Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-02 / 77. szám
10 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 2., PÉNTEK Az indulatoktól hangos újra Zákány romatelep Parázs viták dúlnak a faluban az ötvenmillió forintos projekt megvalósításáról Magányos tépelődés: befogadnak? A zákányiak vegyes érzelmekkel fogadták a romatelep felszámolásának terveit. Nagy a békétlenség a faluban Jogszerűtlen a kivitelezés? Vitatják a beruházást elnyert társaság kiválasztását is a minisztériumnál vitatja a kivitelező kiválasztásának jogszerűségét - a pályázatot öt lakóház felújítására írták ki, ezekbe költöztetik a romákat - a zákányi Csordás Imre, a Profil Építőipari Kft. ügyvezetője. A szociális minisztériumnak és a megyei főügyészségnek is eljuttatta levelét Azt írta: az ajánlattételi felhíváson nem sze repelt aláírás, így kérdéses az egész eljárás. Az ajánlat mellékletében meg Nagybakónak önkormányzata szerepel, valószínűleg az ő nyomtatványuk volt a minta, és elfelejtették kivenni a falu nevét- a nyertes ajánlattevő a nagy- kanizsai Kozo Bau Kft lett, 9, 65 milliós ajánlatával - mondta az ügyvezető. Az ajánlatok elbírálásából kiderült, hogy két kft-t kizártak, a többiek, így mi is, megfeleltek a követelményeknek. Ennek ellenére a mi kft-nket már nem értékelték ki, holott a legkedvezőbb, 5, 2 millió forintos ajánlatot adtuk. A munkát a helyi vállalkozók és a célcsoport bevonásával akartuk megvalósítani, hiszen a pályázatban is szerepel, hogy az érintett családokat az egyszerűbb munkákba be kell vonni. Azt mondták: ingyen akarjuk dolgoztatni a cigányokat.. csordás imre szerint az önkor- mányzat számára nem lehetne közömbös, hogy a pályázatot mennyi közpénzből valósítja meg. A műszaki ellenőri posztra is jelentkezett helyi, jól képzett szakember, harmad annyi díjért, amit a nyertes ellenőr kér. csordás a miértekre a polgár- mesteri hivataltól is választ kért Azt a választ kapta: az eljárás során a jogszabályi előírások betartása, a szakmaiság és a projekt megvalósíthatóságának biztosítása volt a fontos, és így jártakét (Folytatás az 1. oldalról) A projektvezetővel a polgármester jelenlétében beszélhettünk. NovográdeczAntalné azt mondta: pletykákkal nem kíván foglalkozni, csak a szakmai résszel.- Öt házat vásároltunk meg, a felújítás kivitelezési határideje április 24. - mondta Novo- grádeczné. - Felmerült, hogy a megadott ár helyett miért többért vásároltunk ingatlant. Kértük a költségvetési módosítást a szociális tárcától, meg is kaptuk, mert az ingatlanok ára megemelkedett a településen, és úgy gondoltuk, ha jobb állapotú házat vásárolunk, csökkenthetjük a felújítási költséget és a ráfordított időt A faluban 21 házat ajánlottak fel megvásárlásra. A roma családoknak nyilatkozniuk kellett, hogy szeretnének- e a kiválasztott házba költözni? Valamennyien aláírták. Igaz, előfordult, hogy jelezték: ez, vagy az a ház jobb lenne, de mi a minisztériumi műszaki szakértő nélkül nem dönthettünk. Talán jobb lett volna, ha mégis megengedik, már csak a falu kedélye szempontjából is, hiszen volt ház, ami külsőbb területre esett, de műszaki okok miatt nem vásárolhattuk meg. A projektvezető elismerte: vettek társasházi ingatlant, miután az ügyvédjük azt mondta: jogilag ennek nincs akadálya. Hogy a társasház lakói ezt nehezen viselik és perrel fenyegetőznek, arról nem tehetnek. Novo- grádeczné hangsúlyozta: a pletykák nem érdeklik, csak az: a programot tisztességgel befejezni határidőre.