Somogyi Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-10 / 83. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 10., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP 5 A legvidámabb barakkon is túl • • csiky Örkény István és a Kulcskeresők Keszég László kaposvári adaptálásában A Csiky-társulatnak kö­szönhetően egy nagyon tisztességes előadásra válthat jegyet a Kulcske­resők közönsége. Balassa Tamás Különös jelző ez, belátom, de az alkotók útkeresése, a megélhe­tési művészet dívása esztétikai minőséggé emelte az elmúlt év­tizedekben a tisztességet. Azt az érzést, amikor nem üt át egy elő­adáson, és itt most jellemzően nem Kaposvárról beszélek, hogy a műnek hátsó szándékai van­nak, melyek között a bevételi terv nem jelentéktelen. Keszég László rendezőnek világos el­képzelése volt a darabról, a szí­nészek pedig apait-anyait bele­adtak, így az elmúlt évek egyik legjobb kaposvári produkciója született meg. Örkény István elképesztő zsenije a magyar irodalomnak, amit legtöbbünk számára a Tótékkal és a Pisti a vérzivatar- bannal tett külön-külön is meg- kérdőjelezhetetlenné. E tetszés ízlés dolga is persze, de én sze­mélyesen nagyon hálás vagyok a sírva nevetésért, a groteszk minden árnyalatáért. Ezt a nagy ívét érzem közel az embe­ri valóhoz, a magyarhoz, vagy ha tetszik, a kelet-európaihoz pedig különösképp. Örkény Kulcskeresőkje kevésbé ismert, mint a fenti darabjai, pedig semmivel sem sekélyesebb ná­luk. Keszégnek és Ari-Nagy Barbara dramaturgnak viszont nem kis munka volt, hogy a színműben meglévő legalább három önálló, ráadásul más és Halló, anyuka? Kocsis Pál nagyszerű alakítást nyújt a Bolyongóként más műfajú drámai szálból egy­séges egész jöjjön létre. Klasszikus komédia bontako­zik Árvái György díszletében: egy középkorú hölgy a költözés után a kulcsát keresi, hogy be­zárhassa pilóta ura új lakását. A társasházi kulcskeresés csak­hamar egy kisebb társaságot verbuvál, amely - ha egy zár el­romolhat... - kényszerű együtt- létre ítéltetik. A szituációt a helyzet komikumaiban oldódó pazar alakítások és a rendezői szándék tudatosan vezeti a bo- hózati íven, amiben Varga Ákos zeneszerző szólaltatja meg mesterien a vészjós hangzato- kat. A Bolyongóval sejlik föl az Örkény-mű következő rétege. Jelenetek a Kulcskeresőkből Kocsis Pál meseszerűen alakít­ja a lépcsőházi legendát, akit is­meretlenség és szóbeszéd övez. Berzsenyi Krisztina jelmeze pu­ha léptű, pamutköpenyes figu­rának öltözteti a különös em­bert, akinek feltett szándéka a jótevés. Kocsis alakításának kü­lön érdeme, amint az irgalmas szamaritánusból irgalmatlan istenséggé válik. Aki adott eset­ben egy búcsúlevélből eldönti, hogy a földszint kettesben az áléit asszony fölött nyitva kell hagyni a gázcsapot. Az alkalmi kulcskereső társuláshoz hazaér Fóris, a férj. A négysráfos pilóta fülig porosán érkezik, s elkez­dődik a cselekmény kibontása. Miért akar válni Nelli, a feleség, és miért hibázik nagyot mindig a pilóta? A Bolyongónak feltett szándéka, hogy a házasság re- dőit végleg kisimítsa. Kelemen József Fóris, Csapó Virág Nelli szerepében jut el a megvilágo­sodáshoz: a bizonyítás szándé­kával tökéletességre törekedve vitte a kétségbe, a temető mellé leszállva a prágai gép utasait Fóris. Rekeszizomrázó szerep­formálás mindkettő. Az összezárt társaságban mindenkinek megvan a maga drámai története. Varga Zsuzsa alakítja a naíva Erikát, aki a ki­vándorló Nobel-díjast várja sze­relmesen, ismeretlenül. Bene­dek, a kotnyeles ezermester nagybeteg feleségét temeti be­borozva; ez a szerep Kovács Zsolt jutalomjátéka. Czene Zsó­fia végtelenül lendületes alakí­tással hozza