Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-18 / 114. szám
4 SOMOGYI HIRLAP - 2010. MAJUS 18., KEDD M E GYEI KORKEP 5 PERCES INTERJTJ Kirandulnak a katonak Balaton: elmeny kell a turistanak kritika Csaladbarat szolgaltatasok kellenek, a kalandpark ma mar keves Barati fozocskezes, kirandulas - gyakran ta- lalkoznak a kaposvari Noszlopy Gaspar hon- ved klub tagjai.- Igen nepes a csapat. Van- nak ujabb jelentkezok?- Hosszu ideje megleheto- sen sokan erdeklodnek a klub irant - valaszolta kerde- siinkre Dinya Miklos ny. or- nagy, a Noszlopy Gaspar nyugallomanyuak klubjanak vezetosegi tagja. - Nyitott a tarsasag, amely pillanatnyi- lag 193 tagot szamlal. Zome- ben kaposvari honvedek csatlakoztak hozzank.- Milyen program varja a tagsagot?- Szerintem valtozatos. Rendszeresek a talalkozok, ahol kotetleniil beszelgethet- nek a regi kollegak, baratok. Igenylik ezt a nyugalloma- nyu honvedok, akik alig var- jak a rendezvenyeket. Iden tartottunk mar farsangi iin- nepseget, nonapot, kirandul- tunk, s legutobb, nagy sikert aratott a majusi petorkei fo- zocske-parti.- Mi jellemzi a csapatot?- Osszetarto es aktiv a tarsasag. Ez a siker alapja. A legidosebb tagunk 88 eves.- Mikor talalkoznak legko- zelebb?- A Magyar Honvedelem Napja alkalmabol majus 21- en, 11 orakor a kaposvari Berzsenyi emlekmunel ren- dezziik meg iinnepsegiinket. A nyari sziinet utan ujabb tu- rara, hivjuk majd baratain- kat. ■ Harsanyi Miklos Dinya Miklos: rendszeres talalkozora hivjuk a Egyre kevesbe vonzo a Balaton a vilag „elkenyezte- tett” turistainak Brachna Janos idegenforgalmi szakkozgadasz szerint. Fiileki Timea Hanyatlo desztinacio vagyunk, s a belfoldiek aranyanak noveke- deset is ,csak annak koszonhet- jiik, hogy a korabban kiilfoldon nyaralo honfitarsak rafanyalod- tak a Balatonra a valsagban - job- bito szandekkal fogalmazott meg kemeny kritikat, gyakorlatilag felrazo gondolatokat a Balaton- foldvari Kistersegi Turisztikai Egyesiilet kepzesen Brachna Janos idegenforgalmi szakkozgaz- dasz. Hangsulyozta: egyertelmu, hogy tortent fejlodes a Balatonon, de versenyhelyzetiink romlott, a vendegforgalom csokkent Mint mondta: ezt nem lehet kizarolag a valsagra fognl, hiszen a tizeves statisztika jelentos es folyamatos visszaesesrol arulkodik.- Mi a teendo? - tette fel a kerdest a szakkozgazdasz. - A fejlesztes, mely alatt nem azt ertjiik, hogy epiiljon meg egy kalandpark vagy egy ujabb gyogyfiirdo. A vilag turistaja el- kenyeztetett - fogalmazott Brachna Janos, aki megerositet- te a korabban szamtalanszor megfogalmazottakat, miszerint a vendegnek nem eleg a szallas es az etkezes, hanem az el- menyszerzesnek kell elsodle- gesnek lennie.