Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

4 2010. ÁPRILIS 11., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA világkiállítás A magyar pavilont színes vízfüggöny borítja, míg belül „hangerdő” veszi körbe a Gömböcöt. A kínaiak globális szerepük hangsúlyozására is kihasználják az expót. SANGHAJI EXPÓ: A JÖVŐ VALÓSÁGA Ezerarcú metropolisz Takács Zoltán Az egyik legkülönlegesebb él­mény a kívül színjátszó vízfüg­gönnyel borított, belül pedig üre­ges farudak mozgó fény- és hang­erdőjével csábító magyar pavilon lesz a 201(kes sanghaji világkiál­lításon. Legalábbis ezt állítják a magyar szervezők és építők a ter­vek láttamozása utáni visszajel­zésekből kiindulva. A látványter­vek kétségkívül mutatósak, de ottjártunkkor kiderült, hogy je­lenleg egyhetes csúszásban van az építkezés, amit Galambos Iván, a magyar expórészvételt szervező Genexpo 2010 Hungary Kft. ügyvezetője szerint a május elsejei nyitányig bőven beho­Magyar kultúrmix A VILÁGKIÁLLÍTÁS ALATT SZÓ- mos magyar kulturális ren­dezvényen vehetnek részt a látogatók. Május 9-én ha­zánk is részt vesz az Európa Parádén, ahol Magyarorszá­got Pécs, Európa kulturális fővárosa képviseli: fellép a Mecsek néptáncegyüttes, il­letve a mohácsi Busójárás is megelevenedik. Augusztus 22-én Magyar Nemzeti Na­pot tartanak, az Expo Center Auditóriumában fellép Mik­lósa Erika, Palya Bea, a Mo­dern Art Orchestra, a Szege­di Kortárs Balett és az Experidance is. A Kortárs Művészeti Múzeum épületé­ben animációsfilm-bemuta- tókat tartanak, illetve Róbert Capa műveit és a magyar kortárs fotóművészeket be­mutató kiállítás is nyílik. • Sanghaj Kína gazda­ságilag egyik legfejlet­tebb városa, az or­szág üzleti, pénzügyi központja, lillióan lakják. • Itta világ egyik legna­gyobb kikötője. • A külföldi multinacionális nagyvállalatok nagy része már Sanghajba telepítette kelet-ázsiai központját. • Az 1992-es gazdasági re­formokat követően a város­kép nagyot változott, felhő karcolók lepték el a várost. • A világkiállításra 13 met­róvonal 400 kilométer hosszan szállítja majd a napi 4 millió utast. A je­lenlegi hálózatot 2020-ra 887 kilométeresre bővítik. • A repülőteret a metró végál­lomásával a mágnespályás Maglev vasút köti össze, amelynek a szerelvényei olykor 430 kilométer/órás sebességgel haladnak. • Itt található a világ har­madik legmagasabb tévé­tornya, a 468 méter magas „Kelet gyöngye”. • A több mint négyezer felhő karcoló közül is kiemelke­dik a világ harmadik leg­magasabb épülete, a 492 méter magas, 101 emeletes World Financial Center. •A sanghaji tőzsde új épüle­tében 21 gyorslift és több mint tízezer telefonvonal áll a brókerek rendelkezésére. A Gömböc a sztár A MAGYAR PAVILON központi látványossága egy hatalmas Gömböc lesz, amely az utób­bi évek egyik legjelentősebb magyar találmánya. A Domo­kos Gábor és Várkonyi Péter által megalkotott geometriai forma az első olyan homogén test, amelynek mindössze egy stabil és egy instabil egyensú­lyi pontja van. Ez azt eredmé­nyezi, hogy vízszintes felüle­ten a „keljfeljancsihoz” ha­sonlóan bármilyen kiinduló helyzetből mindig ugyanabba a stabil állapotba tér vissza. A pavilonban 10 kisebb mé­retű, a látogatók által is kéz­be vehető Gömböc lesz, ame­lyek többek között vörösréz­ből és bronzból készültek. De az épület „szívében ” egy 2,5 méter magas, központi Göm­böc is helyet kap. Bonifert Zoltántól, a magyar pavilon műszaki ellenőrétől és a munkát koordináló Mohr Ri- chárdtól megtudtuk, hogy az „óriás Gömböcöt” különle­ges, kézileg megmunkált acélbevonat fedi majd, amely mintegy egymillió ka­lapácsütéssel készül el. „Better city, better life”, azaz „Jobb város, jobb élet”. Ez a sanghaji világ­kiállítás jelmondata, amely lépten-nyomon szembeköszön az integető kabalafigurákkal együtt a metropolisz utcáin. A kínaiak pedig komolyan veszik az üzenetet: éjjel­nappal épül a város és az expó, benne a különleges magyar pavilonnal. Expólázban ég a város. Szívesen fotózkodnak a sanghajiak és a turisták is a ■ Sanghaj expólázban ég. Mindenhol a világkiállí­tás kék kabalafigurájá­ba botlik a