Somogyi Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-123. szám)
2010-05-09 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 19. szám
2010. MAJUS 9., VASARNAP SZTORI 5 Mindenfelol tamadnak a kullancsok rovarszezon Vedtelenek vagyunk a Lyme-korral szemben, az agyhartyagyulladas ellen van oltas No a kullancs- es szunyog- veszely Magyarorszagon. A kullancsok riaszto ha- nyada agyhartya-, illetve agyvelo'gyulladast okozo virussal fertozott, es majd- nem minden otodik allat- ban megtalalhato a Lyme- kor bakteriuma. A szak- emberek szerint az eddig elbagatellizalt szunyogcsi- pesek is okozhatnak tome- ges megbetegedeseket. Kun ]. Viktoria Gyorsabban szaporodnak es na- gyobb teriileten terjeszkednek a kullancsok Magyarorszagon, a napokban Zemplen megyet arasztottak el Franciaorszagbol erkezett korokozok. A szakem- berek szerint a haziallatok kore- ben kotelezove kellene tenni a kullancsellenes kezeleseket, ve- dooltasra pedig mindenkinek sziiksege volna. ■ Ausztriaban a lakossag csaknem 90 szazaleka oltatja be magat, na- Iunk ez meg a tiz szaza- lekot sem eri el. „Aglobalis felmelegedes miatt 15 szazalekkal nagyobb teriile- ten elnek kullancsok, ami 100 millio turistat tesz ki veszelynek. A napokban Franciaorszagbol hozott szarvasmarhak miatt ala- kult ki Zemplen megyeben egy gocpont, az allatokkal ugyanis egy egeszen u] tipusu kullancs erkezett. Jelenleg egyebkent 30 kullancsfaj el Magyarorszagon, a legveszelyesebb teriiletek pedig Somogy, Zala es Vas megyeben vannak” - mondta tegnap, a kullancsideny „megnyitdjan” dr. Kapiller Zoltan, a Magyar Kul- lancsszovetseg elnoke. A kullancsok riaszto hanyada agyhartya-, illetve agyvelogyul- ladast okozo virussal fertozott, es majdnem minden otodik allat- ban megtalalhato a Lyme-kor bakteriuma. A szakember szerint csakis a tudatos felkesziiles- nek koszonheto, hogy mara evente kdriilbelul 50 a kullancs okozta agyhartyagyulladasok szama a korabbi 100 helyett, a lakossag atoltottsaga agyhartyagyulladas ellen azonban messze elmarad az ajanlottol. A Lyme-kor ellen nem letezik vedooltas: a betegseg lappanga- si ideje tobb ev is lehet, kovetkez- menyei pedig kezeles nelkiil vegzetesek. Az egyik kovetkez- meny pedig eppen az agyhartyagyulladas. Ezert kell vakcinaval vedekezni ellene. Ausztriaban a • lakossag csaknem 90 szazaleka oltatja be magat, nalunk ez meg a tiz szazalekot sem eri el. Az alapoltas harom reszbol all, 3-5 evenkent pedig emlekezteto in- jekciot sziikseges adni. Az elso oltast erdemes kara- csony kornyeken beadatni a gye- reknek, a masodikat 3-5 honap mulva, igy a harmadik eppen a tavasz eleji, nyar eleji idoszakra esik majd - mondja a szakember. Kapiller doktor szerint egyebkent komoly gond, hogy a gazdak nem figyelnek hazi kedvenceikre, mi- vel a kullancs elleni vedokezeles nem kbtelezo, nem is igen foglal- koznak vele. A masik problema pedig a kullancs export-import, nalunk ugyanis kullancsszem- pontbol szabadon jarnak-kelnek az allatok, igy pedig nehez az el- leniik valo kiizdelem. „Ma mar raadasul nemcsak er- dokben, hanem varosi parkok- ban, kertekben, erdos, fas teriile- .teken is megjelentek a kullancsok, a haziallatok pedig segitik a terjesztesiiket, miutan donto tobbsegiik szinte semmivel sem vedett a korokozokkal szemben. A rendelom utcajaban egy 84 eves neni mar masodszor ferto- zodott meg Lyme-korral, csoda- val hataros modon tulelte” - mondja Kapiller Zoltan, aki szerint a