- A legnagyobb piacot a csala- dok jelentik - szogezte le az elo- ado, ahogy azt is: ha egy csalad ma helyszint keres, nem megy Mar az elmenyfurdo is keves? Felveteliink a siofoki Galeriusban keszult. Az elozetesen vartnal is nagyobb forgalmat bonyolit a teli-nyari fiirdo oda, ahol nines animacio. Brachna Janos emlekeztetett, hogy kiilfoldon a csaladbarat szolgaltatasok rendkivixl magas szinvonaluak. Kiemelte egyszer- smind azoknak a korabban meg- fogalmazott, am ez idaig nem tul eredmenyes torekvesek letjogo- sultsagat, melyek szerint a Balaton Europa csaladi tava lehetne. Udito peldakent esett szo a Bala- toni Hajozasi Zrt. eziranyu to- rekveseirol, illetve a siofoki Galeriusrol vagy az alsopahoki Kolping Hotelrol. A csaladbarat fejlesztesekben latja a zalogat a szakkozgazdasz annak is, hogy akad olyan hevizi hotel, mely- nek vezetoje tavaly elmondhat- ta: szinte abszolut nem erintette oket a valsag. Csaladi to vagy egeszsegtu- risztikai kozpont - ezeket a lehe- tosegeket is hordozza tehat a Balaton. Brachna Janos egyben lat- vanyos, gondolatebreszto pelda- kat es modszereket vazolt fel ar- ra, hogy melyek lehetnek a Balatonfoldvari kisterseg lehet- seges csatlakozasi pontjai. Lemarad, aki a TDM-bol kimarad A foldvari kistersegi turisztikai egyesiilet a turisztikai desztind- cios menedzsment (TDM) pa- lyazat reszekent szervezte a kepzest Brachna Janos elisme- men szolt a torekvesrol, a szak- erto szerint a TDM az elmult hatvan ev legfontosabb intezke- dese a turizmus imnyitdsaban. - Aki ebbol kimarad, az lemarad - mondta. A foldvari esemeny eldaddja volt meg Puczko Laszlo, a Turisztikai Tanacs- adok Szdvetsegenek elnoke es Berkesne Hegedus Marta, a he- tyi kozossegi haz vezetoje. A kepzes esutortokon fblytatodik, s osszel is tobb hasonlo ese- menyt terveznek, tajekoztatott Nagyne Horvath Klara foszer- vezo, az egyesiilet titkdra, a he fyi TDM-szervezet menedzsere. Hazalatogatott Haromfara Kerek Imre kolto Kulturalis strategia sok-sok ujdonsaggal Jlaromfara latogatott a napokban Kerek Imre Jozsef Attila-dijas kol- to, a falu sziilotte. Ebbol az alka- lombol a kornyezo iskolak tanu- loi szavaloversenyt rendeztek a kolto verseibol. A megmerettete- sen az alsosok koziil a segesdi Kiss Adrian es Orsos Dorina bizo- nyult a legjobbnak, mfg az 5-6. osztalyosok kozott a nagyatadi Szoke Vanda lett az elso. A dobogos helyezettek reszere a kolto dedikalta legutobb megjelent ko- tetet. A delutani iro-olvaso talal- kozon Nemeth Istvan Peter, kolto- miifordito beszelgetett Kerek Im- revel, majd Gyorke Jozsef, a kol- to helyi baratja a kozel negyven ev alatt osszegyujtott muvek, uj- sageikkek es levelezesek alapjan mutatta be az elszarmazott mun- kassagat. ■ Meiszterics E. Elkesziilt a barcsi kisterseg ko- zeptavu kulturalis strategiaja, a szakemberek kozosen meghata- roztak a jovoben elerendo celo- kat. A strategia megmutatja a 2010-2015 kozotti idoszakban megvalosi'tando muvelodespoli- tikat, annak cselekvesi iranyait. VesznerAdamne, a Barcsi Kulturalis Kozkincs Kerekasztal elno- ke elmondta: komplex fejlesztesi programot hajtanak vegre. Megkiserlik felkelteni a kulturalis erdeklodest, fejlesztik az in- tezmenyek munkajat, gondoz- zak a kozossegi es szakmai egyiittmukodesi programokat, apoljak a hagyomanyokat, elose- gitik a gyors informacio-aram- last, eselyegyenloseget teremte- nek, es torekednek az intezme- nyek felujitasara. ■ Jeki