Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-02 / 77. szám

10 KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 2., PÉNTEK Az indulatoktól hangos újra Zákány romatelep Parázs viták dúlnak a faluban az ötvenmillió forintos projekt megvalósításáról Magányos tépelődés: befogadnak? A zákányiak vegyes érzelmekkel fogadták a romatelep felszámolásának terveit. Nagy a békétlenség a faluban Jogszerűtlen a kivitelezés? Vitatják a beruházást elnyert társaság kiválasztását is a minisztériumnál vitatja a kivitelező kiválasztá­sának jogszerűségét - a pályá­zatot öt lakóház felújítására ír­ták ki, ezekbe költöztetik a ro­mákat - a zákányi Csordás Im­re, a Profil Építőipari Kft. ügyve­zetője. A szociális minisztérium­nak és a megyei főügyészségnek is eljuttatta levelét Azt írta: az ajánlattételi felhíváson nem sze repelt aláírás, így kérdéses az egész eljárás. Az ajánlat mellék­letében meg Nagybakónak ön­kormányzata szerepel, valószí­nűleg az ő nyomtatványuk volt a minta, és elfelejtették kivenni a falu nevét- a nyertes ajánlattevő a nagy- kanizsai Kozo Bau Kft lett, 9, 65 milliós ajánlatával - mondta az ügyvezető. Az aján­latok elbírálásából kiderült, hogy két kft-t kizártak, a többi­ek, így mi is, megfeleltek a köve­telményeknek. Ennek ellenére a mi kft-nket már nem értékelték ki, holott a legkedvezőbb, 5, 2 millió forintos ajánlatot adtuk. A munkát a helyi vállalkozók és a célcsoport bevonásával akartuk megvalósítani, hiszen a pályázatban is szerepel, hogy az érintett családokat az egysze­rűbb munkákba be kell vonni. Azt mondták: ingyen akarjuk dolgoztatni a cigányokat.. csordás imre szerint az önkor- mányzat számára nem lehetne közömbös, hogy a pályázatot mennyi közpénzből valósítja meg. A műszaki ellenőri posztra is jelentkezett helyi, jól képzett szakember, harmad annyi dí­jért, amit a nyertes ellenőr kér. csordás a miértekre a polgár- mesteri hivataltól is választ kért Azt a választ kapta: az el­járás során a jogszabályi előírá­sok betartása, a szakmaiság és a projekt megvalósíthatóságá­nak biztosítása volt a fontos, és így jártakét (Folytatás az 1. oldalról) A projektvezetővel a polgármes­ter jelenlétében beszélhettünk. NovográdeczAntalné azt mondta: pletykákkal nem kíván foglalkoz­ni, csak a szakmai résszel.- Öt házat vásároltunk meg, a felújítás kivitelezési határideje április 24. - mondta Novo- grádeczné. - Felmerült, hogy a megadott ár helyett miért többért vásároltunk ingatlant. Kértük a költségvetési módosítást a szoci­ális tárcától, meg is kaptuk, mert az ingatlanok ára megemelkedett a településen, és úgy gondoltuk, ha jobb állapotú házat vásáro­lunk, csökkenthetjük a felújítási költséget és a ráfordított időt A fa­luban 21 házat ajánlottak fel meg­vásárlásra. A roma családoknak nyilatkozniuk kellett, hogy sze­retnének- e a kiválasztott házba költözni? Valamennyien aláírták. Igaz, előfordult, hogy jelezték: ez, vagy az a ház jobb lenne, de mi a minisztériumi műszaki szakértő nélkül nem dönthettünk. Talán jobb lett volna, ha mégis megen­gedik, már csak a falu kedélye szempontjából is, hiszen volt ház, ami külsőbb területre esett, de műszaki okok miatt nem vásárol­hattuk meg. A projektvezető elismerte: vet­tek társasházi ingatlant, miután az ügyvédjük azt mondta: jogi­lag ennek nincs akadálya. Hogy a társasház lakói ezt nehezen vi­selik és perrel fenyegetőznek, ar­ról nem tehetnek. Novo- grádeczné hangsúlyozta: a plety­kák nem érdeklik, csak az: a programot tisztességgel befejez­ni határidőre.