Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)

2010-05-14 / 111. szám

6 2010. MAJUS 14., PENTEK GAZDASAG Ne szobatudos oktasson szakkepzes A kamara ot teriileten valtoztatna a tovabblepeshez Elmeleti csavarhuzas nines, ezt a muveletet esak a gyakorlatban lehet csinalni. A komuvesta- noncot pedig egy mester tudja megtanitani falat huzni, nem egy szobatu­dos - jelenti ki ezeket a banalis igazsagokat Bihall Tamas, a Magyar Kereskedelmi es Iparka- mara (MKIK) alelnoke. Almasi B. Csaba Legalabb ot teriileten kellene siirgosen beavatkozni a szak- munkaskepzesbe a kereskedel­mi es iparkamara szerint. Az Or- szagos Kepzesi Jegyzek osszeal- litasat a Nemzetl Szakkepzesi es Felnottkepzesi Intezet helyett rajuk kellene blzni, mert ok jobban tisztaban van azzal, hogy a munkaeropiac milyen kovetel- menyeket tamaszt a fiatal szak- munkasokkal szemben. Jelenleg az a gond, hogy az el­meleti kepzes meg mindig tul hangsulyos a gyakorlatival szemben. Egy magyar komuves- tanulo peldaul harmadannyi gyakorlati oktatason vesz reszt, mint nemet tarsa. At kellene alakftani a vizsga- rendszert. Bar 26 szakmaban mar a kamara adja az elndkot, de a tobbiben is meg kellene ezt a lehetoseget kapniuk - allitja Bihall Tamas alelnok. Most ugyanis az a gond, hogy gyakran „kegyelmi vizsgaztatas” folyik, tehat esak az nem megy at, akl nem akar. Ftiggetlen vizsgakoz- pontokra is sztikseg van, ahol objektiv mercek alapjan donte- nek a jeloltek alkalmassagarol, s amelyek kezelik a vizsgaeljara- sok problemait is. Ki kell epiteni egy jol mukodd palyaorientacios rendszert is. A magyar gazdasagban elsdsor- ban a fizikai szakmak minosegi muveldire van igeny, dontden az epito- es szerelo-, a gep-, tovabba a vendeglatoiparban. Novelni kell a fizikai munka tarsadalmi presztizset, es segiteni a palya- valaszto csaladokat abban, hogy gyerekeik valos informaciok alapjan realis donteseket hozza­NEM FELTETLENUL OZ iskold- zottsagtol fiigg, hogy egy adott munkakort betolto, adott szakmat gyakorlo mun- kavallalo mennyire „kapos” a munkaeropiacon - allitja Darn Peter, a DGS Global iigyvezeto igazgatoja. Az azonban egyertelmu, az adott szakmaban elsajatitott min& segi tudas segit az allasszer- zesben - deriil ki az Orsza- gos HR Benchmark Felmeres 2009-bol, amely 350 hazai Valtoztatasi igenyek ■ Az Orszagos Kepzesi Jegyzek keriiljdn a kamarahoz ■ A vizsgarendszer atalakJtasa, objektivabba tetele ■ Jol miikodd palyaorientacios rendszer kiepitese ■ A felnottkepzes hatekonyab- ba tetele, ellenorzese ■ A regionalis kepzesi bizottsa- gok szerepenek novelese munkaer&piaci szempontbol nak tovabbtanulasi terveikben. Emellett fejleszteni kell a felnott- kepzest: javitani az oktatas es az ellenorzes hatekonysagat, az akkreditacio minoseget. S egyertelmu szabalyokra len- ne szukseg a vallalati finansziro­vallalat bevonasaval kesziilt Viszont az is teny, a minel magasabb iskolai vegzettseg- re valo torekves elsorvasztoi ta, de legalabbis hatterbe szoritotta a szakmunkasok es a mester-szakmunkasok kepzeset, kineveleset. Az el& zoekfenyeben nem csoda - mondja a szakember hogy a hianylista masodik es har- madik helyen ezuttal is szak- munkasok es a mester-szak- munkasok talalhatok. zas teriileten is. A felnottkep- zesre is elkeszitettek a strate- giai anyagukat, amelyben tobb mint negyven intezkedest jelol­tek meg a kepzes hatekony at- alakitasara. A regionalis