vedekezesben olyan orsza- gokat kellene kovetniink, mint Anglia vagy a skandinav allamok, ahol magas szintu az allat- tartasi kultura: egy-egy allat be- fogadasa elott peldaul vizsgat kell tenniiik a leendo gazdaknak. Az allatorvos azonban egy ujabb veszelyre is figyelmeztet. Mara szerinte az eddig elbagatellizalt szunyogcsipes is elso sza- mu veszelyforrassa lepett elo. A szunyogok altal terjesztett betegsegek koze tartozik a nyugat-ni- lusi laz, a malaria, illetve a tularemia nevii fertozes is. A mindeddig egy tersegre korlato- zodo korokozok mara az egesz vilagon megjelentek, Amerika- ban peldaul szamos nyugat-ni- lusi lazfertozessel talalkoztak, melyek az esetek nagy reszeben halallal vegzodtek. A veszelyes korokozokat terjeszto szunyog- fajok mar Ukrajnaig jutottak. Kapiller Zoltan szerint a ve- szely mar a kapuban van, hiszen kutyakkal mar tomegesen je- lentkeznek az allatorvosoknal a gazdak a szunyog okozta kotd- szoveti, illetve szivfereg miatt, Miskolcon, a Dunakanyarban, Tolna megyeben es Budapesten is mind tobb megbetegedest je- lentenek. „A kutya ugynevezett sentinel allat, ha naluk megje- lennek ezek a betegsegek, ha- marosan az emberek koreben is terjedni kezdenek majd a ferto- zesek, igy indulnak a jarvanyok” - figyelmeztet a szakember, aki szerint, ha a szunyogcsipeseket rosszul kezelik, elvakarjak, a he- lyiikon orbanc vagy otvar is ki- alakulhat. Mivel a szunyogok kozponti ir- tasa nem kepes lepest tartani a szamuknak a novekedesevei, ezert az egyeni felelossegvalla- las kulcsszerepet jatszik a vedekezesben. A Lyme-bakterium a kullancs potrohaban talalhato. A kifejlett i eldskodot ezert mindig a fej- kozeli reszenel kell megfogni. g| m - Jf- :r; A csipesszel eltavolitott elosko- dot erdemes megdrizni. Ha a csipes helyen kialakulo borpir novekedik, orvoshoz kell fordulni I Kevesebb a fertozott kullancs m Gyakoribb a Lyme-kor-fertozes FORRAS: VR-GYCjTfiS VR-GRAF1KA A nosteny a veszelyes A KULLANCSFERTOZES (Igyve16- es agyhdrtyagyulladast, benulast vagy Lyme-kort okozhat, a bakterium pedig megtamadja a bor- es izom- szoveteket, az izilleteket es az idegrendszert. a VERSzivoK kozul a nosteny jelent veszelyt, amely akar tobb szaz meterrol is megerzi az alapveto biologi- ai ingereket A vedekezes elso lepese az agyhartya- es agyvelogyulladas elleni ve- dooltas, a masodik a teriilet- vedelem, keriilni kell a va- dak altal latogatott helyeket, megsziintetni a haz melletti bozotosokat, farakasokat, gyakran kell nytrni a gyepet. LENYEGES A ZART OltOZet, a konnyen ellenorizheto ruha- zat, valamint a kullancs- es szunyogellenes keszttmenyek hasznalata is. Az agyvelo- es agyhartyagyulladas vtrusa nemcsak csipessel, hanem belegzessel es emesztotmktu- son at bejutva is kepes meg- fertozni az aldozatot. A nyers tej ivasakor is fertozodhet az ember, legutobb ket eve oko- zott tomeges fertozest a nyers kecsketej. Amikor a kullancs kozvetleniil tamad, szaksze- riien kell eltavolitani az erre 6 celra kifejlesztett kullancs- eltavolito kanallal. A kisze- dett dllatot erdemes egy mu- anyag iivegbe elzarni, majd szakemberhez elvinni, aki megallapttja, fertozott allat- rol van-e szo. Baratsag, oszinteseg, kegyes hazugsag RADOS VIRAG TERIT A KEMOTERAPIAN ismer- tem meg. Osszebaratkoztunk, es mivel nem egy varosban la- kunk, a kezeles vegeztevel e- mailezni kezdtiink. Aztan, ta- lan a tavolsag miatt, valahogy elapadtak a levelek. Nemreg jutott eszembe, hogy megker- dezzem, mi van vele. Masnap jott a valasz: kiujult a rakja. Raadasul nem is itthonrol irt, hanem valahonnan Nemet- orszagbol. A hazai orvosok megint kemot es sugarat java- soltak neki, de nem sok joval kecsegtettek. A neten talalt egy nemet klinikat, amely alterna- tiv gydgymodokkal dolgik, es jd esellyel kezeli a rakot. azt sem tudtam, hova legyek. Nemreg olvastam egy konyvet az alternativ terapiakrol - java resziik szinte semmit vagy igen keveset er. Teri leveletol tehat megremiiltem. Elutazott egyediil, betegen idegenbe, anelkiil, hogy barmifele garan- cia lenne erre az uj gyogymod- ra. Lehet, ez is affele sarlatan- sag: csak a penzt huzzak ki a ketsegbeesett beteg zsebebol, aki aztan belehal a korba. MINDEZT EGY FUST ALATT TOgtOn meg is irtam Terinek. Nem va- laszolt. Ideges lettem. Csak nem megsertettem? Megint irtam neki - megint semmi valasz. Akkor mar elkezdtem ker- dezgetni a barataimat, mi errol a velemenyiik. A volegenyem azt mondta, sokszor nem gon- dolom at, milyen hatasa lehet a masikra annak, amit mondok. Es ez nem jd. Egyik kollega- nom szerint rosszkor kdzoltem a fenntartasaimat Terivel - ha mar ott van kiilfoldon, es kezelik, biztatni kellett volna, nem pedig elvenni a kedvet. Volt olyan, aki egyetertett velem, de ugy talalta, a fajo igazsagot nem szabad az emberek orrara komi, mert abba beleroppan- hamak. Egyetlenegy ember, boles, dreg baratnom mondta: jol tettem, hogy kdzoltem az ag- galyaimat, mert ez igy tisztes- seges. A masik azutan meg mindig donthet ugy, hogy nem fogadja el a velemenyemet. MINDENESETRE VOLT PAR NAP. amikor idorol idore eldilem- maztam: jol tettem? Rosszul tettem? Es egy harmadik leve- let is irtam Terinek, rakja fel a padlasra a tanacsom, ugyis csak az szamit, amit o erez. AZTAN NEHANY HET MULVA jott tole egy level. Megkoszonte, hogy igy a szivemen viselem a sorsat, es annak ellenere tobb- szor irtam neki, hogy nem va- laszolt. Amit egyebkent azert nem tett, mert nagyon lekotot- tek a kezelesek. Az alternativ szot amugy o nem a megszo- kott ertelmeben hasznalta. Ez komoly orvosi beavatkozas, csak Magyarorszagon egyelore nines ilyen. Ami pedig az oszinteseget illeti, a miatt ne aggodjak. 6 elvarja a baratai- tol, hogy megmondjak neki, ha szerintiik hulyeseget csi- nal. Oriil, hogy en igy tettem. Mert az nem baratsag, ha csak a szepet vagy a megszepitettet fuvolazzuk egymas fulebe. A vilag elmezonyeben a Nyakas-borok A 2009-es evjarat paratlan es igazan emlekezetes evjarat lesz az Etyek-Budai borvide- ken. Az idei ev elso jelentos nemzetkozi megmerettetese- in rendre kivaloan szerepel- nek a friss budai borok. Parizsban a budai Irsai Oliver aranyat, mig a budai Muller Thurgau ezustot kapott a 3200- fele bor ertekelesere hi- vatott Vinalies 2010 nemzetkozi ertekele- sen. Mindekozben Bur- gundiaban a legjobb chardonnay borok versenyen a 2009-es budai chardonnay eziist- eremmel gazdagodott. A vilagfajta Italiaban bizonyi- totta, hogy uj otthonra lelt a Zsambeki-medenceben. Vero- J naban a Vinitaly Nemzetkozi Borversenyen, ahol 3500 ne- vezett tetel verseng a medalo- kert, a Budajeno lankain ter- mo chardonnay a 2009-es feherborok kategoriajanak gyoztese lett, s Grand Gold, azaz Nagy Arany mi- nositest szerzett. A Nya- kas Pince pedig elnyerte n y a k a $ || a legeredmenyesebb magyar boraszatnak jaro Special Nation Award ku- . . londijat. <iai chardonnay > Europa-szerte elismerik a budai chardonnay-t