a házaspár serdü­lő, váláspárti gyermekét. Barát­ja, Bodó lelkes rádióriporter­ként tudósít a szerencsés repü­lőgép-szerencsétlenségről. Takács Géza néhány percben is megrázó erővel szembesít: amikor egy kép a színen dara­bokra törik a képmutató duhaj- ságban, akkor egy másik kép a nézőben passzentosan összeáll. A legvidámabb barakk történel­mének legkevesebb, négy évti­zede köszön vissza Örkényben. Legkevesebb. Egyre több az iskolai rablás és a testi sértés gyermekjogok, jogtalanságok Nehéz rendet tartani, ha a bukott diák egyidős a tanárral A gyermek és ifjúságvédelem problémáiról tanácskoztak a szakemberek Nagybajomban. Duenas-Berdár Valéria gyermek­jogi képviselő a gyermekjogok sé­rüléséről tartott előadást. Elhang­zott: a gyermek jogok érvényesí­téséhez szükség van törvényes képviselőre, szülőre, gyámra. - A gyerekek koruk miatt önmagu­kat nem tudják megvédeni az esetleges jogsértésekkel szem­ben. Holott őket ugyanazok a jo­gok illetik meg, mint a felnőtte­ket, kivéve néhány életkorukból adódót, mint a választási vagy az örökbefogadási jog. A kistérség­ben is van példa arra, hogy sérül­nek ezek a jogok. Ha időbén nem orvosolják a gyerekek jogait, azok még jobban sérülnek, még na­gyobb problémát okozhatnak. Duanes-Berdár Valéria kitért arra is, hogy minden államnak ötévente beszámolási kötelezett­sége van az ENSZ Gyermekjogi bizottságánál. Hazánk 2006-ban tett eleget kötelezettségének. Ma ugyanazok a pozitívumok és ne­gatívumok, mint négy éve. Pozi­tívumként értékelték a gyer­mekvédelmi és esélyegyenlőségi törvényt, viszont negatívumként a létező szegregációt. Illés Norbert, a kadarkúti rendőrőrs parancsnoka szerint a kistérségben drasztikusan emel­kedett az iskolákban az erősza­kos cselekmények száma. Sok­kal több a rablás, a tanárokat és a diákokat egyaránt érintő testi sértés, fenyegetés. - Főként a túlkoros diákokkal van problé­ma - így Illés. - Nehéz ott ren­det, fegyelmet tartani, ahol a többszörösen bukott diák majd­nem annyi idős, mint a frissen végzett tanárnő. S a pedagógu­soknak nincsenek is megfelelő eszközeik. ■ F. Szarka Ágnes Nem szubjektív a bírságolás olvasónk Kaposváron fi­zetőparkolóban parkírozott. A szélvédőn kihelyezett mozgássérült parkoló kár­tya ellenére megbüntették, arra hivatkozva, hogy nem lehet leolvasni az érvényes­ségi idejét. A városgond­nokságon bemutatta az ér­vényes, nevére szóló kár­tyát, ennek ellenére ötszáz forintot kellett fizetnie. Ol­vasónk állítja, hogy az el­lenőrnek, látnia kellett őt, aki fiatalos megjelenése el­lenére mozgáskorlátozott. Hozzátette, hogy rendsze­rint bujkálnak az ellen­őrök, így cserkészik be a gyanútlan áldozatot. Mind­ezt okulásul jelezte a többi mozgáskorlátozott autós fe­lé, szerinte pofára büntetik a becsületes embert. A vá­rosgondnokságnak lehető­sége van a kártya sorozat­száma alapján - ami azért látszott - ellenőrizni az ér­vényességét. Érdemes elol­vasni a rendeletet. HARTNER RUDOLF a várOS- gondnokság vezetője vála­szolt: visszautasítom, hogy az ellenőrök pofára büntet­nének. Nem egyéni szim­pátia, hanem jogszabály dönti el, hogy mikor kell a „mikulás csomagot" a szél­védőre helyezniük. Ebbe a körbe tartozik az az eset is, amikor az autós úgy helye­zi ki az ingyenes parkolás­ra jogosító engedélyt, hogy az érvényesség nem lát­szik. Az engedély bérlet be­mutatása négyszáz forint plusz áfa költséget jelent. Az olvasónak valóban iga­za van abban, hogy érde­mes elolvasni a rendeletet. Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! Közmunkás kesztyűben: paktum hozhat megoldást A gazdák kezében a jégeső-elhárítás somogy Májustól szeptemberig működik a jól bevált Nefela-rendszer (Folytatás az 1. oldalról) Inkén például a munkaképesek egynegyede dolgozik csak. A nyü- vántartott álláskeresők 90 száza­léka fizikai foglalkozású, minden második maximum nyolc általá­nossal rendelkezik. A részmunka ugyan jelen van, de a távmunka teljesen hiányzik a csurgói tér­ségben. Didicsné Kardos Györgyi, pogányszentpéteri polgármester azt mondta: a 45-55 év közötti nők szinte elhelyezhetetlenek. Kunos Zoltánné őrtilosi polgár- mester szerint a közmunkát job­ban át kellene gondolni, van aki közmunkásként „fehér kesztyű­ben söpröget." Olvasó Györgyné, a csurgói munkaügyi kirendeltség vezetője úgy reagált: az önkor­mányzatnak szigorúbban kell fi­gyelnie közmunkásaira. Maász Róbert a Somogyi TISZK Nagy- váthy Középiskolájának igazga­tója elmondta: ráállnának a hi­ányszakmákra, csak valaki mondja meg mi az, mert nem fel­tétlenül azok, amiket hivatalosan annak megjelölnek. Elhangzott: abban lehet re­ménykedni, hogy a mezőgazda­ság komolyabb prioritást kap, fej­lesztési források érkeznek a hát­rányos kistérségekbe, s talán megnő az ökoturizmus jelentősé­ge. Generációról - generációra új­ratermelődik a munkanélküliség a határmentén.a Varga Andrea Dió nagyságú jég is bombázta ta­valy Somogyot. A természeti csa­pások elkerülése érdekében na­pokon belül ismét üzembe helye­zik a dél-dunántúli jégeső-elhárí- tó hálózatot. Csakhogy kérdéses: lesz-e pénz a rendszer fenntartá­sára. - Az aszály után a jégveré­sek okozzák a legnagyobb prob­lémát - számolt be Huszár Ist­ván, a Nefela igazgatója. - Ez el­len védekezünk; a három megyé­ben - Somogy, Tolna, Baranya - 141 generátort üzemeltetünk. Az elv egyszerű: riasztás ese­tén mesterséges jégmagokat jut­tatnak a felhőzetbe. A módszer alkalmazásával a szakemberek elérik, hogy jóval kisebb jégsze­mek alakulnak ki, mintha a ter­mészetre bíznák a folyamatot. A gépek gyakran 2-3 órán át mű­ködnek, de elvileg egyhuzam­ban 14 órán keresztül is üzemel­hetnek. Tavaly június 16-a emlé­kezetes dátum az elhárítok szá­mára: az elmúlt tíz évben ugyanis nem tapasztalt ká­rokat okozó szuper­cella robogott végig tavaly Zala, So­mogy és Baranya egy részén. Bár helyenként a vé­dett területen is jelentős veszte­séget szenvedtek el a termelők, a különbség mégis szembetűnő. Zalában - ahol nem működik a Nefela - 18,9 százalékos kár­arányt regisztráltak, ezzel szem­ben Somogybán 0,94 százalékot. Varga Gábor, a megyei mező- gazdasági szakigazgatási hivatal főigazgatója azt mondta: - A szántóföldi és a kertészeti növé­nyek termelése nehéz. A termés megvédése a jelen­tős kockázatot jelen­tő elemi kártól, külö­nösen a jégveréstől, még nehezebb. Miközben a gépe­ket rövidesen beéle­sítik, azalatt a Nefela vezetői osz- tanak-szoroznak. Bár számítá­sok szerint évente közel három milliárd forint értéket ment meg a jégelhárító-rendszer, a hálózat fenntartásához szükséges csak­nem 120 millió forint előterem­tése nehéz ügynek ígérkezik. Huszár beszámolója szerint el­sősorban a somogyi és a tolnai földművelők közül kevesen fizet­nek hozzájárulást, ez viszont ve­szélyezteti a rendszer egész éves működtetését. Pedig - jelezte - évente, hektáronként 200 forint a szolgáltatási díj és ehhez a nonprofit szervezet hetente két­szer még meteorológiai informá­ciót is ad tagjainak.- A földművelők kezében van a jégeső-elhárítás sorsa - így az igazgató. - Ha azok is mellénk állnak, akik eddig nem járultak hozzá a fenntartáshoz, akkor Magyarország egyetlen jégesőel­hárítása tartósan szolgálhatja a térséget. ■ Harsányi Miidós ■ Zalában 18,9 százalékos kár volt, Somogy­bán azonban 0,94 százalék.

Next

/
Thumbnails
Contents