fejlesztesi es kep­zesi bizottsagoknal erositeni kell tervezest, hiszen helyben lehet realisan megitelni, milyen szak- maszerkezet felel meg leginkabb a munkaeropiac elvarasainak. S persze fontos a szakkepzesre forditott forrasok szerkezete is. Az europai unios forrasokkal egytitt allithato, a tobb tizmil- liard forintra rugo szakkepzesi alap elegendo forrast biztosit a szakkepzes rendszerszeru fej- lesztesere, esak annak elkolte- set kell hatekony, celiranyos mo- don megtenni. Bihall Tamas: Igazodni a piachoz Megszoritasok: jonnek az olaszok es ismet a portugalok Az olasz kormany is megszorita- sokat tervez lapertesiilesek sze­rint. A gorog valsag tovaterjede- senek leginkabb kitett del-euro- pai orszagok koziil a spanyolok (mint tegnapi szamunkban kd- zoltiik) mar bejelentettek a hi- anyesokkentd megszorito intez- kedeseket, a portugalok mar masodszor avatkoznak be (teg- nap kozolte az adoemelest a kor- manyfo). Az B Sole 24 Ore gazda- sagi lap szerint a romai kormany ketmilliard eurot kivan lefarag- ni a kiadasokbol a kozalkalma- zotti berek csokkentesevel. A La Stampa is azt irja, hogy „biztos- ra veheto” ez a ketmilliard euros megszorito csomag. ■ Csokkent az agrartermekek termeloi ara Marciusban az agrartermekek termeloiar-szintje 4,1 szazalek- kal csokkent a tavalyi azonos idoszakhoz kepest. A novenyi termekek arszinvonala 5,4, az elo allatoke es allati termekeke 1,9 szazalekkal merseklddott. Az idei elso negyedevben az agrartermekek termeloiar-szint- je 0,2 szazalekkal emelkedett, ez a novenyi termekek arszinvona- lanak 1,8 szazalekos novekede- sebol es az elo allatok es allati termekek arainak 2,3 szazale­kos csokkenesebol adodott. Az elso negyedevben a rafordltasi arszint 0,7 szazalekkal volt ala- csonyabb, mint egy eve. Marciusban a gabonafelek ter- meloi ara 8,4 szazalekkal mer- seklddott, de a kukorica felvasar- lasi ara, amely az elmult harom honapban megkozelitdleg azo­nos (29,6 forinl/kild koriil) volt, marciusban 3,9 szazalekkal ha- ladta meg a 2009. harmadik ha- vit. A buza felvasarlasi ara 14,2 szazalekkal csokkent, l'gy ebben a honapban a kukorica felvasar­lasi ara magasabb volt a buzae- nal (28,5 forinl/kild). A burgonya es a zoldsegfelek termeloi ara viszont 5,4 es 11,3 szazalekkal novekedett. A gyumdlcsoknel 13,7 szaza- lek volt a merseklodes. Az elozo ev azonos idoszakahoz kepest az allati termekek ara 5,5 szazalek­kal nott. ■ Felkesziilt szakmunkasok kerestetnek Az iden az autosoknal tarolhat a bioetanol alternativ uzemanyag A benzin es a gazola] rekordmagas ara felporgetheti az ertekesitest Ahogy feljebb es feljebb kuszik a hagyomanyos iizemanyagok ara, ugy no az erdeklodes a kii- lonbozd alternativ megoldasok irant. Igaz, hogy otodevel tobbet fogyaszt a gepjarmu autogazbol vagy bioetanolbol (E85), aruk azonban mindenkeppen megeri a tankolasonkent realizalt atlag 30 szazalekos megtakaritast - allitja a Magyar Bioetanol Szo- vetseg. „Az alternativ E 8 5-os iizem- anyag ertekesitesere mindig is hatassal volt az E95-os benzin aranak valtozasa: a tavalyi 240 forintos arszint nem kedvezett az eladoknak, azonban az iden az egyre emelkedo aru hagyo­manyos iizemanyagok mellett kiugro ertekesitesre szamitunk. Az idei ev elso feleben a tavaly egesz evben eladott mennyiseg ketszeresevel szamolhatunk” - mondta Hejj Demeter. A szovet- seg elnoke szerint majd nyar utan lathato a valodi