolyasolja a hasnyalmirigyrak kockazatat; kiilonosen a nok eseteben na- gyobb a riziko azoknal, akiknek a sulytobblete a derekuk koriil jelenik meg - adta hiriil egy amerikai orvosi fo- lyoiratra hivatkozva az MTI. Kutatok 2170 hasnyalmi- rigyrakos es 2209 betegseg nelkiil elo ember adata- it elemeztek. Megallapitottak: a tulsiilyt jelzo BMI-ertek noveke- desevel nott a hasnyalmirigyrak kockazata is. (A BMI a testtd- megbol es a testmagassagbol szamitott jelzoertek, melyhez a kilogrammokban szamitott testtomeget a meterben szamitott magassag negyzetevel osztjak.) A vizsgalatban reszt vevoket a kapott ertek nagysaga alapjan negy csoportba osztottak a kuta- tok. Kideriilt, hogy a legnagyobb BMI-ju negyedbe keriilt embereknel 33 szazalekkal na- gyobb kockazata volt a hasnyalmirigyrak kialakulasanak, mint az also negyedbe tartozoknal. A tulsulyos kategoriaba tartozo nok- nel 31, az elhizott csoportba tar- tozoknal pedig 61 szazalekkal volt nagyobb a hasnyalmirigyrak kockazata, mint a normal tartomanyba soroltaknal. ■ ■ Egy tulsulyos ferfi tobbet kockaztat. f * A 1 r