G. Csiitbrtokon tovabb tart nyitva az APEH Az APEJI regionalis igazgatosa- ganak iigyfelszolgalatai a szeme- lyi jovedelemado-bevallasok be- nyujtasanak hataridejehez iga- zodva rendkiviili nyitva tartassal fogadjak az adozokat majus 20- an, esutortokon. A kaposvari iigy- felszolgalat este hatig varja az adozokat. A Contact Center a 06- 40-42-42-42-es kekszamon fo- gadja a kerdeseket. ■ M. K. Gerincrogzito, kotszer, hordagy Negyszazezer forint erteku felszerelest vehettek at a Siofoki Mentoszolgalat munkatarsai. Az eszkozok kozott van gerincrogzito hordagy, motoros leszivo, egesi kotszer, pulzoximeter es egy tobbfunkeios olio is. Az eletmento eszkozoket a helyi cegek es vallalkozok tamogatasabol az Orszagos Mentoszolgalati Alapitvany va- sarolta, jelentosen javiiva a felszereltseget. Felveteliinkon balrol Horvath Bela, a helyi mentoalapitvany elnoke veszi at az eszkozoket Erdelyi tanulmanyuton a diakok palyazat Csikszeredai kapcsolatot apol az Eotvos Lorand Muszaki Kozepiskola Erdelybe latogatnak a kaposvari Eotvos Lorand Muszaki Szakkd- zepiskola, Szakiskola es Kollegi- um diakjai junius elejen. Utaza- suk celja, hogy megismerkedje- nek a csikszeredai Szekely Ka- roly Szakkozepiskola tanuloival. A hatnapos kirandulason negyven gepesz-villamos es kozleke- desi szakos tanulo vesz reszt, negy pedagogus kisereteben. A kaposvari iskola azt tervezi, hogy testveriskolai kapcsolatot alakit ki az intezmennyel, mivel szamos szakmai parhuzam lel- heto fel a ket iskola kozott es a kdlcsdnos tapasztalatcsere a ta- nulokat -es a pedagogusokat egyarant elore vinne. Az erdelyi diakokkal valo talalkozas alkalmaval megtekintik a kaposvari- ak a kind iskola tanmuhelyet, es a helyi ipartortenettel, a helyi iparosok munkaival is megis- merkednek. A tanulok egyeb- kent a tortenelmi hatteret sem felejtik el felidezni, epp a napokban vettek reszt egy eloadason, amely reszletesen bemutatta, miert elnek nagy szamban ha- zanktol tavol, igy Erdelyben is magyarok. Az erdelyi kirandulas soran szamos nevezetesseget megte- kintenek a fiatalok, igy a csikszeredai Makovecz-templomot, a helytorteneti es neprajzi muzeu- mot, a hires csiksomlyoi bucsii helyszinet, az ott talalhato kegy- templomot, a szekelyudvarhelyi szoborparkot, templomot es fote- ret, de ellatogatnak Szejkefiir- dore is, ahol Orban Balazs, a legnagyobb szekely iro, tortenesz, etnografus, publicista es kozele- ti szemelyiseg sirhelye es emlekmuve talalhato. A kirandulas egyik erdekessege lesz a gyimesbiikki Rakoczi-var, amely arrol hires, hogy a romjai alatt, nehany meterre a hajdani ro- man-magyar hatartol all az egy- kori Magyar Kiralyi Allamvas- utak legkeletibb, harmincas sza- mu vasuti orhaza. Az orhaz 1897-ben epiilt a magyar es a roman allam kozti szerzodes alapjan, ma pedig vasuttorteneti ki- alh'tas talalhato az epiiletben. A diakok erdelyi tanulmany- utja az Apaczai Kozalapitvany HATARTALANUL! programja- nak kereteben valosul meg, 1 090 460 forinttal tamogatjak a negyven tanulot es a negy kise- ro tanart. ▲ v 4 « 4 hatartalanul!