- Jönnek be hozzám emberek, hogy majd lopnak a romák, meg nem tudják fizetni a rezsit Azt mondom nekik: ezek rosszindu­latú feltételezések, hiszen nem loptak még, és nem halmoztak fel adósságot A lényeg, hogy folya­matosan munkát kapjanak, és a kezüket ne engedjük el. Az pedig az adott szomszéd magánügye, mennyire tudja feldolgozni, hogy roma lakik mellette. Valaki azt mondta nekem: ezután kulcsra kell majd zárnom az ajtót. Kérde­zem én: eddig nem zárta be, so­ha? Úgy látom, a programban résztvevő emberek jól kezelhe­tők. Fontos, hogy erősítsük a hi­tüket: ők, mint roma emberek ugyanannyit érnek, mint bárki más. Szó nincs arról, ahogy be­szélik, hogy feladták, és nem akarnak költözni. Új házukban szeretnének élni - tette hozzá. Munkahelyén beszéltünk Or­sós Jánossal, a projekt munkacso­port vezetőjével. Látszott, sok mondandója volna, de jobbnak látja magában tartani. Arról bát­ran beszélt: félnek a telepiek, mert viszály van a faluban, a la­kosság fele biztosan ellenséges. Ez irigységből fakad, és roma-ma­gyar ellentétből.- Jobb lett volna, ha a meglévő házakat teszik rendbe a telepen, és nem költöztetnek el bennün­ket - vélte Orsós János. - A szom­szédokkal baj lesz, erre jobban kellett volna figyelni. Itt, az alat­tunk lévő utcában a lakók kinyü- vánították a nemtetszésüket, mégis ideköltöztetik az egyik csa­ládot. Volt, aki azt mondta, a ro­ma majd nem tudja fizetni a re­zsit, a másik meg: lemegy a há­zunk ára, ha roma lesz a szom­széd. Pedig a romák is próbálnak tisztességes körülmények között élni, ha esélyt kapnak, de ehhez az a legfontosabb, hogy legyen munkájuk. Nem szabadna általá­nosítani, mert nem minden roma rossz. Tizenkét sínpár vezet a roma telepre, ennyin kell átgyalogolni­uk, ha nem akarnak nagyot ke­rülni a falu felé. Orsós Imrééknek takaros a portája, nem hiába fél, hogy saját tulajdonától megvál­va, bérlakásba költözzön. Aggó­dik, milyen ellenséges környezet­be kerül, noha világéletében tisz­tességesen dolgozott. Azt mesé­lik: a falugyűlés után kifelé menet annyit mondott: a háborgók arra nem gondolnak, hogy a romák is emberek? A szomszédos házak gazban, szemét veszi körül őket, rogya­doznak. Egyikből Orsós Hajnal­ka jött ki két gyerekkel, azt mond­ta: ne menjünk beljebb, a másik kettő alszik. Az asszony várja a költözést, nem nagyon gondolko­dik azon, milyen lesz a szomszé­dok hozzáállása.- Mit tehetnének velünk, talán megölnek? - mondta. A ház hátánál másik porta, Kiss János nem engedett a kapun belül. Nem jókedvében találtuk.- Meg fogom mondani, hogy nem költözök el, ha nem lesz munkám, mert miből fogom fi­zetni a rezsit? Igaz, öt hónapig le­hettem közmunkás, de mi lesz később? Visszafelé újabb tizenkét sín­páron át vezet az út, egy vasutas szólt: mehetünk, nem indul még a veszteglő vonat. Az biztos: nem életbiztosítás itt a túloldalra jutni. Perel a pályázat írója AZ ÁLTALUNK TERVEZETT pro­jekt köszönő viszonyban sincs a megvalósulóval - mondta Tapolcai Gyöngyi, a roma telep felszámolási pá­lyázat írója, aki bírósági úton, vagy peren kívüli meg­egyezéssel, de szeretné meg­kapni munkája ellenértékét - Családgondozó voltam a térségben - folytatta a szak­ember -, jól ismertem a csa­ládokat, együtt álmodtuk meg velük a projektet. Szociá­lis teamünk olyan modellérté­kű megvalósításra készült, amit országosan adaptálni le­hetett volna. Az önkormány­zat máig tisztázatlan okok miatt cserélt le bennünket a szerződés aláírása után. Ve­szélyforrásnak látom, hogy helyi szakember nem vesz részt a megvalósításban, ne ha nem csak a megvásárolt ház a fontos, hanem a közös­ség is, amely a költöző család szomszédja lesz, különben in­tegráció helyett elszabadul­nak az indulatok. Az ingatla­noknak legalább felét nem vettük volna meg, mert nincs hozzá a vidéken szükséges kiskert, vagy melléképület. A felújítási munkába bevontuk volna a családokat. Remél­tük, hogy a főként helyi vál­lalkozók később foglalkozta­tóként is szóba jöhetnek. Nem akartuk elengedni a családok kezét: a gyerekek korrepetálásától, az életviteli tréningen át az egész család támogatására készültünk Oda, ahol roma fiatalember áll­dogált a háza előtt.