járókelő. zunk. Elárulta, hogy a magyar pa- 1 vilon felépítése mintegy 1,2 mil­liárd forintba kerül, az üzemelte­tésre további 600 millió, a progra­mokra 500 millió, a kommuniká­ciós feladatokra pedig 300 millió forintot költ Magyarország. S hogy mi lesz ebből a haszon? Huszty András, a kínai-magyar gazdasági kapcsolatokért és a sanghaji világkiállításon való megjelenésért is felelős minisz­terelnöki megbízott szerint az ázsiai nagyhatalom éveken belül átrajzolja a globális világról alko­tott eddigi.elképzeléseinket, ezért egy ilyen expón való részvétel nagy lehetőség hazánknak is a kínai-magyar gazdasági kapcso­latok fejlesztésében. Márpedig Kuti László főkonzul szerint eb­ben bőven van fejlődési lehetősé­gük a magyar vállalkozásoknak, s ehhez a konzulátus minden se­gítséget megad. A főkonzul sze­rint a magyar kreativitás lehet az egyik legjobban eladható „ter­mék" a jövő városában, s ezt jól jelképezi a magyar pavilon köz­ponti elemeként bemutatandó Gömböc, a hazai tudományos élet egyik legújabb, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó találmánya. Tény, hogy különleges ötletek­ből, formabontó építészeti meg­oldásokból nincs hiány a folya­matosan építkező Sanghajban, s az expó területén fellelhető lesz mindennek az eszenciája. A minden korábbinál nagyobb vi­lágkiállítást egy 5,3 négyzetkilo­méteres területen rendezik meg a várost átszelő Huangpu folyó két partján 242 résztvevő or­szággal. Az expón várhatóan na­ponta 400 ezer látogató fordul majd meg, azaz október végéig összesen 70 millió, a hatalmas érdeklődésre való tekintettel fő­ként előjegyzett vendégre szá­mítanak a szervezők. Ebből az világkiállítás kabalafigurájával emberáradatból naponta 10-12 ezren a magyar pavilont is meg­látogatják. Természetesen a sanghaji ut­cákon már most érzékelhető a fel­fokozott várakozás, hiszen lépten- nyomon a világkiállítás kék kaba­lafigurájába, az expó lógójába vagy a nyitányig hátralévő időt visszaszámláló képernyőkbe bot­lik a járókelő. Már ha éppen nem állja útját egy építkezés, hiszen nem véletlen, hogy Sanghaj a hat hónapig tartó rendezvény közép­pontjába a fenntartható fejlődést és a környezettudatos városfej­lesztést állította. A több mint 20 milliós metropoliszban egy pilla­natra sem áll meg a munka: a „csak felfelé van már hely” jel­mondatjegyében újabb felhőkar­colók nőnek ki a földből a folyó­parti kisebb házak helyén, átépí­tik a Bund néven ismert folyópar­ti sétányt, két újabb metróvonalat adnak át, és készül a Hongqiao reptér új nemzetközi terminálja is. Úgy tűnik, nemcsak a világki­állításra, hanem magára a város­ra is igaz, hogy mindez nem más, mint a jelen utópiája és a jövő va­lósága. Kis csúszás, nagy tervek: épül a magyar pavilon Mohr Richard koordinátor és Bonifert Zoltán műszaki ellenőr a pavilonnál március végén még állványok vették körül a magyar pavilon épületét, amelyen a kínai és a magyar zászlók árnyékában mintegy ötvenen dolgoztak. Galambos Iván, a magyar expó részvételt szervező cég ügyvezetője elmondta, hogy most közel egyhetes csúszás­ban van az építkezés. Egyrészt azért, mert a folyamatot a bü­rokratikus helyi engedélyezés lassította, másrészt menet köz­ben kiderült, hogy egy belső te­herhordó szerkezettel kell meg­erősíteni az épületet. Minden­esetre ez utóbbi munka 86 mil­lió forintos költsége szinte fel­emésztette a büdzsé százmil­liós pluszkeretét. Harmónia, innováció és vendégszeretet Kívülről színes vízfüggöny veszi körbe a magyar pavilont remek helyen van Magyaror- szág pavilonja, ez könnyen megállapítható egy közeli felül­járóról nézve, hiszen a kínai fordított gúla és az amerikai attrakció közt félúton, egy busz­megálló közvetlen közelében kapott helyet. A Lévai Tamás építész tervei alapján megvalő suló magyar „expósziget” fő koncepciója a „harmónia, inno­váció, vendégszeretet" mottó kő ré szerveződik. Kívül kétcentis csövekben áramló színes víz­függöny veszi majd körbe az épületet, míg belül a központi „Gömböc-óriást” mozgó, zenélő, világító „hangerdő” öleli körbe. Naponta 12 ezer látogatót képes fogadni a pavilon.

Next

/
Thumbnails
Contents