- Jönnek be hozzám emberek, hogy majd lopnak a romák, meg nem tudják fizetni a rezsit Azt mondom nekik: ezek rosszindulatú feltételezések, hiszen nem loptak még, és nem halmoztak fel adósságot A lényeg, hogy folyamatosan munkát kapjanak, és a kezüket ne engedjük el. Az pedig az adott szomszéd magánügye, mennyire tudja feldolgozni, hogy roma lakik mellette. Valaki azt mondta nekem: ezután kulcsra kell majd zárnom az ajtót. Kérdezem én: eddig nem zárta be, soha? Úgy látom, a programban résztvevő emberek jól kezelhetők. Fontos, hogy erősítsük a hitüket: ők, mint roma emberek ugyanannyit érnek, mint bárki más. Szó nincs arról, ahogy beszélik, hogy feladták, és nem akarnak költözni. Új házukban szeretnének élni - tette hozzá. Munkahelyén beszéltünk Orsós Jánossal, a projekt munkacsoport vezetőjével. Látszott, sok mondandója volna, de jobbnak látja magában tartani. Arról bátran beszélt: félnek a telepiek, mert viszály van a faluban, a lakosság fele biztosan ellenséges. Ez irigységből fakad, és roma-magyar ellentétből.- Jobb lett volna, ha a meglévő házakat teszik rendbe a telepen, és nem költöztetnek el bennünket - vélte Orsós János. - A szomszédokkal baj lesz, erre jobban kellett volna figyelni. Itt, az alattunk lévő utcában a lakók kinyü- vánították a nemtetszésüket, mégis ideköltöztetik az egyik családot. Volt, aki azt mondta, a roma majd nem tudja fizetni a rezsit, a másik meg: lemegy a házunk ára, ha roma lesz a szomszéd. Pedig a romák is próbálnak tisztességes körülmények között élni, ha esélyt kapnak, de ehhez az a legfontosabb, hogy legyen munkájuk. Nem szabadna általánosítani, mert nem minden roma rossz. Tizenkét sínpár vezet a roma telepre, ennyin kell átgyalogolniuk, ha nem akarnak nagyot kerülni a falu felé. Orsós Imrééknek takaros a portája, nem hiába fél, hogy saját tulajdonától megválva, bérlakásba költözzön. Aggódik, milyen ellenséges környezetbe kerül, noha világéletében tisztességesen dolgozott. Azt mesélik: a falugyűlés után kifelé menet annyit mondott: a háborgók arra nem gondolnak, hogy a romák is emberek? A szomszédos házak gazban, szemét veszi körül őket, rogyadoznak. Egyikből Orsós Hajnalka jött ki két gyerekkel, azt mondta: ne menjünk beljebb, a másik kettő alszik. Az asszony várja a költözést, nem nagyon gondolkodik azon, milyen lesz a szomszédok hozzáállása.- Mit tehetnének velünk, talán megölnek? - mondta. A ház hátánál másik porta, Kiss János nem engedett a kapun belül. Nem jókedvében találtuk.- Meg fogom mondani, hogy nem költözök el, ha nem lesz munkám, mert miből fogom fizetni a rezsit? Igaz, öt hónapig lehettem közmunkás, de mi lesz később? Visszafelé újabb tizenkét sínpáron át vezet az út, egy vasutas szólt: mehetünk, nem indul még a veszteglő vonat. Az biztos: nem életbiztosítás itt a túloldalra jutni. Perel a pályázat írója AZ ÁLTALUNK TERVEZETT projekt köszönő viszonyban sincs a megvalósulóval - mondta Tapolcai Gyöngyi, a roma telep felszámolási pályázat írója, aki bírósági úton, vagy peren kívüli megegyezéssel, de szeretné megkapni munkája ellenértékét - Családgondozó voltam a térségben - folytatta a szakember -, jól ismertem a családokat, együtt álmodtuk meg velük a projektet. Szociális teamünk olyan modellértékű megvalósításra készült, amit országosan adaptálni lehetett volna. Az önkormányzat máig tisztázatlan okok miatt cserélt le bennünket a szerződés aláírása után. Veszélyforrásnak látom, hogy helyi szakember nem vesz részt a megvalósításban, ne ha nem csak a megvásárolt ház a fontos, hanem a közösség is, amely a költöző család szomszédja lesz, különben integráció helyett elszabadulnak az indulatok. Az ingatlanoknak legalább felét nem vettük volna meg, mert nincs hozzá a vidéken szükséges kiskert, vagy melléképület. A felújítási munkába bevontuk volna a családokat. Reméltük, hogy a főként helyi vállalkozók később foglalkoztatóként is szóba jöhetnek. Nem akartuk elengedni a családok kezét: a gyerekek korrepetálásától, az életviteli tréningen át az egész család támogatására készültünk Oda, ahol roma fiatalember álldogált a háza előtt.- Miért csak ők? - intett fejével a telepiek felé. - A mi házunkba se igen lehet lakni, erre nem jutott volna az ötven millióból? A buszmegállóban várakozó két asszonyt hasztalan próbáltuk szóra bírni.- Kérdezzen mást, ne a cigányokat, abból már elég - mondta egyikük. - Különben úgyis késő. Az biztos, nagy baj van ebben a faluban, de ml nem látunk bele. Én nem utálom a cigányokat, de mondja meg, maga szeretné, ha „kisebbség" élne a szomszédjában? ■ Varga Andrea Cigány-magyar barátságfát ültettek a marcali telepen békítés Az önkormányzat kész az együttműködésre, de segítőkész partnerekre számít az itt élő romaközösségben Barátságfát ültetett Rostás Árpád (balról) és Sütő László polgármester A békét ültették el jelképesen Marcaliban a Dózsa György utcai telepen. Cigány-magyar barátságfa, fogalmazott a kezdeményező Rostás Árpád, a roma származású vándorasztalos.- Túl nagy a feszültség a cigányok és a magyarok között. Ahogyan nő a fa, úgy kellene erősödnie a békének és a szeretetnek. Ezért a romáknak is lépniük kell, nem mindent az önkormányzatra hárítani - mondta. A három diófa ültetésében Sütő László polgármester is segített, majd rögtönzött fórumon válaszolt a gondokra is. A telepen 27 család él. A rossz lakhatási körülmények miatt panaszkodtak. Orsós Mónika élettársával és három gyermekével egy szoba-kony- hás részben lakik.- Az ott a fürdőszobánk - mutatott a szekrény tetején a műanyag kádra. S folytatta a veszélyesen leomlani készülő meny- nyezettel, a lemosott, de a penész nyomait őrző fallal. Hibás a kémény, mindent elönt a füst, amikor begyújtanak. Az udvari illemhelyek visszataszítóak. - Egyelőre dolgozom, de a pénz kell a megélhetésre, felújításra nem jut - tette hozzá. - Partnerek lennénk bármilyen megoldásban, de köztünk is egyetértésnek kellene lenni, mert nem lehet mindig másra várni.- Huszonkét éve lakom itt mutatott körbe egy másik lakásban Orsós István, ahol hatodmagával él.- Amíg volt munkám, sose mentem az önkormányzathoz segélyért. Nyolc éve tataroz- tattam a lakást, azóta nem jutott rá, 28 nyolcezer forintból nem is telhet. Hiába fűtök, nem záródik jól a régi ajtó, kiviszi a szél a meleget. A fürdőszobában meg lehet fagyni, a parketta rohad, a tető beázik. Igaz, legutóbb a Gamesztől kijöttek és átforgatták a cserepet, ki is cseréltek néhányat, de máshol lehet a hiba, mert azóta is beázunk. Sütő László polgármester elmondta: az önkormányzat lehetőséget biztosít a romák számára a közhasznú munkára. Felajánlotta azt is, hogy a városnak vannak olyan útmenti területei, ahol kitermelhetik a tűzifának valót Tudnak olyan területeket is adni, amit megművelhetnek. A város próbál segíteni, hogy a lakhatási körülmények jobbak legyenek, mert ezek a házak nagyon lepusztultak. Felmérik, és építőanyagot adnak, de a felújításban nekik is részt kell venni, hogy érezzék: a munkájuk is benne van. Sütő László hangsúlyozta: ez nem egyoldalú lépés. Olyan együttműködés, amiben szigorúan elvárják a partnerséget. A környezetük rendben tartása csak rajtuk múlik. Fontos, hogy a telepen jobban figyeljenek egymásra. A romák közül többen is felvetették: el kellene bontani a telepet. Szívesen elköltöznének, de nem egy újabb telepre. Olyan helyekre, ahol nem kellene hét lakat alatt őrizni a jószágot. ■ Vigmond Erika