- Miért csak ők? - intett fejével a telepiek felé. - A mi házunkba se igen lehet lakni, erre nem ju­tott volna az ötven millióból? A buszmegállóban várakozó két asszonyt hasztalan próbáltuk szóra bírni.- Kérdezzen mást, ne a cigá­nyokat, abból már elég - mondta egyikük. - Különben úgyis késő. Az biztos, nagy baj van ebben a faluban, de ml nem látunk bele. Én nem utálom a cigányokat, de mondja meg, maga szeretné, ha „kisebbség" élne a szomszédjá­ban? ■ Varga Andrea Cigány-magyar barátságfát ültettek a marcali telepen békítés Az önkormányzat kész az együttműködésre, de segítőkész partnerekre számít az itt élő romaközösségben Barátságfát ültetett Rostás Árpád (balról) és Sütő László polgármester A békét ültették el jelképesen Marcaliban a Dózsa György ut­cai telepen. Cigány-magyar ba­rátságfa, fogalmazott a kezdemé­nyező Rostás Árpád, a roma szár­mazású vándorasztalos.- Túl nagy a feszültség a cigá­nyok és a magyarok között. Aho­gyan nő a fa, úgy kellene erősöd­nie a békének és a szeretetnek. Ezért a romáknak is lépniük kell, nem mindent az önkor­mányzatra hárítani - mondta. A három diófa ültetésében Sütő László polgármester is segített, majd rögtönzött fórumon vála­szolt a gondokra is. A telepen 27 család él. A rossz lakhatási körülmények miatt panaszkodtak. Orsós Mó­nika élettársával és három gyermekével egy szoba-kony- hás részben lakik.- Az ott a fürdőszobánk - mu­tatott a szekrény tetején a mű­anyag kádra. S folytatta a veszé­lyesen leomlani készülő meny- nyezettel, a lemosott, de a pe­nész nyomait őrző fallal. Hibás a kémény, mindent elönt a füst, amikor begyújtanak. Az udvari illemhelyek visszataszítóak. - Egyelőre dolgozom, de a pénz kell a megélhetésre, felújításra nem jut - tette hozzá. - Partne­rek lennénk bármilyen megol­dásban, de köztünk is egyetér­tésnek kellene lenni, mert nem lehet mindig másra várni.- Huszonkét éve lakom itt ­mutatott körbe egy másik lakás­ban Orsós István, ahol hatodma­gával él.- Amíg volt munkám, sose mentem az önkormányzat­hoz segélyért. Nyolc éve tataroz- tattam a lakást, azóta nem jutott rá, 28 nyolcezer forintból nem is telhet. Hiába fűtök, nem záródik jól a régi ajtó, kiviszi a szél a me­leget. A fürdőszobában meg le­het fagyni, a parketta rohad, a te­tő beázik. Igaz, legutóbb a Gamesztől kijöttek és átforgat­ták a cserepet, ki is cseréltek né­hányat, de máshol lehet a hiba, mert azóta is beázunk. Sütő László polgármester el­mondta: az önkormányzat lehe­tőséget biztosít a romák számá­ra a közhasznú munkára. Fel­ajánlotta azt is, hogy a város­nak vannak olyan útmenti terü­letei, ahol kitermelhetik a tűzi­fának valót Tudnak olyan terü­leteket is adni, amit megművel­hetnek. A város próbál segíteni, hogy a lakhatási körülmények jobbak legyenek, mert ezek a házak nagyon lepusztultak. Fel­mérik, és építőanyagot adnak, de a felújításban nekik is részt kell venni, hogy érezzék: a munkájuk is benne van. Sütő László hangsúlyozta: ez nem egyoldalú lépés. Olyan együtt­működés, amiben szigorúan el­várják a partnerséget. A kör­nyezetük rendben tartása csak rajtuk múlik. Fontos, hogy a te­lepen jobban figyeljenek egy­másra. A romák közül többen is fel­vetették: el kellene bontani a telepet. Szívesen elköltözné­nek, de nem egy újabb telepre. Olyan helyekre, ahol nem kel­lene hét lakat alatt őrizni a jó­szágot. ■ Vigmond Erika

Next

/
Thumbnails
Contents