keresletno- vekedes. Az iden az alacsony es a magas komponensu bioetanol iizemanyagok eladasa eleri es minden bizonnyal meg is halad- ja a 10 szazalekos piaci reszese- dest. Az E85-os uzemanyag ara is folyamatosan emelkedik, de ennek hattereben piaci arazasi okok huzodnak meg. A hazai 500 ftiggetlen benzin- kiitbol 120-at halozatba szerve- zo Oplus Hungary Kft. is a keres- let markans novekedeserol sza- molt be. Kenyeres Viktoria ope- rativ vezeto szerint ismet bebizo- nyosodott a hazai autosok arer- zekenysege. Ma mar nemesak a „zold eletet” elok hasznalnak E85-ost, hanem a benzint dra- gallok is. Itthon a gepjarmuvek tizede hasznalhat magas kom­ponensu E85-ost, de a hibrid - bioetanol- es benziniizemu - au- tok szama meg nagyon alacsony: hozzavetoleg 300 lehet beloliik forgalomban Magyarorszagon. Sokan allitjak at az autojukat: ez mintegy 30-35 ezer forintos befektetes. ■ Ando Patrik Mi is az az E85? A kemenyito- es cukortartalmu novenyekbol eloallitott E85-os vagy mas neven bioetanol amellett, hogy kornyezetkimelo, kivalo minosegu, 106-os oktan- szamu uzemanyag. A magas oktanszam jelentosen megnoveli a motor teljesitme- nyet. Tovabbi elony, hogy az iizemeles soran megkozelitdleg ugyanannyi szen-dioxid hagyja el a motort, mint amennyit az elddllitasahoz felhasznalt nove- nyek eletiik soran megkotdttek. A karosanyag-kiboesatast te- kintve pedig a leadott mennyi­seg altalaban alacsonyabb, mint benzin hasznalata eseten. r i A BUX index 2010. majns 13-an 24 100 Nyitoertek: | Valtozas: 0,80% | 24000 23935 ......| 2 Z aroertek: 23 900 Ur 23712 23800 VY\ A M 23700 23600 Elozo napi ]fyj 23500 zaroertek: is.30, attew York-i- 23 524 tfesde nyitasa /1 po„t °® 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRAS: BET NYERTESEK___________2010.05.13. WKRm-A wo»4rif» «r OTP______6 630 2,80 19 059 KE G_______333 2,46 21 AN Y_______774 2,11 4 Ec onet 115 1,76 17 Richter 42 645 1,17 1369 VESZTESEK________ FORRAS: BfiT ■■ Ml Egls 21810 -0,86 262 Mtelekom 663 -0,74 1832 Mol 20 180 -0,59 3 546 TVK 3135 -0,47 2 Raba_______941 -0,10 136 A BUX index az eimult napokban 25000 24400 23837 23800 23208 Jr^ 23524 23200 ns!^22 888 / t: 22 600 ^ / 22 000 \/ 21400 ° 21424 20800.---------------------------------­poij/ 05.05 05.06 05.07 05.10 05.11 05.12 | / "*0 FORRAS: BtT BET-aruszekcio (forint/tonna, 05.13.) Cfj EUROBUZA 2010. augusztus______28 600 TA KARMANYBUZA 2010. augusztus__ 27 000 _ TA KARMANYKUKORICA 2010. julius_________35 250 TA KARMANYARPA ^010. augusztus______23 550 OL AINAPRAFORGO 2010. oktober_______ 74 500 MN B-arfolyamok Hivatalos devizaarfolyam 2010. majus 13-an. €/Ft $/Ft CHF/Ft 4 t f 272,96 216,98 194,76-0,60 Ft 1,95 Ft 0,79 Ft Forintbeteti* kamatok (%) Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popobre 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank______________3,60 3,80 MK B Bank 4,14 4,24 OTP Back_______________1,00 1,00 OT P Bank*** __ 5,67 Ra iffeisen Bank** 4,50 4.50 • A1APTERM6K£k 1 MHMt FORINTRA. ** AKOIiS. — KAMATMOST EXTRA BErtTAKClO. Euro-valutaarfolyamok (forint/euro, 05.13.) Vdteif Eiadasi Allianz Bank 265,60 279,22 Budapest Bank 264,30 280,65 CIB Bank_______261,37 283,15 Ci tibank 261,62 283,42 Erste Bank __ 264,89 280,15 K& H Bank 265,45 280,75 JVIKB Bank __ 266,17 279,83 QT PBank ' 266,03 279,67 Raiffeisen Bank 267,32 279,34

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents